2025. november 17., hétfő
Ukrajnában újra bűzlik valami: a lopás szimbólumává nemesedett aranyvécé százmillió dollárnyi korrupciót áraszt magából, a szag pedig egészen az elnöki körökig terjed. Zelenszkijnek most a saját házában kell szellőztetnie – lehetőleg még az előtt, hogy nyugati partnerei befognák az orrukat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
A lábukkal szavaznak az ukrán férfiak: a front helyett inkább a békés Európába menekülnek. Vajon észreveszi a jeleket az ukrán és az uniós vezetés?
Az Egyesült Államokban összeomlóban van a politikai bizalom: a Gallup szerint az amerikaiak ma már csak akkor hisznek a kormányban, ha az ő pártjuk van hatalmon. A republikánusok bizalma az egekbe szökött, miközben a demokratáké történelmi mélypontra zuhant – ezzel az államba vetett hit pártfüggővé vált.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Miközben az amerikai hajógyárak ma már alig látszanak a térképen, Washington egy merész fordulattal mégis visszatérne a tengeri nagyhatalmak közé – nem tömegtermeléssel, hanem önvezető hajókkal, zöldüzemanyagokkal és intelligens kikötőkkel. Az USA most arra készül, hogy ne csak hajókat építsen, hanem ő diktálja az új játékszabályokat is.
Miközben Európa a fenntarthatóságról beszél, a Távol-Keleten már rég tudják, hogy ki tartja majd kézben azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkül a zöldfordulat csak papíron létezhet.
Az önálló európai védelmi képességek megerősítésével önálló európai hírszerzésre is szükség van. Brüsszel megoldása felvet egy-két bürokratikus problémát, illetve a tagállamok egyetértése sincs kőbe vésve.
A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül a fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója a Blockchain Koalíció szakmai vezetőjét, Urbán Viktort fogadta. Az adás középpontjában a frissen megjelent SZTFH-rendelet állt, amely nagyban meghatározza a kriptovaluta-kereskedést Magyarországon.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
Orbán Viktor washingtoni látogatása nemcsak diplomáciai áttörés, hanem politikai üzenet is volt a világnak: Magyarország nincs elszigetelve, sőt stratégiai megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal. A Trump–Orbán-csúcson született megegyezések új fejezetet nyithatnak a magyar–amerikai kapcsolatokban, ezzel átrajzolhatják Közép-Európa geopolitikai térképét.
Az ukrán elnök kétségbeesetten könyörög Európának a pénzügyi mentőövért. Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mivel az EU tovább halogatja a döntést a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásáról. Az uniós fővárosokban érthető módon a politikai óvatosság és a pénzügyi kockázatkerülés bénítja a döntéshozatalt – siettetve Ukrajna csődbe menetelét.
A modern kultúra iparszerűvé vált, a tartalom már nem műalkotás, hanem termék, a fogyasztó nem értelmez, hanem elfogyaszt. A kultúripari logika a digitális platformok korára optimalizálódott: lapozunk, kattintunk, félbehagyunk, és ezt ismételjük.
Az IMF októberi adatai szerint a BRICS-országok átlagos GDP-növekedése 2026-ban 3,7, míg a G7-országoké mindössze 1,2 százalék lesz. Az arány több mint három az egyhez, a különbség ráadásul minden évben nő. India és Etiópia száguld, Kína stabilizál, Németország viszont a világgazdaság egyik leglassabb hajtómotorjává válik.
Pete Hegseth hadügyminiszter beszéde új korszakot nyit az amerikai hadiiparban és biztonságpolitikában. A Pentagon deregulációja, a termelés csúcsra pörgetése és a kongresszusi kontroll kiiktatása egyetlen célt szolgál: hogy az Egyesült Államok ismét úgy működjön, mintha háborúban állna.
Újra közzétesszük azt a márciusi cikket, amelyben Gordon Hahn azt állította, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy a front és vele együtt az ukrán hadsereg is összeomoljon, ami elvezethet az ország politikai felbomlásához vagy akár a területi szétszakadáshoz.
Valahányszor, amikor a nemzetközi rend látszólag szétesőben van, a külpolitikai szakértők leporolják Henry Kissinger műveit, és hangosan reménykednek egy újraalkotott bécsi kongresszusban. Leon Hadar szerint ennek nincs sok realitása.
