A gazdaságstratégia negyedik pillére szerint a magyar siker egyik kulcsa a hazai vállalatok, valamint azok kiemelt ágazatainak erősítése. Enélkül nem lehet sikeres a jövőben Magyarország.
A 2010 előtti időszakban általánossá vált gyakorlata végett adótúlterhelésben szenvedtek a hazai vállalatok: 52 és 56 százalék közti adóteher sújtotta őket, ami a 2010-es kormányváltást követően radikálisan lecsökkent csupán 35 százalékra. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy 2010 óta folyamatosan és rohamosan növekszik a magyarok aránya a milliárdos bevételű társaságok körében. Ezzel szemben a külföldi arány 2010 óta 7 százalékkal, 40 százalékról 33 százalékra csökkent.
A feladatok viszont ezzel nem értek véget, még számos tennivaló van: a hazai kkv-szektor termelékenysége ugyanis nem csupán az EU-átlagtól, de a V4-átlagtól is jóval alacsonyabb, habár a fejlemények bíztatóak, hiszen a 2010-es kormányváltás óta Magyarországon nőtt a legjobban a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége. Feladatok vannak az építőipar területén is. Ez az egyik kulcsiparág, így nem véletlen, hogy a kormány támogatja a kornak megfelelő, legmodernebb digitális tervezési és kivitelezést segítő technológiák terjesztését mindezek a közbeszerzéseken való kötelezővé tételének ösztönzésével egyetemben. Ezek egy nagyobb célkitűzéshez illeszkednek: a cél, hogy 2030-ig a hazai cégek hatékonysága, együttesen a magyar átlagbérekkel meghaladják az EU átlagát.
A Vali, azaz a Vállalkozói Információs Portál sem véletlenül, ok nélkül jött létre: ezen a portálon keresztül hozzáférhetnek a cégek a pénzügyi, valamint a tudástőkéhez, ami elengedhetetlen a hatékonyságuk javításához: ez nem több mint három kattintással elérhető. Ezen felül személyre szabottan, többségében persze a magyar állam által támogatott vállalkozásfejlesztési lehetőségeket találnak a portálon egészen az államilag támogatott hitelektől indítva a tanácsadókat is érintve egészen a modern mintaüzemekig bezárólag.
Meghatároztak viszont bizonyos feltételeket a beruházásösztönző, valamint képzési támogatásaikhoz, ezzel is növelve a hatékonyabb működést. Ezek közül a beruházásösztönző támogatásokat csak abban az esetben nem kell visszafizetni azoknak a cégeknek, amelyek elnyerték a szóban forgó támogatást, amennyiben az adott cég digitálisan felkészültté válik, egyúttal pedig a magyar gazdaság növekedését duplán-triplán meghaladóan növeli a hozzáadott értéket – röviden, növeli a profit, valamint a bértömeg összegét.
Képzési támogatások vonatkozásában más szabályok vonatkoznak a nyertes cégekre: abban az esetben nem kell visszafizetni az elnyert összeget, amennyiben képes munkavállalói megőrzésére, valamint munkavállalói bérét a minimálbér-növelés üteménél nagyobb ütemben képes növelni.
A magyar kormány okkal erősíti a vállalatokat, hiszen a cél, hogy amit belföldön használunk, illetve fogyasztunk azt Magyarországon is gyártsuk. Az ide kapcsolódó iparstratégiának mutatkoznak már meg az eredményei.
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalon.
