Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
Az Antalyában 2021 óta évente megrendezendő konferencián politikai döntéshozók, diplomaták és a tudományos világ elismert szereplői folytatnak eszmecserét a nemzetközi diplomácia, a politika és az üzleti élet aktuális kérdéseiről. A magyar delegáció tagjaként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a fórum Nemzetközi kereskedelem, összekapcsoltság és kölcsönös függőség című, a globális kereskedelem kihívásait körüljáró paneljén mondott beszédet, ezt követően pedig szakmai beszélgetésen is részt vett.
Megszólalásában felvázolta a globális támogatási versenyre adott európai uniós és nemzetközi válaszokat, valamint ismertette Magyarország önálló stratégiáját és célkitűzéseit. Kiemelte, hogy
a nyugati országok gazdasági dominanciája véget érni látszik, mivel nem képesek olyan gyorsan alkalmazkodni az új trendekhez, mint ázsiai versenytársaik.
Minden nemzetgazdaság igyekszik a lehető legintenzívebben előmozdítani saját iparának fejlődését az úgynevezett új iparágak terén – mint például az elektromos autók, az 5G, a robotika, a mesterséges intelligencia –, az Európai Unió azonban egyre inkább versenyhátrányba kerül.
A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU rossz válaszokat ad a kibontakozó globális támogatási versenyre, ugyanis
a maastrichti fiskális kritériumokhoz való visszatérés helyett az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve a közpénzek minél nagyobb részét kellene az EU-nak a versenyképesség növelésére fordítania.
Az USA és Kína a következő öt évben összességében a GDP-je több mint 20-25 százalékát költi a gazdaságra, ezért az éves költségvetési hiányuk várhatóan 7-8 százalékos lesz. A tárcavezető a körülményeket értékelve kijelentette, ha az EU a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány 2-3 százalékos szinten tartásához ragaszkodik, akkor az a versenyképesség feladását jelenti.
Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológiák találkozási pontjává váljon.
Hazánk már ma is hidat képez a német autó-előállítók, például az Audi és az olyan kínai high-tech energiatárolórendszer-gyártók, mint a CATL között.
Ráadásul a kínai BYD az unióban elsőként nálunk kezdi meg elektromos gépjárműinek gyártását, miközben a védelmi ipari termelés is növekedésnek indul, együttműködésben a német Rheinmetallal.
Nagy Márton végül kiemelte, hogy a beérkező közvetlen külföldi tőkebefektetések hazánkban is elősegítik az új technológiák elterjedését. A digitalizáció és az olyan technológiai innovációk, mint a mesterséges intelligencia, nemcsak felgyorsítják és biztonságosabbá teszik a kereskedelmi folyamatokat, de hozzájárulnak a gazdasági növekedés fellendítéséhez is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock