Az orosz gazdaság nem a legegészségesebb, de nem is tragikus: éppen háborúra optimalizált. A hadiipari megrendelések rekordmagasságban vannak, a költségvetés közel 40 százaléka biztonsági és védelmi célokra megy. A növekedés ugyan lelassult, a civil szektor vérzik, a háborús gépezet azonban működik, sőt a jelenlegi helyzetet fenntartva még hosszú évekig hatékonyan működhet.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt, ami 9,4 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban messze felülmúlják a nagyhatalmakat.
Donald Trump ismét a NATO-t vette célba, ezúttal Spanyolországot támadva amiatt, hogy nem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó új, 5 százalékos GDP-arányos célt. Az amerikai elnök odáig ment, hogy a tagállam kizárását vagy önkéntes távozását javasolta.
Az amerikai diplomácia türelme fogyóban: a Trump által kierőszakolt 5 százalékos NATO-kötelezettség nem kerülhető meg kreatív trükközéssel. Olaszország ötlete, hogy a messinai hidat védelmi beruházásként könyveljék el, Washington szerint elfogadhatatlan. Meg is lett az eredménye.
Olaszország egy gigantikus építkezéssel készül megreformálni katonai költségvetését: a 13,5 milliárd eurós Szicília‑híd megépítését „stratégiai infrastruktúraként” számítanák be a NATO‑védelmi célkitűzésekbe – ám a tervnek komoly műszaki, bürokratikus és politikai akadályai vannak, így kérdés, mennyire több blöffnél. Az ötlet azonban ötletet szül.
A NATO történelmi döntést hozott: a szövetség tagjai vállalták, hogy védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára emelik, miközben megerősítették elkötelezettségüket a kollektív védelem mellett. Bár a bejelentés az egységet hivatott demonstrálni, Spanyolország megmutatta, hogyan kell a botot a bicikli küllői közé dugni.
Jelzésértéke van annak, hogy a tagállamok azon versenyeznek, melyikük nem idegesíti fel jobban Donald Trumpot, a legnagyobb sikernek pedig azt tartják, hogy az elnök egyáltalán megjelenik személyesen a hágai találkozón.
Madrid felrúgja Trump játékszabályait. Spanyolország nyíltan elutasítja az amerikai elnök követelését, hogy a NATO-tagok a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék – a szövetség vezetői máris attól rettegnek, hogy az elnök sértetten faképnél hagyja a közelgő hágai csúcstalálkozót, ahogy azt a G7-en is tette. A NATO most leginkább az amerikai elnök hangulatával hadakozik.
Amennyiben a tagállamok valóban 5 százalékra emelnék a védelmi kiadásaikat, valamennyien súlyos árat fizetnének érte. Ekkora összegeket már a hadiipar sem tud elnyelni, ha azonban mégis, az egyenlő lenne a felesleges felhalmozással – más gazdasági területek kárára.
A háborúzó országok természetesen ott vannak a legnagyobb költők között, az Egyesült Államok védelmi hegemóniája azonban megingathatatlan.
Immár az európai költségvetések komolyabb átvariálását ajánlja a Bloomberg Intelligence vezető elemzője. Számításai szerint a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező európai NATO-tagoknak évi 340 milliárd dollárral kell növelni a védelmi kiadásokat.
Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
Érdekes kritika jelent meg az amerikai fegyverkezési gyakorlatról, amelyben gúnyosan megállapítják, hogy a hadsereg jelenlegi pénzköltési üteme folytán nemsokára sok gazdag beszállítójuk lesz, de lassan már nem beszélhetnek repülőgépekről vagy haditengerészeti flottáról. A cikk azt a gyakorlatot bírálja, hogy Washingtonban már elfogadott, hogy szinte minden egyes új fegyverrendszer lényegesen többe kerül, mint amelyet lecserélnek.
Egyelőre nem jön össze az orosz jegybanknak a 4 százalékos infláció elérése. Elvira Nabiullina elnök nem kegyelmez, és addig üti felfelé a kamatot, ameddig szükséges.
Az ukrajnai háború és a szélesedő geopolitikai konfliktusok soha nem látott mértékben megnövelték a munkaerő-keresletet a hadiiparban. A vállalatok egyre többet fordítanak arra is, hogy a megfelelő készségekkel megáldott szakemberek kerüljenek ki az akadémiákról.
Nem az Egyesült Államoknak, nem Indiának, de még csak nem is Kínának van a legtöbb katonája. Ez itt a milliomosok klubja, az arany- és ezüstérmes azonban még így is megdöbbentő számokat produkál a személyi állomány területén.
A viharos geopolitikai időkben az Európai Unióban egyre nagyobb az igény a közösség védelmi és katonai képességeinek növelésére. Ez azonban a különböző szabályozások és a szkeptikus hangok miatt sok akadályba ütközik. Fontos lenne, hogy az unió lebontsa ezeket, és „regionális bajnokokat” építsen fel a védelmi ipar fellendítése céljából.
Peking 400 milliárd dollárt felejtett el megemlíteni, amikor a védelemre költött éves büdzséről beszélt. Apró baki mindig előfordulhat, ez azonban nem az a kategória egy olyan ország esetében, amely ellen egyébként is fegyverkezik az Egyesült Államok.
A 2021-es évhez képest háromszorosára nő a védelmi büdzsé Oroszországban. A Kreml immár a GDP 6 százalékával kalkulál jövőre.
Szerbia jelentős beruházásokat hajt végre a védelmi szektorban, beleértve új harci járművek, drónok és légvédelmi rendszerek beszerzését. Az ország célja a katonai képességek modernizálása és a hazai hadiipar fejlesztése.
Vége a Csipkerózsika-álomnak, az ukrajnai háború felébresztette a dánokat is: tíz éven belül triplázzák a védelmi büdzsé összegét.
Annak fényében, hogy Kaja Kallas kormánya hogyan trükközik a brüsszeli pénzekkel, elég cinikus a többi tagállamnak szóló figyelmeztetés.
A Rheinmetall elnöke megkongatta a vészharangot, mondván: azért nincs elég lőszere Ukrajnának, mert az európai kormányok nem költenek eleget a megrendelésekre.
Az új német védelmi miniszter elé azok gördítenek akadályt, akikre a legkevésbé volt felkészülve: saját kormánya akadályozza nagyszabású terveit.
Újabb listát hozott nyilvánosságra a napokban a Pentagon azokról a haditechnikai eszközökről, amelyeket eddig felajánlottak Ukrajnának. A felsorolásban akad egy olyan meghökkentő fegyver, amiről gyakorlatilag senki nem tud semmit. Még azt sem, hogyan néz ki pontosan.
