Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres légicsapásokat hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen. Ez volt az első közvetlen amerikai katonai beavatkozás az Izrael és Irán között június 13-án kirobbant konfliktusban. Az elnök döntése új szakaszba léptette a háborút: a fő kérdés, Irán miképp reagál – korlátozott megtorlással vagy eszkalációt kiváltva, ami regionális robbanást okozhat.
A mesterséges intelligencia 2017-ben szinte csak egy izgalmas kísérlet volt, de mára a legtöbb cég életének szerves részét képezi. Kilenc év alatt a technológia kulcsfontosságú stratégiai eszközzé nőtte ki magát.
Oroszország a jégtörők helyett nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vetne be az LNG-szállításra az északi-tengeri útvonalon, megkerülve a nyugati szankciók hatását. A projekt stratégiai és technológiai áttörés lehet, de komoly akadályai is vannak.
Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
Bár a technológia egyre önállóbb, az emberi pilóták szerepe még évtizedekig meghatározó marad.
A nyugati mainstream médiumok az iráni rezsimet gyakran hanyatlónak, korruptnak, csődbe jutottnak és a polgárai által megvetettnek írják le, amely az összeomlás szélén áll. De mi következhet, ha bukik a rendszer.
Madrid felrúgja Trump játékszabályait. Spanyolország nyíltan elutasítja az amerikai elnök követelését, hogy a NATO-tagok a védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára emeljék – a szövetség vezetői máris attól rettegnek, hogy az elnök sértetten faképnél hagyja a közelgő hágai csúcstalálkozót, ahogy azt a G7-en is tette. A NATO most leginkább az amerikai elnök hangulatával hadakozik.
A nagy techcégek tízéves moratóriumot sürgetnek az amerikai tagállamok mesterségesintelligencia-szabályozásai terén, ami megosztja az iparágat és a Republikánus Pártot is.
Bár az AfD-t hivatalosan szélsőséges pártnak minősítette májusban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Németországban, a politikai és jogi feltételek hiánya miatt a betiltása a közeljövőben nem valószínű – a német belpolitika továbbra is megosztott a kérdést illetően.
Irán föld alá rejtett atomlétesítményei komoly kihívás elé állítják Izraelt. A döntő csapás azonban nem Tel-Aviv, hanem Washington kezében lehet: a világ legerősebb bunkerromboló bombáját, az MOP-t ugyanis csak az Egyesült Államok birtokolja, és kizárólag amerikai bombázók képesek célba juttatni. Kérdés, hogy Donald Trump hajlandó lesz-e megnyomni azt a bizonyos gombot.
A puha, hajlékony elektródahálók segítségével a kutatók képesek voltak megfigyelni az agyi fejlődés közbeni változásokat béka-, axolotl- és egérembriók esetében.
Június 13-a, péntek valóban balszerencsés nap volt Irán számára. Azóta számos elemzés jelent meg szerte a világban, mindenki az „üléspontja” szerint magyarázza az álláspontját.
A Budapest Global Dialogue fórumon John J. Mearsheimer elmondta, hogy szerinte a liberális világrend 2017-ben véget ért, és Magyarországnak egy realista stratégiát kell követnie. A fórumon az EU szuverenitásválságát és az IMEC gazdasági folyosó jelentőségét is hangsúlyozták.
Állandó vita, hogy kell-e, érdemes-e fegyverekre, biztonságra költeni. Persze egy romló biztonsági környezetben muszáj, de akkor is kérdés, hogy mekkora mértékben, hiszen az előállított fegyver, amennyiben nem használják, senkinek sem hoz hasznot – kivéve a fegyvergyárakat.
A humanoid robotok fizikai instabilitása és pszichológiai hatásai miatt egyre nagyobb szükség van biztonsági szabványokra.
