Az EU új metánszabályozása növeli a bizonytalanságot az LNG-exportőrök körében, amelyek már a hosszú távú szerződések hiánya miatt is aggódnak. Az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, még akkor is, ha az unió elkötelezett a zöldcélok mellett, ezért érdemes odafigyelni, hogy az uniós energiapolitika ne riassza el a beszállítókat.
Ötven vállalat szólította fel Ursula von der Leyent, hogy eszébe ne jusson a belső égésű motoros járművek betiltásának 2035-ös határidejét kitolni. Georgia Meloni mérgesen összehúzza a szemöldökét…
A zöldátállás átalakítja a globális munkaerőpiacot: egy felmérés szerint 2022-ben 13,7 millió megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahely volt, de ez a szám azóta gyorsan növekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ig további 8 millió új zöldmunkahely várható, miközben 2,5 millió fosszilis energiához kötődő állás szűnik meg. Az OECD szerint a magasabb képzettséget igénylő zöldmunkahelyek jobban fizetettek, míg az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára az átállás nagyobb kihívást jelent.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szeptember 9-én Brüsszelben vett részt egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosának meghívására, amelynek témája a zéró kibocsátású járművekre való átállás nyomon követése és annak előrehaladása volt.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a globális energetikai tárolókapacitásnak a jelenlegi 200 GW-ról 2030-ra 1, 2050-re pedig 5 TW-ra kell növekednie a nettó nulla kibocsátás eléréséhez. Míg a hálózati tárolás hagyományosan a vízerőművekre épült, az utóbbi években a kémiai energiatárolási megoldások kerültek előtérbe. A lítiumos energiatárolók árának csökkenése és az új kémiai összetételek fejlesztése tovább serkenti az energiatárolási piacot, amely 2040-re 1000–3000 milliárd dollárosra is nőhet.
A legnagyobb autóipari szövetségek szerint a járműgyártók számára előírt zöldacélhasználat minimumkvótájának a bevezetése nem a megfelelő módja az acélgyártás karbonsemlegesítésének. A környezetvédők persze mást gondolnak.
Nincs elérhetetlen távolságban a zöldátállás, ehhez azonban végleg el kell hagynunk a fosszilis energiahordozókat, és takarékosságra kell törekednünk.
Kommunikációs szinten Kína továbbra is elkötelezett a 2020-ban lefektetett kettős cél, a kibocsátási csúcs 2030-ra és a karbonsemlegesség 2060-ra való elérése iránt, de az utóbbi időben a tényleges kibocsátáscsökkentési erőfeszítések háttérbe szorulhatnak. Liu Csen-min kinevezése klímaváltozási nagykövetté azt jelzi, hogy a klímadiplomácia fontosabb szerepet kap, mint a hazai intézkedések, és inkább a globális befolyás növelését célozza.
Egy óriási megújulóenergia-cég jelentősen visszafogja szélerőmű-építési terveit. Az állami tulajdonú norvég Statkraft rövid távon 17-20, hosszabb távon, 2040-ig akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű, illetve energiatároló kapacitás megépítésével számol. Még a zöldhidrogéntervek is csúsznak.
Egy friss tanulmány szerint az elmúlt öt évben Nagy-Britanniában a megújulóenergia-projektekre benyújtott kérelmek közel kétharmada nem jutott túl a tervezési szakaszon, érdemben akadályozva ezzel a zöldáramtermelésre való átállást.
A Yale Egyetem frissített metodikájú zöldindexe, az EPI szerint a kibocsátás csökkentésére tett nemzetközi erőfeszítések eddig nem sok eredményre jutottak. Főleg a globális dél államai szennyezték gyorsuló ütemben a légkört az elmúlt években.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
A Nemzeti Tőkeholding a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérének keretében új, nagyszabású tőkeprogramot indít a vállalatok környezettudatos beruházásainak finanszírozására. A 200 milliárd forintból megvalósuló Zöld Alapok Tőkeprogram részeként bejegyezték az első tőkealapot, amely 50 milliárd forint keretösszeggel segíti a zöldátállást célzó fejlesztések és beruházások megvalósítását.
Németország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság: négy olyan ország, amely Franciaországhoz hasonlóan érdemben támogatja a nulla kibocsátású elektromos autók elterjedését. Vajon milyen mélyen nyúlnak a zsebükbe a támogatáskor a különböző államok?
Klímavédelem ide vagy oda, tavaly a globális szénfogyasztás csúcsot döntött. Az elemzők szerint még évekig nem fog változni a helyzet. Ennyit a zéró kibocsátásról.
A gazdag országok óriási összeget, évi 100 milliárd dollárt ígértek a globális felmelegedés hatásainak csökkentésére. A Reuters utánajárt, és sok megmagyarázhatatlan dolgot talált, például miképp csökkentheti a globális felmelegedést egy film, egy szálloda, egy csokoládébolt vagy éppen egy szénerőmű.
Feszültségek jelentek meg az unión belül az USA-val kirobbant kereskedelmi háború nyitólépésének kidolgozása és elfogadása kapcsán. A németek és a franciák öntik az állami pénzt a saját iparukba, óriási kockázatnak téve ki az egységes EU-s piacot és annak versenyképességét.
Brüsszel döntött: 2035-től az EU valóban betiltja a belsőégésű motoros autók és kisteherautók értékesítését. Nincs kibúvó, nincs e-üzemanyagos kivétel, csak és kizárólag elektromos járművek. A betonfalba azért beépítettek egy kiskaput is, hátha menekülőre kell fogni.
