Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. december elsején. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által november végén közzétett előrejelzése alapján – az idei évre előrejelzett 3,1 százalékos növekedést követően – 2023-ban a globális gazdaság növekedése várhatóan csak 2,2 százalék lesz. Ez jelentősen alacsonyabb, mint az Ukrajnát érintő orosz invázió előtt állított becslések, és a növekedés 2024-ben sem várható, hogy meghaladja a 2,7 százalékot.

Az OECD elemzői szerint az ázsiai régió adja a globális gazdasági növekedés fő mozgatórugóját, míg Európa, valamint Észak- és Dél-Amerika gazdasági teljesítménye csak igen mérsékelten fog nőni. Ez ellentétben áll a német kamarai szervezetek által októberben közzétett világgazdasági előrejelzéssel, amely az amerikai kontinens számára az euróövezethez képest lényegesen dinamikusabb növekedést prognosztizál.

A párizsi székhelyű szervezet szerint az euróövezetben a növekedés mértéke 2023-ra fél százalékra zsugorodik, majd 2024-ben várhatóan 1,4 százalékra emelkedik. 

Amerika és Németország viszonyáról lásd az alábbi elemzésünket.lásd az alábbi elemzésünket.

A kilátások nagyon bizonytalanok; megjegyezve, hogy amennyiben súlyosabb lenne az energiahelyzet, a növekedés mértéke még alacsonyabb lenne. „A magasabb infláció és az alacsonyabb növekedés az a súlyos ár, amit a világgazdaság fizet Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt” – olvasható az elemzésben, amely szerint 2023-ban az infláció kissé mérséklődik, de még mindig magas marad. Az infláció elleni küzdelemnek mostantól prioritást kell kapnia – írják az OECD szakértői, akik úgy látják, hogy az idei tél komoly kihívást jelent. 

A helyzet „azonban csak 2023/2024 telén válik igazán kritikussá, mivel a gáztárolók feltöltése a következő évben még nehezebbé válhat.” A magasabb gázárak és a gázellátás esetleges zavarai 2023-ban és 2024-ben jóval gyöngébb növekedést, ugyanakkor magasabb inflációt válthatnak ki Európában és az egész világon.

A gázválság friss fejleményei kapcsán érdemes elolvasni az alábbi anyagunkat.érdemes elolvasni az alábbi anyagunkat.

A fejlett ipari országok szervezete Németország esetében – az ez évre jelzett 1,7 százalékos növekedés után, 

számos más gazdasági szakértő az előző évi előrejelzéseikhez képest jelentős visszaesést tart valószínűnek 2023-ra.

Ezek szerint a bruttó hazai termék mennyisége 2023-ra 0,5 százalékkal zsugorodna, amit 2024-ben 1,5 százalékos növekedés követne. 

„Az energiaárak nagyfokú ingadozása és a nehéz energiaellátás elbizonytalanítja a vállalkozásokat és a háztartásokat” – mondta Nicola Brandt, az OECD berlini központjának vezetője a Reuters hírügynökségnek. „A magas infláció miatt a reáljövedelmek csökkennek, ami kihat a fogyasztásra.”  Az oroszországi gázszállításoktól való erőteljes függősége és az ellátási láncok megszakadása miatt az ipari exportra nagy hangsúlyt fektető

Németország különösen ki van téve a kockázatoknak. 

Az OECD szakértői azonban a remény jeleit is látják. Az ellátási láncok áthelyezésével és a megújuló energiák elterjedésével kapcsolatos nagy beruházási igény stabilizáló hatást gyakorol, emellett a jelentős rendelésállomány és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek enyhülése miatt az export is várhatóan fellendül. „Az infláció ugyanakkor továbbra is magas marad az energia- és termelői áraknak a fogyasztókra való áthárítása, az euró leértékelődése és a növekvő bérnyomás miatt” – olvasható a jelentésben. 

A Bundesbank előrejelzése szerint gazdasági visszaesésre és erős inflációra kell számítani

A Német Szövetségi Bank november végén nyilvánosságra hozott havi jelentése szerint 

a következő hónapokban Németországban gazdasági visszaesés és elhúzódó magas infláció várható.

 „Az infláció mértéke százalékban kifejezve 2022/2023 fordulóján túl is kétszámjegyű maradhat„, a kormányzat által tervezett gázárkedvezmény ugyanakkor enyhítheti a fogyasztók terheit. 

Év/év összevetésben az inflációs ráta októberben 10,4 százalékra emelkedett; a Bundesbank szakértői ugyanakkor a másodlagos hatások megnövekedett kockázatát jelezték. Ha a kétszámjegyű infláció nyomán a szociális partnerek magasabb béremelésekben állapodnak meg, a munkaadók magasabb bérköltségei tovább erősíthetik az inflációt. 

