Annak fényében, hogy Kaja Kallas kormánya hogyan trükközik a brüsszeli pénzekkel, elég cinikus a többi tagállamnak szóló figyelmeztetés.

Lassan tíz éve annak, hogy a walesi csúcson a szövetség országai vállalták, hogy 2024-ig védelmi kiadásaik elérik a GDP 2 százalékát. Ez eddig csak hét országnak sikerült, és ha a fejlesztések intenzitását nézzük, egyes államoknak ott is van jócskán bepótolni valója.

Magyarország minden szempontból jól áll: vállalásához tartva magát még az idén eléri a 2 százalékos célt, ami pedig a fejlesztéseket illeti, máris listavezető a tagállamok között.

Öngyilkos drónok Magyarországnak

A hazai védelmi költségvetés az idén átlépi az 1000 milliárd forintot. Az utóbbi évek haditechnikai beszerzéseinek látványossága megkérdőjelezhetetlen, a Magyar Honvédséghez érkező könnyű és nehézfegyverek komoly képességeket teremtenek.

Ez a költségvetés nem lesz elég

Az egyik legerőszakosabb háborúpárti kommunikációt használó tagállam, Észtország most a NATO-országok külügyminiszteri csúcsára időzített néhány tanácsot.

Urmas Reinsalu védelmi miniszter javaslata szerint a 2 százalékos küszöböt haladéktalanul fel kellene vinni minimum 2,5 százalékra (Észtország három százaléknál, Lengyelország négynél jár), mivel Oroszország a jövőben is fenyegetést fog jelenteni az európai országokra. Ugyanakkor a védelmi büdzsé eszközfejlesztésre fordított 20 százalékát legalább 25 százalékra kell növelni – mondta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.

A haderőfejlesztési összegek növelésének ötletével önmagában semmi probléma nincsen, sőt máris van egyfajta konszenzus az erre való törekvésben, az azonban, hogy éppen Észtország hangoskodik az ügyben, a közelmúlt történéseit tekintve némileg megmosolyogtató. Kaja Kallas kormánya ugyanis éppen azzal került be legutóbb a lassan szappanopera jelleget öltő brüsszeli simlikrónikákba, hogy finoman szólva is tágan értelmezte az Ukrajnának adott fegyversegélyek ellentételezését, így az e célra átalakított Európai Békealapból úgy pumpáltak ki túlszámlázva 134 millió eurót a saját hadseregük modern fegyverbeszerzéseire, hogy közben a régi, szovjet típusú haditechnikát küldték el Kijevnek.

Nő a feszültség Brüsszelben a háborús alap miatt

Észtország Ukrajnába küldi elavult fegyverzetét, Brüsszellel pedig vadonatújakat fizettet ki magának. Ügyes trükk, csak rendkívül etikátlan.

Oroszország kiradírozása

Reinsalu a 2 százalékos intelem mellett korábban már arra is felszólította a szövetséget, hogy haladéktalanul bontsa fel a Párizsban 1997-ben Oroszországgal kötött megállapodást, amely kimondja, hogy a NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek – egyben legalább alapjaiban mutassa be azokat a terveket, amelyek lehetővé teszik Ukrajnának, hogy a szövetség tagjává válhasson a háború után.

Ez utóbbival kapcsolatban a vélemények nem akarnak változni azóta, hogy a rossz emlékű 2008-as bukaresti NATO-csúcson először felvetődött a lehetősége. Sokan osztják a brit külügyminiszter azon véleményét, amely szerint jelen pillanatban csak és kizárólag a háborúra kell fókuszálni, a csatlakozási tervezgetésnek nincs sok értelme.

Reinselu ugyanakkor azzal érvelt, hogy mire sor kerül a vilniusi csúcsra, a NATO-nak egyértelmű politikai üzenetet kell küldenie Oroszország felé, márpedig szerinte a NATO „nyitott ajtók” politikájának mantrázása már édeskevés lesz.

A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: Kaja Kallas észt miniszterelnök
MTI/EPA/Valda Kalnina