Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. augusztus 10-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

A Kijevi Közgazdasági Iskola új tanulmányában közel háromezermilliárd hrivnyára (108,3 milliárd amerikai dollárra) becsüli az orosz-ukrán háború miatti veszteségeket. Dan Ciuriak júliusi cikkében pedig tízezermilliárd dollárra (a magyar GDP közel 65-szörösére) tette a katonai konfliktus globális negatív gazdasági hatását.

Európában közvetlenül tapasztaljuk a háború gazdasági következményeit: meredeken emelkednek az energiaárak a piacon, egyes országokban fennáll a gáz- és üzemanyaghiány veszélye, valamint az élelmiszerárak is növekednek. Az áremelkedés és az infláció gyarapodása károsan érinti a gazdaságot. A magasabb kiadások csökkentik a fogyasztást, ami miatt a vállalatoknak is szükséges korlátozniuk a termelést.

Az OECD 2021 decemberi és 2022 júniusi világgazdasági elemzését összevetve a negatív hatásokat számszerűsíteni is tudjuk. Ahogy az 1. ábra mutatja, a háború kitörése előtt, 2021 decemberben még a világ GDP-növekedésének sokkal optimistább előrejelzésével számolt az OECD, ám 2022 júniusában már minden negyedéves GDP becslés 1,2-1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a korábbi.

Ez azt jelzi, hogy csak 2023 végéig a 2019 negyedik negyedéves GDP-jének 9,2 százalékát, azaz közel kétezermilliárd amerikai dollárt veszített a világgazdaság a katonai konfliktus miatt. Ez brutálisan nagy érték, a 2021-es magyar GDP-nek nagyjából 11-szerese.

Az európai szankciós politikával kapcsolatos tévedések miatt Európában még ennél is érezhetőbben nagyobb gazdasági visszaesés figyelhető meg. Mint ahogy a második diagram is illusztrálja, az eurozóna államai átlagosan 1,3-2,5 százalékos gazdasági veszteséget szenvednek el rövid távon, míg a teljes előrejelzési időszak alatt a legfejlettebb európai országokban ez az érték összességében eléri a 15,1 százalékot. Ez jelentősen meghaladja a globális átlagot.

Az egyik legnagyobb vesztes – nem meglepő módon – Oroszország. Ahogyan ezt a 3. ábra mutatja, a nagy medve GDP-je nagyjából 15 százalékos sokkot szenvedett el a háború és a szankciók együttes következményeként. Negyedévről negyedévre nagyjából ennyivel alacsonyabb ugyanis az orosz GDP mutató előrejelzése a legújabb becslések alapján.

Noha a globális gazdasági visszaesés súlyos, nem minden állam számára jelent hátrányt a jelenlegi helyzet. Például Szaúd-Arábia gazdasági növekedése profitál az emelkedő olajárakból, amint azt a negyedik diagram is szemlélteti. A pozitív GDP-hatás is növekszik, 2023 végére már a 2019-es negyedik negyedéves szint 11 százalékát éri el.

Az előrejelzések szerint Európában Románia fogja a legnagyobb gazdasági veszteséget szenvedni el a háború következtében. Az összesített becslés szerint a 2019-es negyedik negyedévi GDP-jéhez képest a gazdasági teljesítmény előrejelzése 2023 végéig majdnem a felével, pontosabban 41,5 százalékkal csökken.

A teljes időszakot tekintve a legnagyobb vesztesek listája Lettországgal folytatódik (38,2 százalékos kumulált GDP-csökkenés), majd Szlovénia (28,4 százalék), Litvánia (28,3 százalék) és Lengyelország (26,6 százalék) következik.

Egyetlen ország van Európában, mely a jelenlegi helyzetnek nem vesztese, hanem nyertese, ez pedig Norvégia. Az északi állam ugyanúgy profitál az olaj és a gáz árnövekedéséből, mint ahogyan az orosz energiahordozók kiváltásának kereslet-növelő hatásából, így érthető, hogy a GDP előrejelzése is kedvezőbb most. A teljes időszakra mért 13,2 százalékos növekedés így is megdöbbentő (6. ábra).

Mivel Magyarország nagymértékben függ a külföldi energiától, nem meglepő, hogy a háború és az EU szankciós politikájából adódó energiaárak meredek emelkedése negatívan érintette. A hetedik diagram alapján Magyarország GDP előrejelzése a háború kitörését követő negyedévekben 2-4 százalékkal csökkent.

A magyar út azonban még így is a legjobbnak számít az egész régióban. A becslési horizont végén egyértelműen Magyarország úszta meg a negatív gazdasági hatásokat a legkisebb visszaeséssel.

