A fejlődő országok külső adóssága 2023-ban rekordot döntött 11,4 ezermilliárd dollárral, miközben a globális államadósság 97 ezermilliárdra nőtt. Ez különösen Afrikát érinti, ahol az adósságterhek meghaladják a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat.
Úgy tűnik, a világ adóssághegye nemhogy csökkenne, hanem újabb és újabb csúcsok felé tör. Az OECD friss, Global Debt Report 2025 tanulmánya alapján soha nem látott méretű állami és vállalati kötvénykibocsátások formálják át a pénzügyi piacokat – és ezzel a mindennapi életünket is.
A zöldátmenet és a világkereskedelem kapcsolatát vizsgálta meg igen alaposan az OECD friss tanulmánya. E szerint a 1990-es években egy-egy megállapodás átlagosan 8 környezetvédelmi előírást tartalmazott, míg a 2010-es évekre ez a szám 44-re emelkedett. „Ez szép” – de mire elég?
A magyar adórendszer továbbra is Európa egyik legversenyképesebbje marad, ezt erősíti az OECD napokban megjelent minősítése is. A magyar adórendszer továbbra is Európa egyik legversenyképesebbje marad, ezt erősíti az OECD napokban megjelent minősítése is.
A közszolgáltatások finanszírozása egyre nehezebbé válik a fejlett gazdaságokban. A gazdaságpolitikának az állami bevételek növelése mellett oda kell figyelnie arra, hogy az adók ne menjenek a vállalkozói és munkavállalói kedv rovására. A skandináv modell megoldást kínálhat?
A gazdag OECD-országokba irányuló legális migráció 2023-ban rekordot döntött: 6,5 millió ember érkezett, ami fellendítette a gazdaságokat, különösen a munkaerőpiacot és az inflációs válságból való kilábalást. A trend ugyanakkor politikai feszültségeket keltett, mivel sok választó az illegális migrációra és a menedékkérők számának növekedésére összpontosít. Ezért több ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság is szigorított a migrációs szabályokon.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fogyasztópolitikai bizottságának első miniszteri szintű ülésén elfogadták a fogyasztók kettős átmenet keretében történő hatékony védelméről szóló nyilatkozatot, amelyhez a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium is csatlakozott.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az OECD nagyköveteinek informális találkozóján tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak fel kell vennie a küzdelmet az USA-val és Ázsiával szemben, ezért új versenyképességi paktumra van szükség, amely a soros magyar uniós elnökség napirendjének középpontjában áll.
Az Európai Unión belül 2010 óta Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést, az áfarés mértéke 22-ről 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke 40-ről 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete éves közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: hazánk EU-elnökségi ciklusának fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.
Elsősorban nyugati politikai nyomásra erősödnek a blokkosodási törekvések, amelyek között egyre gyakrabban jelennek meg a Kínáról való leválás forgatókönyvei. Ezek kedvezőtlen gazdasági hatásai jól számszerűsíthetők – írja az Index.hu minapi cikkében –, az Európai Unió a gazdasági teljesítményének a 0,6 százalékát is elveszítheti. A nagyságrend még a legoptimistább forgatókönyv esetén is ennyi, ami az egyéves horvát GDP-nek felel meg – jelezte az Index.hu portál kérdésére Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a blokkosodásnak hosszú távú nyertese nincs, a kérdés csupán az, hogy ki veszít vele többet.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, 2024-re 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak – áll a mai napon publikált Economic Outlook című kiadványukban.
A szomszédban zajló orosz-ukrán háború súlyos negatív hatással van Európa és az egész világ gazdaságára, a régióban pedig különösen erőteljes a gazdasági sokk. Ezen országok között 2022-ben Magyarország mutatta a leginkább sikeres gazdaságpolitikai reakciót.
Megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es jelentése hazánk gazdaságáról. Az országtanulmány elismeri, hogy a korábbi, szakképzésre vonatkozó ajánlással kapcsolatban előrelépés történt, és elismerően szól a megújult magyar rendszerről, kiemelve a gyakorlatorientáltságot és a kurzusokat követő gyors elhelyezkedési rátát.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet.
2022 decemberében arról írtunk, hogy kevéssé pesszimisták a német cégek, mint az említett év őszén voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébben sikerült a korábban vártnál. Hogy mik voltak a kilátások 2023 tekintetében? Nos, idézzük fel.
Kína első ránézésre pozitív mutatókat produkál, viszont a gazdasága néhány aggasztó problémával néz szembe, a központosított döntéshozataltól a gazdasági értelemben túlterhelt Egy övezet, egy út kezdeményezésig. A pénzügyi hatóságok manipulálták a piacokat és központosították a döntéshozatalt. Ezzel együtt az ázsiai nagyhatalom túlzottan nagy gazdasági jelenléte a globális dél országai számára sebezhetőséget jelent.
A Makronóm Intézet a szeptemberi Gazdasági monitor elemzésében vizsgálta többek között a gazdasági várakozások és a globális kockázatok alakulását. Az OECD becsléseiből kiderül, hogy a német gazdaság az idén még zsugorodni fog, ami rányomja a bélyegét az eurózóna teljesítményére is. Mutatjuk a részleteket!
Az OECD bizalmi indikátora a jövőbeli fejleményekről nyújt információt az ipari szektor termelésének, rendeléseinek és késztermék-készleteinek alakulására vonatkozóan. Használható a kibocsátás növekedésének nyomon követésére és a gazdasági tevékenység fordulópontjainak előrejelzésére.
