A japán autógyártók közösen veszik fel a harcot a kínai versenytársakkal
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
Donald Trump ismét lendületbe hozta az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákat. A kölcsönös vámtarifák, az eltérő szabályozások és a feldolgozott amerikai élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság mind azt vetíti előre, hogy a konfliktus még sokáig eltarthat. De az Európai Unió valóban igazságtalanul bánik az amerikai termékekkel, vagy Washington túloz?
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását követően a dél-koreai cégek visszatérhetnek az orosz piacra – közölték dél-koreai sajtóorgánumok. Állítólag a Hyundai, a Samsung és az LG is fontolgatják, hogy újra megjelennek az országban.
Kína elektromosjármű-gyártása robbanásszerűen növekszik: tavaly a globálisan eladott 14 millió hibrid és elektromos gépkocsi (EV) több mint 60 százalékát az ázsiai országban regisztrálták. A nyugati autógyártók számára ez azt jelenti, hogy az együttműködés és az innováció nélkülözhetetlenné válik a piaci pozíciók megőrzéséhez.
Egy nagy visszahívás megnehezítette a BMW üzletmenetét, de a versenytárs Mercedesnél is rosszul mennek a dolgok – különösen Kínában.
Szeptember elején a Volkswagen igazgatósága felmondta a három évtizedes egyezséget, és német gyárak bezárásával fenyegetőzött. Az IG Metall szakszervezet vitába szállt a nagyvállalattal, sőt inkább hét százalékkal több bért követelne a VW alkalmazottainak. A nehézségekkel küzdő konszern ezzel nem ért egyet, inkább lefaragná a költségeket. Az adatok azt mutatják, hogy az európai riválisok hasonló problémákkal küzdenek a gyártással kapcsolatban.
A globális autóipar nem festett túl jól az idei év első felében: az eladások és a nyereség világszerte csökken, ami kiemelten érinti a német gyártókat. A japánok azonban örülhetnek.
Az elektromos járművek (EV) iránti globális kereslet lassulása közepette az autógyártók visszatérnek a hibrid elektromos (HEV) és a belső égésű motoros (ICE) járművek fejlesztéséhez.
A hazai márkák elfoglalták a kínai gépjárműpiac többségét. Egyes nyugati gyártók még nem adják fel a küzdelmet, és a lokális fejlesztésekre összpontosítanak, bár a visszatérés szerintük is évekig fog tartani.
A Tesla főnöke, Elon Musk Kínába utazott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan út célja az volt, hogy újraindítsa az autóipari konszern fejlesztéseit az országban. A kínaiak által korábban körülrajongott Tesla eladásai a közelmúltban megtörtek, a jelek szerint nem bírja a versenyt a hazai modellekkel.
Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Három-négy év, és az elektromos autók (EV-k) hatótávja a mai két-háromszorosára nőhet, a celláik melegedése nem lesz gond és a súlyuk is csökkenhet. Most ugyanis Kína is rálépett a gázra az úgynevezett szilárdtest-energiatárolók terén. Ezek fejlesztésére, kínai kormányzati hátszéllel, hatalmas ottani cégek (még a konkurensek is) fogtak össze, többek közt az olyan nagy nevek, mint a CATL és a BYD.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rámutatott, mennyire sikeres Kína a zöldipar támogatása és fejlesztése terén. Kiemelte, az európai ipartámogatási rendszer hiányosságai miatt fennáll a veszélye, hogy kontinensünk le fog maradni az elektromosautó-gyártás és a zöldipar területén. Hozzátette, ezek Magyarország számára is kiemelt fontosságú ágazatok, amelyek rendkívüli potenciált jelentenek hazánknak.
Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító kínai BYD. ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be a tárca közlése szerint pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Feje tetejére állítja az autóipart a robotok új generációja. A vevők ezentúl kényelmesebb, okosabb és zöldebb járművekbe ülhetnek. Ugyanakkor teljesen újraformálódik a világ autógyártása. Az ipari robotok száma immár meghaladja az egymilliót!
Rishi Sunak brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök megállapodtak arról, hogy tárgyalásokat kezdenek egy olyan kereskedelmi paktumról, amely segítheti a brit autógyártókat, hogy részesülhessenek az inflációcsökkentő törvény elektromos autókra vonatkozó támogatásaiból, valamint felgyorsítaná a fejlett fegyverek, például hiperszonikus rakéták közös fejlesztését is.