Ifo: a recesszió mértéke mérsékeltebb lesz 

A müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet által közzétett Ifo-index, amely az üzleti hangulat változásait méri, szeptemberi 84,3 pont és októberi 84,5 pont után novemberben 86,3 pontra emelkedett. Ez bár javulást mutat, mégsem éri el a nyár folyamán mért körülbelül 88,5 pontos értéket, hát még az orosz-ukrán háború előtti 99,8 pontos szintet.

A mintegy 9 ezer vállalatvezető véleménye alapján számított jelzőszám mögött ellentmondásos a kép. A vállalatok kevésbé elégedettek aktuális üzletmenetükkel, mint az ősz folyamán voltak, sőt folytatódott a június óta tartó romlás; a következő hónapokra vonatkozó borúlátás ugyanakkor érezhetően enyhült, sőt szeptember és november között folyamatos javulás tapasztalható. 

Clemens Fuest, az Ifo Intézet elnöke szerint a jelenlegi helyzet romlása mellett az üzleti várakozások javulása arra enged következtetni, hogy a német gazdaságban várható recesszió kevésbé lesz mély, mint amilyenre korábban sokan számítottak.

A feldolgozóiparra egyértelműen igaz a gazdaság egészére jellemző kép, azaz az aktuális helyzet megítélésének romlása és az üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus enyhülése.

Az üzletmenet fejlődésével kapcsolatos bizonytalanságérzet valamelyest enyhült, de még mindig magas maradt, sőt az energiaintenzív ágazatokban – más ágazatokkal ellentétben – kis mértékben még erősödött is.

A szolgáltatói szektorban hasonló a helyzet. Az üzleti légkör egyértelműen javult – a vállalatok kevésbé borúlátóak a következő hónapokat illetően, de az aktuális helyzettel kapcsolatos elégedetlenség tovább erősödött. 

A kereskedelmi vállalatok körében az aktuális üzleti helyzet kismértékű, a közeljövővel kapcsolatos várakozások pedig egyértelmű javulást mutatnak. Mindazonáltal minden második vállalat borúlátóan tekint a következő hónapokra. 

A kialakult helyzet az építőiparban is érzékelhető: a vállalatok aktuális üzleti helyzetének megítélése egyértelműen javult, s nincs ez másként az üzleti várakozásoknál, bár az utóbbiakat továbbra is mély pesszimizmus jellemzi. Ami a beérkező rendelések csökkenését látva aligha tekinthető véletlen jelenségnek.

2022 végén a német gazdaság jobban teljesített a harmadik negyedévben, mint amit előzetesen vártak

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022 harmadik negyedévében a német gazdaság a kihívások ellenére – mint az orosz-ukrán konfliktus, a magas inflációs nyomás és az ellátási láncok zavarai – a szakértők által előzetesen becsült 0,3 százalékos növekedést meghaladva, az első negyedévi 0,8 százalék és a második negyedévi 0,1 százalékos emelkedés után, 0,4 százalékos bővülést ért el az előző negyedévhez képest. Ennek eredményeképpen a német gazdaság teljesítménye – a válságok ellenére is – pozitív meglepetést okozott a piaci elemzők számára.

A 0,4 százalékos németországi növekedési dinamika a 0,2 százalékos EU-, illetve euróövezeti átlag éppen kétszerese. Az EU tagországai közül Spanyolországban és Franciaországban az uniós átlaggal azonos mértékben, szintén 0,2, míg Olaszországban valamivel erőteljesebben, 0,5 százalékkal bővült a gazdaság. 

Néhány kisebb uniós és Németországgal szomszédos államban (Hollandia, Belgium, Ausztria, Csehország, Ausztria) ezzel szemben csökkenést regisztráltak. Az előző év harmadik negyedévihez képest azonban az EU-tagállamok többségében magasabb növekedést értek el Németország 1,2 százalékos mutatójánál.

A harmadik negyedévben a növekedést elsősorban a magánfogyasztás hajtotta: az infláció és az energiaválság ellenére a fogyasztók kihasználták a koronavírus-járvány szinte valamennyi korlátozásának feloldását. A magánfogyasztói kiadások egy százalékkal voltak magasabbak, mint a második negyedévben.

A kormányzati fogyasztási kiadások viszont nagyjából változatlanok maradtak. Az építési beruházások ismét 1,4 százalékkal csökkentek. Ezzel szemben a vállalatok 2,7 százalékkal többet költöttek eszköz-beruházásokra, azaz főként gépekre, berendezésekre és járművekre.