Egy új felmérés szerint a lengyelek már nem olyan türelmesek az ukrán menekültekkel szemben, mint a háború kezdetekor. A feszültségek egyre gyakrabban ütköznek ki a mindennapokban is, pedig a migránsok a lengyel gazdaságot és a munkaerőpiacot is segítették.
A KSH friss adatai szerint szeptemberben az építőipari termelés jelentős lendületet vett, jelezve az ágazat növekedési potenciálját.
Az új LEAP program 350 szakértő bevonásával évente követi, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a gazdaságot. Az első becslés óvatosabb, mint várni lehetett.
Emmanuel Macron egy merész és kétségbeesett diplomáciai kísérletként meghívná Hszi Csin-pinget a 2026-os G7-csúcsra. A nyugati elitklub lassan elveszíti a geopolitikai súlyát, miközben a BRICS-országok gazdasági növekedésben már messze lehagyták. A francia elnök tehát azzal próbál életet lehelni a fórumba, hogy vendégül látja annak legnagyobb ellenfelét.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Ukrajna finanszírozása Európa próbatétele: a The Economist történelmi lehetőséget, a Brussels Signal erkölcsi kockázatot és veszélyes közös eladósodást lát. A vita tétje, hogy a segítség a békéhez közelít-e, vagy elnyújtja a háborút – és milyen áron vállalnak közös kockázatot az EU, köztük Magyarország adófizetői.
Trump alaposan megbolygatta az amerikai tudományos és akadémiai szférát. Számos tehetség – amely aranyat ér a technológiai versenyben – nehezebben talál munkát vagy ösztöndíjas helyeket az USA-ban. Ez Európának és Kínának egyaránt kapóra jöhet.
Washington a kreativitást, Peking az alkalmazást tartja a verseny kulcsának. Míg az Egyesült Államok a Big Tech laborjaiban tervezi a jövőt, Kína a gyárakban és városokban építi meg a saját MI-birodalmát – a kérdés ugyanis nem az, ki fejleszti ki előbb a szuperintelligenciát, hanem hogy ki tud gyorsabban valóságot teremteni belőle.
Véget érhet az eddigi leghosszabb kormányzati leállás az Egyesült Államokban, bár az anyagi következményekre senki sem lehet büszke.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
Ernest Scheyder könyvében feltárja a modern kor új olajháborúját – ezúttal a föld mélyén rejlő lítiumért, rézért és más kritikus ásványokért zajlik a küzdelem. Miközben az elektromos járművek és a zöldenergia iránti éhség nő, a világ nagyhatalmai versenyt futnak az erőforrásokért. Az Egyesült Államok bányáit környezetvédelmi viták bénítják, Kína pedig már most uralja a feldolgozást.
A Hezbollah csendben újjáépíti iráni rakétakészleteit, miközben Izrael sorozatos légicsapásokkal próbálja visszafogni. A tűzszünet már csak papíron létezik – a felek kimerültek, de a következő háború küszöbén állnak.
Jánisz Varufákisz, a neves volt görög pénzügyminiszter a blokklánc egy alternatív felhasználási módjára tett javaslatot, amely a decentralizáló erejét kihasználva mindenki számára egyenlő előnyöket biztosítana, hogy inflációmentes alapvető osztalékot tudjon fizetni – adózás vagy kölcsönfelvétel nélkül.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami mérsékelt drágulási ütemet jelez. Szeptemberhez viszonyítva az összesített árindex nem változott, így a havi dinamika stagnált, azaz az inflációs nyomás enyhült.
Az amerikai elnöknek immár jéghideg a viszonya a multilaterális intézményekkel – kilép a nemzetközi szervezetekből és tüntetően nem vesz részt a csúcstalálkozókon. Utóbbi esetében egy-egy külpolitikai balhé mindig kényelmes ürügyként szolgál a távolmaradásra.
A modern kor megadta nekünk az anyagi biztonságot, de most, hogy effektíve nem kell küzdenünk a túlélésért, a szorongásaink és problémaink a társadalmi létben öltenek testet.
