A friss, szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztikai adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a februárinál. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás bővült 2024 azonos időszakához képest. Ám jelenleg is negatív külső tényezők húzzák vissza a hazai ipari termelést.
A vámháború és az akkumulátorgyártás helyzete a svéd Northvolt gyár gondjainak fényében aggodalmakat kelt Nyugat-Európában. A franciák most új tervekkel érkeznek, nálunk pedig az ázsiai gyártók erősítenek.
A kínai CATL egy új típusú energiatárolót mutatott be, amely idővel költséghatékonyabbá teheti az elektromos járművek gyártását és csökkenti a lítiumtól való függőségét. Ezzel megerősítést nyert, hogy a két kínai vállalat, a CATL és a BYD az elektromos közlekedés vitathatatlan úttörői.
Az új elektromos akkumulátorok az alvázzal kombinálva 1000 kilométeres hatótávot biztosítanak és 120 km/órás frontális ütközést is kibírnak. A CATL platformja ismét köröket verhet a riválisokra.
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
Az EU mindent megtesz, hogy csökkentse függőségét a kínai technológiától. A példaképként emlegetett Northvolt akkugyártó megsemmisítő csődje azonban éppen Kína megkerülhetetlenségére erősített rá. A világ egyeduralkodó gyártója, a CATL máris felbukkant, hogy felépítse harmadik európai óriásgyárát.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
Magyarország és más konnektorállamok, mint Vietnám, Lengyelország és Mexikó, mind lényeges szereplők a globális gazdaságban. Ezek az országok stratégiai beruházások révén, mint nálunk CATL és a BMW debreceni projektjei, hozzájárulnak a világgazdaság összekapcsolásához, és ez segítheti hazánkat a kormányzati stratégiában a következő évekre kitűzött 3–6 százalékos gazdasági növekedés elérésében.
Kína gyorsan reagált az EU elektromos autókra kivetett büntetővámjaira: mezőgazdasági termékeket érintő vámokkal. Ez a brüsszeli politika azonban csak erősíti az EU-s versenyképességi problémákat. Különösen, mert a kínai gyártók 25-30 százalékkal olcsóbban képesek elektromos autókat előállítani, ami komoly kihívást jelent a magyarhoz sok szállal kötődő német ipar számára – derül ki a Makronóm Intézet minap közzétett elemzéséből. A járműipar friss trendjeiről Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.
Csao Lung, Fucsien tartomány kormányzója, június 27–28-án Magyarországra látogatott. Ez a kínai régió ad otthont a CATL-nek, amely Debrecenben valósít meg egy 7,5 milliárd eurós beruházást. Továbbá a tartomány rendezi a Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállítást, amelyre Magyarország díszvendégként kapott meghívást.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
Három-négy év, és az elektromos autók (EV-k) hatótávja a mai két-háromszorosára nőhet, a celláik melegedése nem lesz gond és a súlyuk is csökkenhet. Most ugyanis Kína is rálépett a gázra az úgynevezett szilárdtest-energiatárolók terén. Ezek fejlesztésére, kínai kormányzati hátszéllel, hatalmas ottani cégek (még a konkurensek is) fogtak össze, többek közt az olyan nagy nevek, mint a CATL és a BYD.
Az elektromos járművek kínai akkumulátorai világméretű dominanciára tesznek szert – írta a Wall Street Journal, hozzátéve, hogy még jelentős védelem mellett is nehéz dolguk lehet a versenyben a nyugati cégeknek.
Kína felemelkedése a lítium-ion akkumulátorok piacán nagyban köszönhető az USA olajiparának, ahol feltalálták, Japánnak, amely megalkotta hozzá a technológiát, valamint a németeknek, akik a mérnöki precizitást adták ajándékba. A többi már történelem.
A teljes töltés 700 kilométerre lesz elegendő. Olcsóbb a technológia, hatékonyabb az üzemidő a riválisoknál. Újabb jó húzás a kínai gigásztól.
A szlovén Andrada vállalat akkumulátor-újrahasznosító üzemet létesít Alsózsolcán. Ha működni kezd, Magyarország olyan előnyre tesz szert, amely a világon is egyedülálló szerepet biztosít neki.
Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter szerint a Northvolt befektetése technológiai zászlóshajóvá teszi Németországot.
0
Az, aki hosszú távon, biztonságosan és költséghatékonyan megoldja a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításának problémáját, gyakorlatilag az autóipar új szegmensét teremti meg. A hozzá illő nagyságrendű profittal együtt.