A 2,3 százalékpontos magyar GDP-veszteség nagyjából negyedével kevesebb a második legjobb mutatóval rendelkező szlovén értéknek, nagyjából fele a bolgár és a litván visszaesésnek, és harmada a lett negatívumnak. A többi V4-es ország 3,6 százalékos átlaga is több mint 50 százalékkal magasabb, mint a hazai érték.

Konklúzió és összefoglaló

Az orosz-ukrán konfliktus önmagában is jelentős károkat okozott a globális gazdaságnak. Bár az olaj- és gázexportőr országok, mint Szaúd-Arábia vagy Norvégia, előnyre tesznek szert a jelenlegi helyzetből, a katonai konfliktus költsége világszinten közel kétbillió dollárra tehető 2023 végéig. Európa relatív vesztesége még ennél is magasabb, ami részben az elhibázott szankciós politika következménye.

Az öreg kontinens országai közül leginkább – érthető módon – a háborús országokhoz közelebb lévő, emiatt ezekkel tradicionálisan erősebb kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező közép-kelet európai országok érintettek. A románok és a lettek a 2019 negyedik negyedéves GDP-jük nagyjából 40 százalékát veszítették el a teljes becslési horizonton, és 25 százalék feletti a csökkenés mértéke a szlovének, a litvánok és a lengyelek esetében is.

Magyarország válságállósága egyértelműen a legnagyobb az egész régióban.
Habár a konfliktus és a hozzá kapcsolódó szankciók hatására a hazai GDP előrejelzése is csökkent, a visszaesés mértéke 2023-tól kezdve negyedévről negyedévre csökken. Az OECD előrejelzési időszakának végére Magyarország esetében a legkisebb gazdasági visszaesést jelezik a számok. Az orosz-ukrán háború komoly terhet rótt a globális gazdaságra. Miközben az olaj- és gázexportáló országok, úgy mint Szaúd-Arábia vagy Norvégia, előnyre tesznek szert az aktuális helyzetben, a konfliktus világszintű költsége 2023 végéig közel kétbillió dollár. Európa relatív vesztesége e tekintetben még ennél is magasabb. Az öreg kontinens országai közül leginkább – érthető módon – a háborús országokhoz közelebb lévő, emiatt ezekkel tradicionálisan erősebb kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező közép-kelet európai országok érintettek. A románok és a lettek a 2019 negyedik negyedéves GDP-jük nagyjából 40 százalékát veszítették el a teljes becslési horizonton, és 25 százalék feletti a csökkenés mértéke a szlovének, a litvánok és a lengyelek esetében is. . Bár a konfliktus és a szankciók a hazai GDP előrejelzését is visszavetették, a csökkenés mértéke 2023-tól már negyedévről negyedévre egyre kisebb. Az OECD tervezési horizontjának végén pedig egyértelműen hazánk esetében mutatják a legkisebb visszaesést a számok.

A magyar fogyasztók és üzletek bizalma is magas

Cikkünk második része szintén a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg 2022. augusztus 10-én.

Az üzleti bizalmi index (BCI) az ipari szektor vállalataitól származó kérdőíves felméréseken alapul, melyek során elsősorban a termelési aktivitás, a rendelések állománya és a készletek mértékét elemzik. Az ipari termelés növekedésének pozitív előjele lehet, ha a vállalatoknál növekszik a termelés és a megrendelések száma (utóbbi a jövőbeli termelés növekedését jelezheti mind a megrendelő, mind a szállító oldalán), vagy ha alacsony a készletszint, ami termelésnövelésre utalhat a készlethiány pótlása érdekében.

A mutató 100 feletti értéke az üzleti kilátások javulását vetíti előre, míg a 100 alatti értékek pesszimizmust sugallnak. Jelenleg az öreg kontinensen a legbizakodóbbak a svéd vállalkozások, náluk a BCI értéke 103, míg a legborúlátóbbak a szlovákok, ahol a mutató 99 ponton áll.

A régiót tekintve (8. ábra) az utolsó helyen természetesen Szlovákia áll, de hazánk kivételével a többi V4-es ország is a lista második felében tartózkodik. Lengyelország az utolsó előtti, Csehország pedig az ötödik helyen áll.

A rangsor élén a balti országok és Magyarország helyezkedik el. Litvánia és Észtország vállalatvezetői után a magyar üzleti vezetők állnak a legoptimistábban a jövőbeli kilátásokat illetően. Magyarország 101,1-es értéke nem csak regionálisan kiemelkedő, de az OECD átlagát is meghaladja. Emellett Magyarország üzleti bizalmi indexe április óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat, ami szembemegy az OECD és számos más ország általános trendjével.

