Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. május 7-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Czeczeli Vivien írása a Makronómon

Országunk a 2022-es adatok alapján az Európai Unió átlagához képest 2 százalékpontnyi közeledést ért el, valamint a rangsorban egy helyet lépett előre. Ennek eredményeként a konvergencia tendenciája egyértelműen megfigyelhető, és az elmúlt tíz év adatai azt mutatják, hogy a felzárkózásunk folyamatosan, akadályok nélkül halad előre.

Közelebbről megvizsgálva az adatokat tehát láthatjuk, hogy

Magyarország esetében egy folyamatos, stabil felzárkózási folyamat figyelhető meg.

Ehhez képest Portugália és más mediterrán államok esetében inkább stagnálást vagy az Európai Unió átlagához képesti visszaesést lehet tapasztalni. A görög, spanyol, valamint olasz adatok is alátámasztják ezt a megfigyelést.

A koronavírus-válság szinte valamennyi ország adatsorában eredményezett törést, ám nem minden államnak sikerült 2021-re megoldania a vírus okozta problémákat. A Magyarország által beelőzött Portugália egy főre jutó, vásárlóerő paritáson mért GDP-je például a 2019-es szintre süllyedt vissza, míg hazánk jóval a Covid-19 válságot megelőző szint felett teljesített. A mediterrán országok tehát amellett, hogy a legnagyobb visszaesést szenvedték el a 2020-as krízis nyomán, a visszapattanásban sem jeleskedtek. Az országcsoport lassulása azonban nem meglepetésszerű jelenség.

A problémák gyökerei már jóval a 2008-as gazdasági válság előtt meghúzódtak, amely válság csak felerősítette ezeket a nehézségeket, és ahogy láthatjuk, azóta sem sikerült teljes mértékben orvosolni őket. A 2010-es évekbeli adósságválság tovább rontotta ezeknek az országoknak a növekedési potenciálját hosszú távon. Tekintettel arra, hogy az európai integráció egyik kulcsfontosságú pillére és sikerének egyik garanciája a konvergencia, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a régebbi tagállamok folyamatosan hátrányba kerüljenek, esetleg súlyos lemaradásba essék. Így, miközben az 2004 után csatlakozott, alapból nagyobb hátránnyal induló országok jólétének ösztönzése prioritás marad, ezek a kihívások mind nemzeti, mind európai szinten további megoldásokat követelnek meg hosszú távon.

Tagállami szinten a fenntartható növekedési struktúrák, uniós szinten pedig az ehhez megfelelő keretrendszer biztosítása szükséges. Ez azért is fontos, mert az integrációból fakadó előnyök kiaknázásának lehetősége valamennyi tagállam együttes érdeke, illetve az EU világgazdasági súlyának további marginalizálódásának elkerülése is ezt követeli meg.

A magyar, illetve a 2004 után csatlakozott országok felzárkózási sikere bár elismerésre méltó, nem hunyhatunk szemet afelett, hogy ezek az országok továbbra is többségében az uniós átlag alatt teljesítenek, s a magországok előnye továbbra is jelentős. Kiemelkedő mindazonáltal Csehország teljesítménye, aki a V4 és balti országok abszolút élmezőnyében szerepel, az uniós átlag 92 százalékával.

A szovjet múltú országok többsége az elmúlt évek során gyorsabb ütemben zárkózott fel, mint Magyarország, ami egy divergencia megjelenésére utal. Ez különösen érdekes, tekintve, hogy ezek az országok, Portugáliától eltérően, hasonló történelmi háttérrel és gazdasági kiindulópontokkal kezdték meg integrációs folyamatukat.

A magyar-portugál versenyfutás továbbra is nyitott

Hazánk beruházási rátáját tekintve messze az uniós átlag és Portugália felett teljesített, mely szintén az átrendeződést támasztja alá. GDP arányos államadósság tekintetében az elmúlt évtizedet szemlélve szintén végig jobban teljesítettünk, de a költségvetési hiány esetében is hasonló megállapításokat tehetünk a 2018-as év óta. Egy főre eső, vásárlóerő paritáson számolt fogyasztás tekintetében ugyanakkor már lemaradásban vagyunk: csak Horvátországnál és Bulgáriánál sikerült magasabb értékeket elérni a teljes uniós mezőnyben.

