A Toyota jövőre piacra kerülő elektromos szuperautója a szilárdtest-akkumulátorok áttörését ígéri, a tömeggyártás azonban még komoly mérnöki gátakba ütközik. Amíg a világ a szériaérett megoldásra vár, addig a kínai félszilárdtest-technológia már úton van a piacra. A folyamat újabb stratégiai kihívás elé állítja Európát.
A kínai gazdaság egy olyan kényszerű szerkezetváltáson megy keresztül, amely a gyenge hazai piacról a csúcstechnológiai külkereskedelem felé tereli az erőforrásokat. A másik oldalon a Nyugat is fegyvert váltott.
A közbeszédet és a politikai vitákat döntően a személyautók elektromos átállása uralja, ugyanakkor a gazdaság vérkeringését adó áruszállításban is egyre elterjedtebbek az alternatív hajtásláncok.
Hat perc töltés és 1500 kilométeres hatótáv: mérnöki bravúr és egy iparági narratíva vége. Most zárul le az a korszak, amelyben az elektromos autó kompromisszumos megoldás volt. A CATL megcsinálta. A globális elektromosautó-verseny egyik legfontosabb frontját az akkumulátortechnológia mélyrétegei jelentik. Kína itt olyan tempót diktál, amelyhez a nyugati ipar egyre nehezebben igazodik, és a legfrissebb […]
A Közel-Keleten a fegyverek ropogása egy olyan globális energetikai paradigmaváltást indított el, amelynek a legnagyobb nyertesei a kínai akkumulátor- és energiatároló-gyártók lehetnek.
Egy kínai cég új nátriumionos energiatárolóinak energiasűrűsége már eléri a lítium szintjét, a fagyállóságukkal és az 5–11 perces töltési idejükkel pedig forradalmasítják a téli elektromos autózást. Az év végére tovább zuhanó cellaárak és a 10 ezer ciklusos élettartam révén a globális zöldátállás felpöröghet.
A KSH adatai szerint januárban éves és havi alapon is bővült a hazai ipar. A kormány célzott gazdaságfejlesztési programokkal védi a magyar vállalkozásokat.
Amíg az európai zöldipari gyártókat az ázsiai árnyomás terheli, csütörtökön a Planet Budapest konferencián bejelentették, hogy magyar kutatók 15 évnyi munkával olyan technológiát tettek gyártáséretté, amely alapjaiban írhatja át az elektromobilitás és az energiatárolás nem túl távoli jövőjét.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
Miközben a Nyugat még azon vitatkozik, hogy a dekarbonizáció gazdasági teher vagy erkölcsi kötelesség, Kína már iparpolitikai eszközzé alakította át: az elektromosakkumulátor-gyártásban felhalmozott technológiai és termelési fölényével most a tengerek felé terjeszkedik.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A nyolcadik a CATL új alvázkonstrukciójáról szólt, amellyel a cég bővíteni tudta a modelljeinek a hatótávját és biztonságát.
Kezd megkérdőjeleződni a lítiumion-akkumulátorok uralma az energiatárolás piacán. A régi-új nátriumion-technológia ugyanis nem csupán elméleti alternatíva, 2025-re egy érett, működő megoldássá vált, amely gyökeresen átrajzolhatja az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét.
Bár a CATL idén is egyre nagyobb haszonra tesz szert, a nyugati légkör közben igencsak fagyossá vált az elektromos járművek számára. Ez az akkumulátorgyártókat is érinti, fékezve a kínai óriás európai terjeszkedését. Akár még a debreceni projektben is változás jöhet.
Átrendeződés zajlik a kritikus nyersanyagok piacán. Európa Kína-függősége tovább mélyül, miközben az USA megpróbálja a lehetetlent – diverzifikálni. Az európai akkumulátorgyártásban a CATL egyre nagyobb szerepet vállal, és a zöldcélokra építve igyekszik további teret nyerni az itteni piacokon.
A jellemzően a brüsszeli döntéshozókat támogató anyagokat készítő Bruegel Intézet július közepén átfogó elemzést készített a kínai és az európai járműipar friss trendjeiről, különös tekintettel az elektromos autók gyártási, piaci kérdéseire.
Az elektromos járművek piaca óriási átalakulás előtt áll: a szilárdtest- és félszilárdtest-akkumulátorok, valamint a nátriumion- és lítium-vas-foszfát (LiFePO4) technológia rohamos fejlődése nemcsak a hatótávot és a töltési sebességet növeli érdemben, hanem alapjaiban változtatja meg a járműipar szerkezetét és a fogyasztói igényeket.
A friss, szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztikai adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a februárinál. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás bővült 2024 azonos időszakához képest. Ám jelenleg is negatív külső tényezők húzzák vissza a hazai ipari termelést.
A vámháború és az akkumulátorgyártás helyzete a svéd Northvolt gyár gondjainak fényében aggodalmakat kelt Nyugat-Európában. A franciák most új tervekkel érkeznek, nálunk pedig az ázsiai gyártók erősítenek.
A kínai CATL egy új típusú energiatárolót mutatott be, amely idővel költséghatékonyabbá teheti az elektromos járművek gyártását és csökkenti a lítiumtól való függőségét. Ezzel megerősítést nyert, hogy a két kínai vállalat, a CATL és a BYD az elektromos közlekedés vitathatatlan úttörői.
Az új elektromos akkumulátorok az alvázzal kombinálva 1000 kilométeres hatótávot biztosítanak és 120 km/órás frontális ütközést is kibírnak. A CATL platformja ismét köröket verhet a riválisokra.
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
Az EU mindent megtesz, hogy csökkentse függőségét a kínai technológiától. A példaképként emlegetett Northvolt akkugyártó megsemmisítő csődje azonban éppen Kína megkerülhetetlenségére erősített rá. A világ egyeduralkodó gyártója, a CATL máris felbukkant, hogy felépítse harmadik európai óriásgyárát.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
Magyarország és más konnektorállamok, mint Vietnám, Lengyelország és Mexikó, mind lényeges szereplők a globális gazdaságban. Ezek az országok stratégiai beruházások révén, mint nálunk CATL és a BMW debreceni projektjei, hozzájárulnak a világgazdaság összekapcsolásához, és ez segítheti hazánkat a kormányzati stratégiában a következő évekre kitűzött 3–6 százalékos gazdasági növekedés elérésében.
Kína gyorsan reagált az EU elektromos autókra kivetett büntetővámjaira: mezőgazdasági termékeket érintő vámokkal. Ez a brüsszeli politika azonban csak erősíti az EU-s versenyképességi problémákat. Különösen, mert a kínai gyártók 25-30 százalékkal olcsóbban képesek elektromos autókat előállítani, ami komoly kihívást jelent a magyarhoz sok szállal kötődő német ipar számára – derül ki a Makronóm Intézet minap közzétett elemzéséből. A járműipar friss trendjeiről Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.
Csao Lung, Fucsien tartomány kormányzója, június 27–28-án Magyarországra látogatott. Ez a kínai régió ad otthont a CATL-nek, amely Debrecenben valósít meg egy 7,5 milliárd eurós beruházást. Továbbá a tartomány rendezi a Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállítást, amelyre Magyarország díszvendégként kapott meghívást.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