A világ tudományos és innovációs rendszere fordulóponthoz érkezett: a technológiai verseny intenzitása a hidegháború éveire emlékeztet.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 55 százaléka arra számít, hogy a politikai erőszak fokozódik a következő években, míg 24 százalékuk szerint bizonyos esetekben indokolt lehet az agresszió. A kutatás szerint a politikai erőszak már nemcsak szélsőséges jelenség, hanem egyre inkább elfogadottá válik a közvéleményben, különösen a fiatalabb generációk körében.
A Brüsszel által erőltetett, a magyar gazdaságot tönkretenni képes ukrajnai bővítés helyett a Nyugat-Balkáné a jövő. A kis, 600 ezres mediterrán országra néhány éven belül az EU legfrissebb tagállamaként hivatkozhatunk majd.
Az a narratíva, hogy a német deindusztrializáció egy „tőkepuccs”, első hallásra hatásos, sőt csábító. Hiszen könnyű a 2022 utáni energiaársokkot, az atomerőművek kivezetését és a pénzügyi szektor felülkerekedését egyetlen összeesküvés logikájába rendezni: a pénz világa leverte az acél, a gép és a vegyészet világát.
Egy új, mesterséges intelligenciával fejlesztett okosóra EKG-adatokból 88 százalékos pontossággal ismeri fel a szív szerkezeti eltéréseit. A technológia nem helyettesíti a szívultrahangot, de kiegészítő szűrőeszközként életmentő lehet, különösen ott, ahol a fejlett diagnosztika nem elérhető.
Miközben az amerikai tőzsde rekordokat dönt, a technológiai részvények pedig újrahúzzák a világgazdaság hangulatát, egyre több közgazdász figyelmeztet arra, hogy a pénzügyi rendszer mélyén ismét gyülekeznek a „csótányok”.
Grönland hatalmas ritkaföldfém-tartalékai forradalmasíthatnák a globális ellátási láncokat, ám a gyakorlatban infrastrukturális hiányosságok, környezetvédelmi akadályok és geopolitikai feszültségek miatt évtizedes késést szenvedhetnek a projektek.
A homok alatt még mindig bőséges olaj van, de az új nagy üzlet már fölötte épül. Szaúd-Arábia olcsó energiáját a jövőben a mesterséges intelligencia hasznosítja: az épülő adatfarmok a királyság új geopolitikai eszközei lehetnek.
Az ukrajnai háború Európa geopolitikai súlypontját keletre tolta, amit kevés ország vett olyan komolyan, vagy épített erre ilyen jelentős politikai önazonosságot, mint Lengyelország. Cikkünk második részében áttekintjük a mai lengyel hegemón-törekvéseket.
A Fintech Világa legújabb adásában ismét a kriptovilág kerül fókuszba. Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Léderer Fruzsinát, a DFT Media és a digitalPR.eu alapítóját fogadja, aki a Bitget kriptotőzsde magyarországi sajtóképviselője is. Az adás középpontjában a Bitget, a világ első „univerzális tőzsdéje” állt.
Peking zökkenőmentes hozzáférést biztosított a dollárrendszerhez, és megmutatta, hogy képes a USA-kincstárjeggyel azonos hozamon finanszírozni, átárazva a globális megtakarításokért folyó versenyt.
Négy évvel a kabuli nagykövetség bezárása után India látványosan visszatér Afganisztánba gazdasági és stratégiai partnerként. Miközben az afgán–pakisztáni kereskedelem összeomlik, Újdelhi és Kabul között rekordforgalom bontakozik ki, jelezve a regionális hatalmi viszonyok átrendeződését.
Egészen a közelmúltig Lengyelországra egy szegény, csekély befolyású országként tekintett a Nyugat. Az ukrajnai háborúban azonban a lengyelek felvállalták a vezető szerepet. Cikkünk első részében áttekintjük lengyel hegemón-törekvések történelmi gyökereit.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt, ami 9,4 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban messze felülmúlják a nagyhatalmakat.
Az Egyesült Államok hadserege kidolgozta a Nigériában lévő szélsőséges iszlám militáns csoportok elleni fellépés terveit. Bár az amerikai vezetés légitámadásokkal és dróncsapásokkal próbálhatja csökkenteni a fenyegetést, a helyzet bonyolultsága és a politikai érzékenységek miatt egy teljes körű beavatkozás nem tűnik reálisnak.