A tartós fejlődés adja a siker alapját

Ahhoz, hogy Magyarország a következő években megőrizze pozícióját, illetve a további felzárkózáshoz elengedhetetlen, hogy folyamatosan a fenntartható és hosszú távú növekedést biztosító intézkedések felé orientálódjon. Egy ilyen terület lenne például az oktatás minőségének javítása. 

Az OECD által koordinált PISA vizsgálat adatai is fontos iránymutatást nyújthatnak a hosszú távú sikeresség tekintetében. Ez a háromévente megrendezett felmérés arra törekszik, hogy felmérje, a 15 éves diákok mennyire rendelkeznek azokkal az alapvető tudásokkal, amelyek szükségesek a mindennapi életben való boldogulás, a továbbtanulás vagy a munkavállalás szempontjából. A teszt az olvasás, matematika és természettudományok területén értékeli a tanulók képességeit. A legutóbbi, 2018-as felmérés alapján Magyarország az OECD átlaga alatti eredményeket ért el mindhárom területen, míg Portugália az átlagot meghaladó teljesítményt nyújtott. Továbbá, Észtország, Írország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország is jobb eredményeket értek el, mint Magyarország. Fontos megjegyezni, hogy a következő, 2022-es felmérés friss adatokkal szolgál majd, amelyek lehetővé teszik részletesebb következtetések levonását.

A DESI mutató alapján – ami a digitális gazdasággal kapcsolatos tagállami eredményeket igyekszik megragadni – Magyarország a 23. helyet foglalja el az uniós rangsorban. A digitális kompetenciákban megmutatkozó hiányosságok bár egyelőre jelentősek, kiemelendő, hogy 

a széles sávú rendszerek elterjedtsége és hozzáférése területén átlag felett teljesítünk. 

Továbbá 2021 őszén egy új stratégiai keret is elindult a következő tíz évre vonatkozóan, mely újabb fejlődési lehetőségeket, és a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázását rejtegetheti magában. Kiemelt célok között szerepel, hogy az évtized közepére hazánk meghaladja az uniós átlagot, illetve 2030-ra a digitalizáció terén a 10 vezető uniós gazdaság egyike legyen. A cél eléréséhez azonban még hosszú az út, a kkv szektor digitális intenzitása szintén az uniós átlag alatti, humán tőke szempontjából pedig szintén a

22. helyen állunk a 2021-es statisztikák alapján.

Az európai kormányzási színvonal mutatója alapján, mely az állampolgárok korrupcióval és három alapvető közszolgáltatással, az egészségügy, az oktatás és a rendfenntartás minőségével kapcsolatos tapasztalatait, érzékelését ragadja meg a saját régiójára vonatkoztatva szintén van még fejlődési lehetőségünk. 

A hiányosságok felismerése nem csak problémaként, hanem lehetőségként is szolgálhat a további fejlődés szempontjából, amennyiben azok megoldására odafigyelünk.

A felmerült kihívások orvoslása, ötvözve olyan elemekkel, mint az adekvát specializáció, a működőtőke minőségének javítása, a gazdasági függőségek mérséklése és hatékony kezelése, valamint a zöld és digitális átalakulás sikeres megvalósítása, kulcsfontosságú lehet abban, hogy az országok hosszú távon milyen eredményeket érnek el, mind saját magukhoz, mind egymáshoz viszonyítva. Magyarország számára kritikus a gazdasági struktúra modernizálása, a befektetések megfelelő ágazatokba való irányításának elősegítése, és a magas hozzáadott értékű szektorok támogatása. Mindez nélkülözhetetlen a hosszútávú, fenntartható jólét növekedéséhez.

Címlapfotó: Shutterstock.com