Az ipari termelés összességében annak ellenére növekedett, hogy olyan energiaigényes ágazatokban, mint a vegyipar és a fémipar csökkent a termelés. 

Ezt azonban bőven ellensúlyozta az autóiparban és a gépgyártásban bekövetkezett termelésbővülés. A gazdasági teljesítmény a szolgáltatási ágazatok többségében is emelkedett. 

Dinamikus növekedés volt tapasztalható a kereskedelem, szállítás, vendéglátás (+3,3 százalék), a közszolgáltatások, oktatás, egészségügy (+4,5 százalék) és az egyéb szolgáltatások (+5,4 százalék) területén.

A harmadik negyedévi gazdasági teljesítményt mintegy 45,6 millió németországi munkavégzéssel rendelkező munkavállaló hozta létre, ami csaknem félmillióval több az egy évvel korábbinál, s ez egyben új rekordot jelent. A gazdaságban az összes ledolgozott órák száma erőteljesen, 2,2 százalékkal nőtt.

Sok közgazdász – legalábbis a teljesítmény várható alakulását illetően – fagyos téli félévre számít Európa legnagyobb gazdaságában. A 2022 második és harmadik negyedévével összehasonlítva alacsonyabb GDP-re számítanak; de

nem várnak olyan gazdasági összeomlást, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése évében volt, 

amikor a bruttó hazai termék az év egészében több mint négy százalékkal zsugorodott.

Német kilátás a bankok tükrében

Fritzi Köhler-Geib, a KfW Újjáépítési Hitelintézet fő közgazdásza szerint, a Handelsblatt gazdasági napilap által gyakran megkérdezett szakértők körében, az enyhe időjárási viszonyok, a jól feltöltött gáztározók és a fejlesztés alatt álló LNG-terminálok jótékony hatást gyakorolnak a gazdaság állapotára, ami így enyhe javulást mutathat.

Mint fogalmazott, „indokolt az Ifo által tapasztalt üzleti várakozások enyhe javulása, miután a vállalatok az utóbbi időben olyan burjánzóan pesszimisták voltak, mint amilyenre csak a legnagyobb recessziók előtt volt példa”. 

A korábbi pénzügyi vagy a koronavírus-járvány idején tapasztalt válsághoz hasonló visszaeséstől csak nagymértékű gázhiány esetén kellene tartani.

Németországban a téli energiahiány jelentős mértékű kialakulása ma már kevéssé valószínű a KfW Újjáépítési Hitelintézet vezető szakértője szerint, figyelembe véve a kiterjedt tárolási kapacitásokat és az ipari valamint háztartási szinten történő energiamegtakarításokat.

Jörg Krämer, a Commerzbanknak a Handelsblatt által idézett vezető közgazdásza szerint „az üzleti várakozásoknak az Ifo előrejelzésében megjelenő erősödése azt mutatja, hogy a vállalatok látják a gazdasági keretfeltételek bizonyos mértékű javulását. A gázadagolás kockázata például jelentősen csökkent az elmúlt hetekben, és a német kormány masszívan megnövelte a segélycsomagját. Emellett enyhültek az alapanyaghiány okozta nehézségek is.

Továbbra is recesszióra számítok, de minden eddiginél kevésbé tartok a gazdasági összeomlástól” – mondta a a Commerzbank vezető közgazdásza.– mondta a a vezető közgazdásza.

Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) szakértője szerint a német gazdaság „előrelépett a vészjóslás és a borúlátás zónájából a normális recessziós aggodalmak birodalmába. 

A várakozások katasztrofálisak voltak, most csak borúsak. 

Ehhez valószínűleg hozzájárult a gáztárolók sikeres kiépítése és a fiskális politikai intézkedések. Emellett az ellátási láncok ismét valamivel stabilabbnak tűnnek. De ne áltassuk magunkat: ezek a recesszió indikátorértékei. Tehát a jelentős növekedés ellenére kevés ok van az enyhülésre.”

Andreas Seuerle, a frankfurti székhelyű Dekabank szakértője szerint „az üzleti várakozások jelentős korrekciója esedékes és logikus volt. Ennek három oka van. Először – a szövetségi kormány jelentős segélycsomagokat állított össze, amelyek segítenek stabilizálni a gazdaságot. 

Másodszor – az üzleti várakozások felmérésének hat hónapos időszaka májusba csúszik, amikor az időjárással kapcsolatos ellátási szűk keresztmetszetek már nem játszanak meghatározó szerepet. 