Irán térdre rogyott az izraeli légicsapások alatt, Netanjahu pedig már nemcsak atomlétesítményeket, hanem egy teljes rendszert akar lerombolni. A nemzetközi közvetítők későn mozdultak – Teherán az Egyesült Államoknak könyörög, Trump hallgat, Izrael pedig folytatja, amit elkezdett.
Friedrich Merz egyetlen ciklust sem élhet túl a hivatalában, és Franciaország lesz a következő ország, amelyik kilép az EU-ból, ami az unió összeomlásához vezethet – állítja Ian Proud volt brit diplomata.
Minden a tervek szerint indult – majd Donald Trump hazament. A kanadai G7-csúcstalálkozót a világkereskedelmi ellentétek, az Ukrajnával és Izraellel kapcsolatos megosztottság, valamint az amerikai elnök kiszámíthatatlan diplomáciája fémjelezték. A várt áttörések helyett nyílt törésvonalakat és elszalasztott lehetőségeket tárt fel az esemény, amelynek második napja politikai értelemben már nem is létezik.
Tajvan diplomáciai elszigetelése felgyorsult: 2016 óta tíz szövetségest veszített, ma csupán 12 ország ismeri el hivatalosan. Peking nyomásgyakorlása, úgy tűnik, működik – a kérdés már csak az, ki lesz a következő, aki elfordul Tajvantól.
A nukleáris fenyegetés csak ürügy? Valós lehet az érv, amely szerint Izrael légicsapásai nem az iráni atomlétesítményeket, hanem a rezsim szívét célozzák. Miközben a világ az urán százalékos tisztaságáról vitatkozik, Netanjahu célja nem a dúsítás megakadályozása, hanem az iszlám köztársaság térdre kényszerítése. De mi történik, ha a rendszer nem bukik meg?
Az Európai Bizottság hivatalosan is bemutatta a következő, 18. oroszellenes szankciócsomagra tett javaslatait. Az orosz szakértők úgy gondolják, ez csak egyetlen esetben jelent igazi kihívást Moszkva számára.
A rubel lenyűgöző erősödést produkált az idén, és az év eddigi legjobban teljesítő valutája lett. A hírt pozitívnak gondolhatnánk, de jelentős fejfájást okoz az orosz pénzügyi kormányzatnak.
A G7-csúcstalálkozó Kanadában nem a nyugati egység ünnepe lesz, hanem a geopolitikai feszültségek próbája. Donald Trump visszatérése a Fehér Házba újra megosztotta a szövetségeseket: az USA vámháborús politikája és az Ukrajnával kapcsolatos amerikai visszafogottság mély árkokat húz a tagállamok közé.
Emmanuel Todd szerint a Nyugat morális, gazdasági és ideológiai válságba süllyedt, akárcsak egykor a Szovjetunió – és ez pszichológiai összeomláshoz, irracionális döntésekhez vezethet. Ennek válságtünetei jól lekövethetők a Nyugat olyan katonai kudarcaiban, mint Afganisztán, Líbia, Irak és Szíria.
A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a búza, a kukorica és az árpa globális terméshozama 13 százalékkal magasabb lenne a klímaváltozás nélkül. A mérsékelt égövben eddig Kanada és az USA kerülte el leginkább a változásokat.
Kanada új olajvezeték-építése stratégiai fordulatot hozhat: diverzifikálná az exportját, csökkentené az USA-függőségét, miközben zöldberuházásokkal és ázsiai, európai partnerekkel erősítené energiapiaci pozícióját.
Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
Folyik a vita arról, hogy az USA leértékelje-e a dollárját a feldolgozóipar fellendítése érdekében. Ruchir Sharma, a Rockefeller International elnöke bemutatja a világ legerősebb valutáját, a svájci frankot, amelynek az erőssége mégsem ásta alá Svájc gazdaságát.
Az Apple iOS 26 frissítése, és az új vagy kibővített funkciók ígéretesek és látványosak – azonban a kérdés az, hogy ez vajon elengedő-e az iPhone-felhasználók csoportjának megtartásához vagy bővítéséhez.
