A Lowy Institute publikálta az ázsiai hatalmi rangsorról szóló jelentését, amelynek során az intézet a régió 27 országának relatív erejét vizsgálta, 131 indikátort figyelembe véve. Az index szerint Kína pozíciója jelentősen javult, csökkentve a különbséget az Egyesült Államokkal szemben, ami a geopolitikai átrendeződés Ázsiában tapasztalható hatásait tükrözi.
Az orosz elnök 2022 óta harmadszor növeli hadserege létszámát, amelynek az aktív állománya meghaladná az USA és India haderejét. A nyugati elemzők szerint kemény intézkedésekre van szükség e cél eléréséhez.
Az orosz–ukrán háború jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra, de arról, hogy katonai területen milyen változásokat hozott, kevesebb szó esik. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes felidézni, hogy a fegyveres erők három fő alkotóeleme a katona, az eszköz és a doktrína, azaz az előző kettő használatára vonatkozó módszertan.
Sem a Nyugat, sem az ellenségei nincsenek felkészülve a harcra – állítja Edward Luttwak, aki három évtizede megalkotta a „posztheroikus hadviselés” fogalmát. Azt a jelenséget kívánta megragadni, miszerint a társadalom az utóbbi időben egyre kevésbé tolerálja a háborús áldozatokkal való szembesülést.
Nem az Egyesült Államoknak, nem Indiának, de még csak nem is Kínának van a legtöbb katonája. Ez itt a milliomosok klubja, az arany- és ezüstérmes azonban még így is megdöbbentő számokat produkál a személyi állomány területén.
Az ukrajnai háború felébresztette Csipkerózsika-álmából az európai védelem ötletét. A megrémült országok vezetői most számolatlanul öntik a pénzt a saját védelmi képességük erősítésébe. De ezek az intézkedések többnyire nem átgondoltak, nem előrelátók, a száz helyen eresztő hordón egy-két lyukat befoltoznak. Azok, akik kételkednek az adott tervekben, először azt hozzák fel, hogy minek kellene megduplázni a NATO felépítését. Bár a feladat hatalmas, azért már mutatkoznak kezdeti részeredmények.
1944. június 6-án 160 ezer szövetséges katona támadta meg az északfrancia partokon a megszálló náci hadsereget. Az invázióra több évig készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. 1944 nyarán már másfél milliós haderőt gyűjtöttek össze Angliában Európa felszabadítására. Az Overlord hadművelet érdekességeiből szemezgettünk.
A washingtoni székhelyű American Enterprise Institute (AEI) jelentése szerint Kína 710,6 milliárd dollárt költött hadseregére 2022-ben, ami több mint háromszorosa annak, mint amit nyilvánosan közzétett.
Kellemetlen levelet kapott Csádtól az USA, ami után elképzelhető, hogy Washington ebből a közép-afrikai országból is szedheti a sátorfáját. Franciaország felkészül?
Három évtizedes alulfinanszírozottság után Olaf Scholz német kancellár végül is teljesítette a célt: még az idén a nemzeti jövedelem két százalékára növeli az elvárt védelmi költségvetést. Ennek a törekvésnek a hosszú távú finanszírozása, valamint a Bundeswehr felszerelésének és személyi állományának utánpótlása azonban továbbra is komoly kihívást jelent.
Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait.
Cikkünk első részében vizsgáltuk, mi motiválta Napóleont, hogy ki akarjon tűnni a kortársai közül. Bemutattuk, milyen életutat járt be, amíg rá nem bízták Toulon ostromát, és a csőcselék szétverését, amikor a tömeg a Konvent üléstermének ostromára készült. Ezúttal azt tárjuk fel, miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Napóleont. Ezt pedig az első itáliai hadjárata, a zseniális első önálló parancsnoksága segítségével mutatjuk be olvasóinknak, amelyről természetesen egyetlen szót sem ejt Ridley Scott filmje.
Még decemberben az észak-koreai vezető egy nyilvános rendezvényen, az Anyák Nemzeti Konferenciáján könnyezve könyörgött a jelen lévő asszonyoknak, hogy szüljenek több gyermeket. Nem ez volt az első eset, amikor Kim Dzsongun látványosan sírva fakadt, azonban ez tükrözheti a gond nagyságát, ha az érzelmei ennyire elragadták. Egy dologban vigasztalódhat: ha délre pillant, ott sem jobb a helyzet.
Szerbia jelentős beruházásokat hajt végre a védelmi szektorban, beleértve új harci járművek, drónok és légvédelmi rendszerek beszerzését. Az ország célja a katonai képességek modernizálása és a hazai hadiipar fejlesztése.
Kolosszális ötletet dobott be a Georgia Állami Egyetemen oktató Dan Altman: a nemzeti hadseregek adjanak rá lehetőséget, hogy katonáik önkéntesen vegyenek részt az ukránok oldalán a háborúban. Putyin úgysem tenne semmit – véli a zseni politológus.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
