Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzőjének írása

Úgy tűnik, az amerikai protekcionista politikák alkalmazása alól is akad kivétel, ha az mindkét félnek előnyös: június 8-án Rishi Sunak brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök együttműködési megállapodásra kötelezte magát a védelem és a kritikus ásványkincsek terén. A kétoldalú tárgyalások megkezdése azt is jelzi, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke a kölcsönös védelem javára hajlandó volt lemondani a briteknek a Brexitért „cserébe” régóta beígért USA-val folytatott korlátlan szabadkereskedelem víziójáról.

Az Atlanti Nyilatkozat, amelyet a két férfi Fehér Házban tartott találkozóján jelentettek be, ígéreteket tartalmaz bizonyos kereskedelmi akadályok enyhítésére, a védelmi ipari kapcsolatok megerősítésére és egy adatvédelmi megállapodás megkötésére Kína növekvő befolyásával szemben – írta meg a Politico. 

Egyszerűbben fogalmazva az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság tárgyalásokat kezd egy olyan kritikus anyagokról szóló kereskedelmi megállapodásról, mint a kobalt, a grafit és a nikkel, amelyek létfontosságúak az elektromos járművekben használt akkumulátorok számára.

Hangzatos szavak

„A két ország közötti gazdasági kapcsolat még soha nem volt ilyen erős” – mondta Sunak élete első Fehér Házban tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön. „A kapcsolat erős, virágzik, de a mai megállapodásunk a jelenlegi helyzet különleges kihívásaira és lehetőségeire összpontosít” – idézi a miniszterelnök szavait a lap.

Bár Sunak úgy üdvözölte a megállapodást, mint amely „új mércét állít fel a két nemzet közötti gazdasági együttműködésben”, az messze elmarad attól a szabadkereskedelmi megállapodástól, amelyet az egymást követő konzervatív kormányok a Brexit egyik nagy nyereményeként ígértek a briteknek.

A cikk szerint a két nemzet megfogadta, hogy azonnal megkezdik a tárgyalásokat egy olyan megállapodásról, amely enyhíti a Biden-féle inflációcsökkentő törvény (IRA) egymásra gyakorolt azon hatásait, amely megakadályozza, hogy az amerikai kereskedelmi megállapodással nem rendelkező országok hozzáférjenek a törvény nyújtotta adókedvezményekhez és támogatásokhoz.

Sunak üdvözölte „a gazdasági együttműködés új mércéjét”, miután kénytelen volt lemondani a Brexit nyomán korábban beígért teljes körű szabadkereskedelmi megállapodásról, amelyre jelen helyzetben az amerikaiak jól láthatóan nem tartanak igényt.

A Politico emlékeztet Biden a találkozón elhangzott ígéretére is, miszerint az USA hozzáférést biztosít az Egyesült Királyság számára a kritikus ásványi anyagokhoz egy hasonló megállapodás keretében, mint amilyet az Egyesült Államok kötött Japánnal, enyhítve az elektromos járművek akkumulátorait érintő nyersanyagellátási kihívásokat.

Az amerikai elnök tavaly augusztusban írta alá az inflációcsökkentő törvényt (IRA) abból a célból, hogy csökkentse az elektromos járművek ellátási láncának Kínától való függését. A lépés aggodalmakat váltott ki az USA-val szabadkereskedelmi megállapodást nem kötött országok között, melyek attól tartanak, hogy saját autógyártóik esetleg áttelepíthetik beruházásaikat az USA-ba vagy az előbb említett megállapodással rendelkező országokba.

A még véglegesítésre váró megállapodás feltételei szerint ugyanakkor az Egyesült Királyság elektromosautó-gyártói az IRA keretében az amerikai vállalatok számára elérhető 7500 dolláros adójóváírásnak csupán a felét kaphatják meg. 

Vagyis, ha Biden és Sunak véglegesítenék az alkut, és mindkét országban megkapnák a szükséges jóváhagyást, akkor a brit autógyártóktól, például a Jaguar Land Rover Automotive Plc-től elektromos autót vásárló amerikaiak a Biden által aláírt inflációcsökkentő törvény alapján a 7500 dollárnyi maximális keretből, 3750 dolláros adójóváírásra lennének jogosultak.

„Alapvető változás zajlik a nemzetközi kereskedelemben” – mondta Biden. „A világjárvány idején rájöttünk, hogy azért nem tudtunk autókat gyártani, mert az a délkelet-ázsiai üzem, ahonnan a félvezetőket szereztük be, a világjárvány miatt leállt. Úgy döntöttem, hogy többé nem támaszkodunk egyetlen ellátási központra sem a gazdaság növekedéséhez szükséges dolgok tekintetében.” – idézi az elnök beszédét a lap.

„Világossá tettem NATO-szövetségeseink és partnereink számára is, hogy bár például félvezetőkapacitást fogunk létrehozni itt az Egyesült Államokban… ez minden szövetségesünk, minden barátunk számára rendelkezésre áll.” – tette hozzá Biden.

A találkozó másik fontos pontja szerint Biden vállalta azt, hogy fel fogja kérni a Kongresszust, hogy az Egyesült Királyságot „hazai forrásként” hagyja jóvá az amerikai védelmi beszerzési törvények értelmében, ami lehetővé tenné a brit cégekbe történő nagyobb amerikai befektetéseket, és egyszerűsítené az új fegyverrendszerek terén (például hiperszonikus rakéták) folytatott együttműködést. 

– fejti ki egy cikkében a Bloomberg.

Az amerikai elnök ígéretet tett arra is, hogy dolgozni fognak az ellátási láncok rugalmasságának javítása érdekében, és fokozni fogják az erőfeszítéseket, hogy kizárják Vlagyimir Putyin Oroszországát a globális polgári nukleáris piacról.

A megállapodás a mérnökök képesítéseinek kölcsönös elismerését is szorgalmazni fogja – bár ehhez az Egyesült Államokban államonkénti jóváhagyásra lehet szükség.

Emellett a felek szerint az adatvédelemről szóló megállapodás enyhíteni fogja a transzatlanti kereskedelemmel foglalkozó kisvállalkozások terheit, ami 92 millió angol fontnyi megtakarítást jelenthet. Mindezeken túl a két nemzet a kulcsfontosságú iparágakban – mesterséges intelligencia, 5G és 6G távközlés, kvantumszámítástechnika, félvezetők és mérnöki biológia – szintén együttműködik majd.

Végezetül a találkozón az Egyesült Államok megerősítette azt is, hogy támogatja azon brit törekvéseket, amelyek közvetítőként lépnek fel a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztését célzó nemzetközi erőfeszítésekben, kezdve egy csúcstalálkozóval, amelynek az Egyesült Királyság fog otthont adni még az idén.

Borítókép: 123rf