A magyar gazdaságpolitika sikerét jól mutatja, hogy a hazai BCI mutató 1,5 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség négyszerese a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.

A fogyasztói bizalmi index (CCI) a lakossági fogyasztás és megtakarítások jövőbeli trendjeit tükrözi, az adott pillanatban a gazdaság és a foglalkoztatás helyzetének elemzésével. Egy érték, amely meghaladja a 100-at, a fogyasztói bizalom erősödésére utal, míg a 100 alatti értékek azt jelzik, hogy a lakosság pesszimistábban látja anyagi jövőjét.

Jelenleg Európában a svájci lakosság rendelkezik a legmagasabb fogyasztói bizalommal, de még az ő 99-es CCI értékük is inkább pesszimizmust tükröz. A lettek 88-as értéke különösen kiemelkedik, mint a kontinens, sőt a világ egyik legpesszimistább mutatója.

A régió országai között (9. ábra) hazánk ezüstérmes helyet szerzett a legfrissebb, júniusi adatok alapján. A magyar mutató 98,6 ponton áll, csak két tizeddel alacsonyabban, mint a rangsort vezető lengyeleké. A harmadik helyet a litvánok foglalják el.

A másik két balti állam viszont a lista legvégén található. A lettek mutatójának értéke egyenesen siralmas, de az észt indikátor is extrém pesszimizmust mutat. A magyar gazdaságpolitika a lakosság életminőségét tekintve is kiváló értékelést kapott, hiszen a hazai CCI mutató 1,3 ponttal magasabb a többi V4-es ország átlagos értékénél. Ez a különbség pedig közel kilencszerese a rangsor első két helyezettje közötti különbségnek.

Egy eredményes gazdaságpolitika egyformán segíti a vállalkozások és a lakosság prosperitását, függetlenül attól, hogy éppen gazdasági bővülés vagy válság tapasztalható. Azonban a válságkezelés még ennél is fontosabb, mivel a világgazdaság fellendülésekor egy kissé alacsonyabb növekedés nem jelent komoly gondot, viszont egy mély recesszió idején az átlagosnál rosszabb gazdasági teljesítmény rengeteg családot hozhat nehéz helyzetbe.

A magyar gazdaság tehát az optimizmus és a pesszimizmus határán táncol. Nálunk csak picivel jobb helyzetben vannak a listát vezető litvánok, ahol az átlagos mutató négy tizeddel áll magasabban, mint hazánkban.

A másik két balti államban ezzel szemben katasztrofális a helyzet. A lettek 94 pontos és az észtek 97 pontos értéke is brutális pesszimizmust mutat a teljes gazdaság jövőjével kapcsolatban.

A fentiek jelentős mértékben árnyalják azt a hazai kánont, mely már évek óta a balti államokat állította volna a magyar gazdaságpolitika célkeresztjébe. A mostani helyzet is rávilágít arra, hogy ezen államok gazdaságpolitikája nem válságálló. Eddig minden jelentősebb visszaesés komoly problémákat okozott náluk, és nincs ez máshogy a mostani krízis során sem.

A magyar gazdaságpolitikának a sikerét a fogyasztói bizalmi index (CCI) is alátámasztja, hiszen a hazai mutató 1,4 ponttal haladja meg a Visegrádi Négyek (V4) országainak átlagos értékét. Ez a különbség háromszor akkora, mint amit a rangsor első két helyezettje között láthatunk.

Összegezve

Egy hatékony gazdaságpolitika egyaránt támogatja és elősegíti a vállalatok és a lakosság jólétét, mind a gazdasági fellendülés, mind a válság idején. Különösen a krízisidőszakok megfelelő kezelése kiemelten fontos, mert míg a globális gazdaság virágzása során egy átlag alatti növekedés nem okoz jelentős problémát, egy súlyos recesszió alatt az átlagnál gyengébb teljesítmény számos családot sodorhat nehéz helyzetbe.
A magyar gazdaságpolitika az elmúlt években egyaránt jól vizsgázott gazdasági 2021 tél és 2022 nyár idején is. A magyar út azonban kiemelkedően teljesít akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van. A hazai gazdaság válságállósága régiós szinten is kiemelkedő, ahogyan ezt a mostani helyzet is kristálytisztán megmutatja. Ez pedig az egyik legfontosabb indikátora a gazdasági kormányzásnak.

Címlapfotó: Shutterstock.com