Harmadszor – az üzleti várakozások az ukrajnai háború és az abból eredő bizonytalanságok hatására omlottak össze, ami a koronavírus-válság csúcs fázisához hasonló gazdasági visszaesést sejtetett. Ezt ma már senki sem várja el. Az, hogy Németország recesszióba csúszik, vitathatatlan, de nem kell félelmetes összeomlástól tartani.”

Végül Thomas Gitzel, a liechtensteini székhelyű VP Bank vezető közgazdásza szerint 

„Hurrá, elmarad a világvége! Gázhiány, áramszünetek, anyaghiány és pénzpiaci válság voltak az elmúlt hetek címszavai. Mindenki meglepetésére azonban a német gazdaság a vártnál jobb növekedést ért el a harmadik negyedévben. A jelenlegi helyzet tehát sokkal kevésbé vészes, mint az általános hangulat. Ezt tükrözi az Ifo üzletiklíma-index is.”

Adósságfék: visszatérés három év után

2022. november 25-én a Bundestag, a törvényhozás alsóháza elfogadta a 2023-ra szóló szövetségi költségvetést, amely az első olyan büdzsé, amelyet az SPD, a Zöldek pártja és az FDP alkotta „közlekedési lámpa-koalíció” állított össze. 

Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy – miután az előző három költségvetési évben kivételes szabályt alkalmaztak –, 2023-ban először tartják be az adósságféket. 

Ami azért lehetséges, mert

számos kiadást, például a magas energiaárak tompítását és a német fegyveres erők modernizálását szolgáló tételeket külön alapokba szervezik ki.

A 2023-as normál költségvetés így 476,3 milliárd eurós kiadást és 45,61 milliárd eurós új adósságot irányoz elő. Ez az új adósság az adósságplafonon belül, a még megengedett határon van. 

Lindner pénzügyminiszter a parlamenti vitában rekordösszegű könnyítésekről és rekordösszegű beruházásokról beszélt, Bettina Hagedorn, az SPD költségvetési politikusa szerint pedig olyan költségvetés került a Bundestag elé, „amely nemcsak a volumenét tekintve óriási, hanem a kor követelményeire is megtalálja a megfelelő válaszokat”. 

A nagy tételek az ukrajnai háború következményeihez, valamint a magas gáz-, áram- és élelmiszerárakhoz kapcsolódnak.

Ezek közé tartozik a lakhatási támogatás milliárdos reformja, a rászorulók fűtési költségeinek támogatása és az adókedvezmények. 

2023-ban a polgárok 48 millióval kevesebbet fizetnek majd adóként, mivel az állam 18,6 milliárd eurós bevételtől esik el az infláció hatásainak mérséklése érdekében bevezetett jövedelemadó-kedvezményekkel. Ennek eredményeképpen megemelkedik az adómentes jövedelem alapösszege, tehát az a jövedelemmennyiség, ami után nem kell adót fizetni. Emellett az adótáblázat további részeit is módosítják annak érdekében, hogy ellensúlyozzák az infláció vásárlóerőt csökkentő hatását.

A név szerinti szavazás során 379 képviselő szavazott a költségvetési tervezet mellett, 283 ellene. A költségvetés december közepén kerül a Bundesrat, a szövetségi törvényhozás felsőháza elé, s a tervezet azt követően emelkedhet törvényerőre.

Adalék: A cikk újra publikálásakor (2024. február 23.) a jelenlegi információk birtokában elmondható, hogy a német gazdaság nem éli a fénykorát. A 2022-es várakozásokhoz képest a német gazdaság helyzete 2024-ben nem tűnik pozitívnak. Az Ifo Intézet előrejelzése szerint a gazdasági teljesítmény 2023-ban 0,4 százalékkal csökken, és 2024-re csak egy viszonylag gyenge, 1,4 százalékos növekedést prognosztizál. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hasonlóan pesszimista, 0,3 százalékos zsugorodást jósolva Németországnak 2023-ra, ami azt sugallja, hogy a G7 csoportban Németország lehet az egyetlen ország, amely nem tapasztal gazdasági fellendülést​​​​.

A gazdasági visszaesés fő okai között a magas infláció és a lanyha világgazdaság mellett a fogyasztás összeomlása, valamint az ipari termelés több mint fél éve tartó mélyrepülése szerepel. A fogyasztói hangulat drasztikus romlása, a geopolitikai válságok és a tartósan magas infláció hatására 2024 első hónapjaiban a fogyasztás kiábrándítóan és keserűen indult. Az ország ipari termelése, amely a GDP negyedét adja, 2008, a pénzügyi válság idején látott hasonlóan hosszan tartó visszaesést​​.

Kapcsolódó:

Címlapfotó:Shutterstock.com