A közel-keleti háború miatt történelmi magasságokba szökött a kőolaj és a földgáz ára, így a fosszilisenergia-ágazat legnagyobb vállalatai lakomát ülhetnek az elképesztő mértékű extraprofitból.
Az elmúlt két évben az európai földgázpiac egyik jelentősebb fejleménye volt, hogy Azerbajdzsán – pontosabban az állami SOCAR – új eladóként jelent meg több olyan országban, amely korábban az orosz Gazprom ügyfelei közé tartozott.
Szerbia egyetlen olajfinomítója december elején leállt. Ebben a nehéz helyzetben hazánk igyekszik segíti, amiben csak tud: jelenleg például kőolajat expotálunk a szomszédos államnak, ezáltal egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország régiós energetikai nagyhatalom legyen.
A nemzetközi energiapiacon a hosszú távú szerződések a stabilitás legértékesebb pontjai. Szerbia pedig most épp ezt kénytelen feladni.
Az USA az oroszokat szankcionálja, ami Szerbiára is kihat, olyannyira, hogy a szerb elnök 50 napot adott az orosz Gazpromnak arra, hogy kiszálljanak a helyi olajvállalatból, a NIS-ből. Ami rossz hír az oroszoknak, az előny lehet nekünk: a Molnak ugyanis jó esélye van átvenni ezt a tulajdoni hányadot.
Kína készen áll arra, hogy megnyissa tőkepiacát az orosz energiaipari vállalatok előtt. A Roszatom és a Gazprom az elsők között lesz, amely „pandakötvényeket” bocsáthat ki. Négy éve kizárólag csak a belföldi hitelekre támaszkodhattak a szankciók miatt.
Akár 62 milliárd köbméterrel nőhet az orosz földgázexport Kína felé, miután Pekingben négy fontos szerződést is kötött a Gazprom és Kína legnagyobb olajvállalata, a CNPC. Az egyik a Szibéria Ereje–2 vezetékről szól, amelynek a tervezett kapacitása évi 50 milliárd köbméter. Sőt, a már működő Szibéria Ereje–1 és a Távol-keleti útvonal gázszállításait is bővítik, összesen további 8 milliárd köbméterrel.
Az orosz gázóriás egy olyan geopolitikai vihar epicentrumában találta magát, amely gyökeresen megváltoztatta a globális energiapiac képét és megkérdőjelezte az évtizedek alatt felépített exportstratégiáját.
Az Európai Bizottság jogi eszközök segítségével gyorsítaná fel az orosz energiáról való leválás folyamatát. Ha elfogadják a kedden benyújtott tervezetet, akkor 2028-ig teljesen felfüggesztik az unióba irányuló orosz földgázszállításokat. Az EU függősége azonban továbbra is nagyon nagy, és több vállalat is aggódik az ötlet miatt.
December 31-én nemcsak 2024, hanem Ausztria gázellátásának 70, míg Szlovákiáénak 60 százalékát biztosító orosz–ukrán gáztranzitszerződés is véget ér. Mi várható ezután?
Csütörtökön a földgáz európai irányadó ára 2023 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett. Ennek egyik oka, hogy az osztrák OMV az orosz vezetékes gázellátás esetleges leállására figyelmeztetett, a másik pedig a hirtelen jött novemberi hideg időjárás miatt megnövekedett fűtés és villamos energia iránti kereslet.
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
Olaszország háborog azon, hogy az Ariston oroszországi eszközeit a Gazprom leányvállalatának ideiglenes irányítása alá helyezték, amely megkapta a Bosch termelési létesítményeit is. E két konszern oroszországi gyáraiban a tevékenységet még az ukrajnai invázió indulása után függesztették fel. Amerika pedig azon morcoghat, hogy az oroszok befagyasztották a JPMorgan Chase bank majdnem félmilliárd dollárját. Persze az USA meg jóváhagyta ötmilliárdnyi orosz vagyon elkobzását.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Az Európai Bizottság engedélyezte Bulgáriának, hogy 10 euró/MWh adót vessen ki az ország területén áthaladó orosz gázra, amely ellen – az energiaárak esetleges növekedése miatt – Szerbia és Magyarország is tiltakozott. A bizottság döntése ellenére a bolgár kormány végül kivette a tervezett adóból származó bevételt a 2024-es költségvetésből. A szakértők szerint a vezetékben áramló gáz eredetének megállapítása nehéz feladat, és az is kérdéses, hogy a Gazprom hajlandó-e befizetni az adót.
Bulgária valóra váltotta fenyegetését, és irreálisan megemelte az orosz gáz tranzitszállítási díját. Ukrajna folyamatosan azzal riogat, hogy nem hosszabbítja meg Moszkvával a szállítási szerződést. Minek nekünk ellenség, ha ilyen barátaink vannak?
Míg az európai országok félnek a közelgő téltől, Németország folyamatosan a gáztárolói feltöltésén munkálkodik. A németek ismét a rájuk szabott uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva az gázárakat így az egekbe tudják tolni a többi ország részére. Bakajannisz H. Péter írása a Makronómon Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg: […]
Van olyan vállalat, amelyik drasztikusan visszavette, de olyan is, amelyik növelte a kitermelést.
Kijev azonnali szankciót követel az orosz atomenergiára, közben a nyugati energiamultik profitjának egy részét kéri.
