Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg 2022. június 15-én. Az írás az akkor helytálló adatokon és információkon alapszik.

Szerző: Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője

Húszezer forint befektetéssel nyolc év alatt milliomossá lehetett válni

Nyolc évvel ezelőtt a bitcoin ára még csak 600 dollár körüli értékeken mozgott, de a cikk írásának idejére már elérte a 30 ezer dollárt. Azok, akik 2014 nyarán vásároltak ebből a digitális valutából, mostanra közel 4 900 százalékos nyereségre tettek szert, vagyis befektetésük értékét több mint ötvenszeresére növelték meg. Ez azt jelenti, hogy aki nyolc évvel ezelőtt 20 ezer forint értékben vásárolt bitcoint, az mára milliomossá válhatott.

Azonban a bitcoin nem is bizonyult az elmúlt évek legkifizetődőbb kriptovaluta-befektetésének. Ugyanis ugyanebben az időszakban az XRP értéke százszorosára nőtt, a BNB pedig még ennél is jobb eredményt ért el. A Solana értéke másfél év alatt ötvenszeresére ugrott, míg az Ethereum értéke nagyjából ezerszeresre növekedett nyolc év leforgása alatt.

Minden jónak vége lesz egyszer

A klasszikus vicc szerint Jimet felhívja brókere egy tuti tippel. Vásároljon egy adott részvényből, és nem fogja megbánni. Jim rááll az üzletre és befektet. Másnap reggel elégedetten olvassa a tőzsdei hírekben, hogy a papír árfolyama valóban emelkedett. Dél körül újra hívja a kereskedő, és további vételre bíztatja. Jimet sokkal kevesebb ideig kell győzködni, és ezúttal sem bánja meg a döntését, a részvény ára ismét felfelé ment. Harmadnap már várja a brókere hívását, és lényegében azonnal rááll az újabb befektetésre, mely ismét hasznot hoz neki. Negyedik nap már ő hívja a kereskedőt, hogy vegyen neki papírt. A nyereség most sem marad el. Így megy ez néhány napig. Majd egy szürke kedden Jim megkéri a brókerét, hogy váltsa pénzre a befektetési hozamait, és adja el az összes részvényt, amit eddig vett. Ám a kereskedő válasza kijózanító: „Eladni? De kinek? Egyedül te vásárolsz!”

A fenti vicc egy nagyon fontos és roppant komoly összefüggést világít meg, humoros formában. A jelentős árfolyamemelkedés mögött az van, hogy újabb és újabb vételi megbízások érkeznek a piacra. Ám a potenciális befektetők halmaza véges, egy idő után elkerülhetetlenül elfogynak a vásárlók. Ekkor viszont a piac könyörtelen szabályai szerint az eladók fognak dominálni, ami viszont minden esetben áresést jelent.

Az elmúlt nyolc év nagyrészét egyértelműen a vevők uralták a bitcoin, és általában a virtuális valuták piacát. Ennek köszönhető az árak más eszközöknél soha nem látott, hiperszónikus emelkedése. Ám a piac alapvető szabályai a kriptopénzek esetében is igazak.

Minden extrém emelkedést követnie kell egy korrekciónak vagy árzuhanásnak. A vevők egyszer elfogynak, és ekkor az eladók lefelé nyomják az árakat.

A következőkben azt vizsgáljuk meg, mi történt a múltban nagy befektetési hozamrobbanások után.

Történelmi ingatlanár-növekedés igazolja a viccet A történelem egyik legjelentősebb ingatlanár-növekedése Amerikában történt. A lakások ára az 1987 és 2007 közötti húsz évben közel háromszorosára emelkedett (1. ábra). A görbét az utolsó években pontosan ugyanaz hajtotta, mint a fenti vicc esetében. A piac teljesen felborult. A korábbi értéknövekedés és a kedvező kamatozású, könnyen felvehető hitelek miatt egyre többen vásároltak maguknak akár második, harmadik ingatlant is, elsősorban spekulációs célokból, az árak további növekedését várva.

1. ábra: Az amerikai ingatlanok árának alakulása 1987 és 2014 között (Forrás: Fed)

A folyamat természetesen nem tarthatott örökké. A vevők egy idő után elfogytak, részben azért, mert azok, akik vásárolt volna, már megtették, részben pedig az emelkedő kamatok korlátozták a vevők anyagi lehetőségeit. A vásárlók megfogyatkozása miatt megtorpanó áremelkedés és a hitelköltségek emelkedése viszont egyre több befektetőt ösztönzött a profit realizálására, azaz a megvásárolt ingatlan értékesítésére. Az eladók számának növekedése pedig elhozta az árak csökkenését. És ez a folyamat ugyanolyan öngerjesztő volt, mint a korábbi áremelkedés. 2012 elejére az amerikai lakások ára átlagosan negyedével volt kevesebb, mint a 2007-es csúcson. Ez pedig katasztrofális veszteségeket hozott a jellemzően nagyrészt hitelből vásárló befektetőknek.

A bitcoin előtt az arany már produkált hasonlót

A sárga fém ára több jelentős emelkedést is megélt. Az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb rallyját az 1970-es években produkálta. 1971 és 1979 között, azaz nyolc év alatt tizenkétszeresére emelkedett az arany ára (2. ábra). Bár ez csak nagyjából negyede a bitcoin mostani teljesítményének, ráadásul egy komoly inflációs környezetben történt az árnövekedés, amikor majdnem mindennek felment az értéke, mégis kiemelkedőnek számít. Ezt a tényt az is jól mutatja, hogy azóta eltelt évek tekintetében a legjobb nyolc éves időszakban, 2001 és 2009 között is csupán a fenti ütem harmadát tudta a nemesfém produkálni az árfolyamának négyszerezésével.

2. ábra: Az arany árának alakulása 1971 és 1987 között (Forrás: Macrotrends)

A kiemelkedő hozamokat ebben az esetben is komoly zakó követte. 1980-ban még kitartott az arany lendülete, több mint 10 százalékot emelkedett az árfolyama. Azonban a következő négy évben a csúcsról a felére esett a nemesfém ára. A trend megfordulásának fő oka az volt, hogy a korábbi emelkedést fűtő inflációt az amerikai jegybank új elnöke, Paul Volcker kíméletlen kamatemeléssel kényszerítette csökkenő pályára. A jelentős, 20 százalék környékén is megforduló kamatok egyre több befektetőt csábítottak el az aranytól a hagyományos, kamatot fizető befektetésekhez. Az eladói nyomás pedig letörte a nemesfém árfolyamát.

A befektetések fénykora a nyolcvanas évek Japánjában

Kevés olyan hely és idő volt, ahol és amikor olyan jó volt részvényekbe fektetni, mint az 1980-as évek Japánjában. Az árak rakétaszerűen emelkedtek. A japán tőzsdeindex, a Nikkei közel négyszerezett öt év alatt (3. ábra). A japán fizetőeszköz, a jen gyengesége segítette a szigetország vállalatait abban, hogy termékeikkel elárasszák a világpiacot. Sőt, az export volumene akkor sem tört meg, amikor az 1985-ös Pláza egyezmény következtében a jen jelentősen erősödni kezdett. A magas export az erősödő pénzzel együtt pedig szárnyaló árbevételt és profitokat eredményezett a szigetországban. A tőzsdei árrobbanás így nem volt meglepő.

3. ábra: A japán tőzsdeindex, a Nikkei alakulása 1985 és 2022 között (Forrás: Yahoo finance)

A japán jegybank kamatemelései azonban 1990-ben kipukkasztották a tőzsdebuborékot. Ekkor kezdődött az a több mint húsz éves időszak, melyet a közgazdászok Japán elveszett évtizedeinek hívnak. Egészen 2012 végéig a medve uralta az ország tőkepiacát, a részvényárak trendszerűen csökkentek ezen időszakban. Sőt, a Nikkei még ma, 2022-ben is több mint 25 százalékkal alatta van az 1989-es csúcsértékének.

A japán tőzsdén vannak olyan befektetők, akik már több mint harminc éve várják, hogy a befektetésük nyereségessé váljon.

Egy másik tanulság az Egyesült Államokból

Az 1980-as évek Japánjáéhoz hasonló virágzó befektetési környezet az Egyesült Államokban az 1990-es években alakult ki a pénzpiacokon. Az internet hajnalának és terjedésének időszakában szinte egyik napról a másikra ezrével nőttek ki a földből az újabb és újabb számítástechnikai cégek. A befektetett tőke mennyisége hihetetlen sebességgel növekedett, ami gyakran a bevétel növekedésével is párosult, bár a legtöbb technológiai vállalat ebben az időszakban még nem volt képes profitot termelni. Ennek ellenére a befektetők lelkesedése nem lanyhult, továbbra is bőségesen finanszírozták ezeket a vállalkozásokat. Ennek eredményeként a részvényárak meredeken emelkedtek, különösen a technológiai szektorban tevékenykedő cégek esetében, amit jól mutat a NASDAQ index kiugró értéke (4. ábra).

4. ábra: Az amerikai NASDAQ index alakulása 1992 és 2007 között (Forrás: Yahoo finance)

Viszont a fák sehol sem nőnek az égig. Az amerikai központi bank kamatemelései lassították a gazdasági növekedést, ami különösen hátrányosan érintette azokat a cégeket, amelyek halasztható informatikai fejlesztéseket kínáltak. A korábban rohamosan növekvő bevételek egyszer csak csökkenni kezdtek, ami rávilágított arra, hogy az extrém bevételnövekedést előre vetítő árazási modellek tévesek voltak, és a részvények piaci értéke valójában jóval alatta maradt a valóságos értékeknek.

A befektetők pánikba estek és elkezdték tömegesen értékesíteni a korábban felhalmozott részvényeket, ami az árak zuhanásához vezetett. A NASDAQ indexe kevesebb mint három év alatt a negyedére esett vissza. A befektetők ezen a keserű tapasztalaton keresztül tanulták meg, hogy

az árfolyamok gyors növekedése sosem tartható fenntartani hosszú távon.

A NASDAQ Composite egy olyan részvénypiaci index, amely szinte az összes Nasdaq tőzsdén jegyzett részvényt tartalmazza. A Dow Jones Industrial Average és az S&P 500 mellett a három legkövetettebb tőzsdeindex egyike az Egyesült Államokban.

Négy példa – két pénzügyi alapigazság

A négy történelmi példa két alapvető pénzügyi igazságot szemléltet. Az egyik, hogy a múltbeli árfolyamgrafikonokra alapuló áralakulási becslések sohasem 100 százalékos pontosságúak. Ha tehát szeretnénk tudni, hogy a jövőben hogyan alakul egy eszköz ára, akkor ne annak múltbeli értékváltozását vizsgáljuk.

Másrészt az extrém árfolyammozgások hosszú távon nem fenntarthatóak. Egy hosszú távú jelentős áremelkedés minden bizonnyal túlzott árazást mutat, ez pedig az árak jövőbeni esését valószínűsíti. A vevők egyszer mindenképpen elfogynak. Hogy pontosan mikor, azt persze soha nem lehet előre tudni. Az viszont biztos, hogy

a kriptopénzek elmúlt évekbeli áremelkedése a fenti négy példa fényében nem vásárlásra, hanem sokkal inkább óvatosságra kell, hogy intsen bennünket.

Címlapfotó: Shutterstock