A G7- és a BRICS-államok növekedési előrejelzései zavarba ejtő különbségeket mutatnak. Bár a bővülés lassul, az adatok a BRICS durva berobbanását vetítik előre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a napokban tette közzé a 2024-re vonatkozó GDP-alapú előrejelzését, amely amellett, hogy a globális növekedés stagnálását prognosztizálja, a világ legerősebb gazdaságú országainak csökkenő teljesítményét is vészvillogóval mutatja be. Mind a G7-es államok, mind a vele szemben egyre markánsabban teljesítő BRICS-országok erősödése lassul az idén, annak ellenére, hogy a világgazdasági mutatók 3,2 százalékos szinten maradnak.
A Visual Capitalist infografikája a tavalyi statisztikát vetette össze a várható ideivel a két nagy gazdasági tömb vetületében – kiegészítve a még hezitáló Szaúd-Arábiával, amely minden valószínűség szerint csatlakozni fog a BRICS-hez, csak még nem döntötte el, mikor.
Az előrejelzések szerint két BRICS-államban, az Egyesült Arab Emírségekben és Dél-Afrikában (plusz a billegő Szaúd-Arábiában) várható a tavalyinál magasabb növekedési ütem, de nem panaszkodhat Kína a 4,6, illetve India a 6,8 százalékos GDP-ugrásával sem – előbbi esetében 0,6, utóbbinál 1 százalékos csökkenésről beszélhetünk az elmúlt évhez képest.
A G7-ek esetében lassú bővülés tapasztalható, és különösen ráfér ez a gazdaságilag egyre cudarabb állapotban lévő Németországra, amely a tavalyi recesszió után az idén 0,2 százalékos növekedéssel számolhat. Nem sok, de a gödörből kivezető utat is el kell kezdeni valahol. Nagy-Britannia a 2023-as 0,1 százalékot az idén az izmos fél százalékra is emelheti, míg Franciaország 0,9 százalékról 0,7-re eshet. Japán egy teljes százalékot ront, így lesz a GDP-növekedésének az üteme 0,9 százalékos, és az Egyesült Államok az egyetlen, amely eltávolodik az 1 százalékos határtól a maga 2,7 százalékával.
Hosszú távon a BRICS a nyerő
Bár az idei prognózisok alacsonyabb GDP-növekedést mutatnak a tavalyinál, a BRICS-országok még mindig kenterbe verik a maguk 3,6 százalékos gazdasági bővülésükkel a G7-ek 1 százalékát. Ha az eddigi, folyamatos emelkedést mutató adatokat vesszük alapul – hiába a G7-ek összesített 15 ezer milliárd dolláros előnye –, a BRICS-államok két évtizeden belül ledolgozzák a hátrányukat, és átveszik a világ leggazdagabb nemzeteit tömörítő csoportok vezetését.
Különösen igaz ez abban az esetben, ha a BRICS változatlanul komolyan gondolja a bővítést: bár Argentína az utolsó pillanatban visszautasította a csatlakozást, Szaúd-Arábia pedig továbbra is hezitál, a februári dél-afrikai csúcstalálkozóra már 34 ország nyújtott be társulási kérelmet. Októberben Oroszország lesz a házigazdája a BRICS-találkozónak, vagyis valószínűleg ott jelentik majd be az új tagokat.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Shutterstock