Zohran Mamdani megnyerte a New York-i polgármester-választást, történelmet írva, hiszen ezzel ő lett az első muszlim és szocialista városvezető. Sikere a politikai polarizálódást és a populizmus erősödését jelzi, miközben a hagyományos pártstruktúrák háttérbe szorulnak.
A hidegháború szelleme újra mocorog: Putyin bejelentette, hogy Oroszország „megfontolja” a nukleáris kísérletek újraindítását – alig néhány nappal az után, hogy Donald Trump közölte, Amerika már el is kezdte az előkészületeket. Stratégiai üzenetváltás nagyhatalmi üzemmódban.
Robin J. Brooks közgazdász szerint az euró már nem az európai egység szimbóluma, inkább annak legnagyobb akadálya. Németország kilépése az eurózónából szerinte nem az unió végét, hanem épp a kontinens gazdasági és geopolitikai újjászületését hozná el.
Az amerikai cégeknek egyre gyakrabban nyíltan be kell vallaniuk, ha mesterséges intelligenciát (MI-t) vetnek be a felhasználói interakciókban.
Az Egyesült Államok szövetségi kormányzati leállása immár rekordhosszúra nyúlt, túllépve a 2018–2019-es 35 napos csúcson, miközben a patthelyzet heti költségei a fehér házi források szerint túllépi a 15 milliárd dollárt.
Francesco Sisci szerint újra visszatérhetnek a birodalmi struktúrák – nem nosztalgiából, hanem a liberalizmus válsága miatt. Az Egyesült Államok is kísértést érezhet, hogy birodalommá váljon, de vajon győzhet-e, ha ellenfelei jobbak ebben?
Hszi Csin-ping APEC-csúcsra küldött szövege egy feszesen megkomponált geopolitikai üzenetet tartalmaz: Kína nem csupán a régió motorja akar lenni, hanem fokozatosan az Egyesült Államok helyére kíván lépni a globális intézményrendszerben. Az elnök minden mondata a világrend újradefiniálásának az előszava volt.
A KSH friss jelentése szerint havi összevetésben 1,3 százalékkal bővült az ipari termelés. Éves szinten nézve az elektronikai és élelmiszeripari termelési teljesítmény javult.
A klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem mélyreható egészségügyi következményekkel jár – állapítja meg a Lancet Countdown friss kutatása, amely súlyos globális trendeket mutat be.
A multilateralizmus kora véget ér. A világ újra a hatalmi egyensúly játékszabályai szerint rendeződik, miközben a globális intézmények elvesztik befolyásukat. A bipoláris USA–Kína-rendszer és a politikai realizmus visszatérése egy új korszakot nyithat, amelyben a nemzetek más formákat keresnek az együttműködésre – kisebb, pragmatikusabb szövetségekben, de talán hatékonyabban, mint valaha.
Szeptemberben a SZÉP-kártyás költések összege 33,2 milliárd forint volt, 7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A belföldi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma is szeptemberi rekord. December 1. és április 30. között ismét hidegélelmiszerre is felhasználható lesz a SZÉP-kártya.
Törökország korábban szinte teljes egészében nettó fegyverimportőr volt, az utóbbi 15-20 évben hirtelen előretört, gyorsan javítva a katonai felszerelések kutatás-fejlesztési és gyártási képességeit, bizonyos területeken megelőzve még néhány európai országot is.
Törökország és Irak olyan pénzügyi mechanizmust hozott létre, amely az iraki olajbevételeket török cégek által kivitelezett vízügyi projektekbe irányítja. A „vízért olajat” rendszer egyszerre gazdasági manőver és befolyásépítés: vízügyi megoldásokat kínál a súlyos aszállyal küzdő Iraknak, miközben biztos piacot és politikai befolyást teremt Törökország számára.
Egy brazil egyetemen októberben átadott tesztüzem a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező biogázból állít elő hidrogént. A technológia nem új, a gazdaságossága viszont kérdéses – miközben világszerte sok hasonló projekt indult.
Térképre rajzolható politikai törésvonal alakult ki Hollandiában: a fejlettebb, városias központi régiókban a demokraták és a munkáspárt diadalmaskodott, míg a perifériás tartományokban a Wilders-féle Szabadságpárt maradt erős. A választás minden eddiginél mélyebb társadalmi megosztottságot mutat.
Íme egy sokat mondó külügyi közlemény: „2025. november 3-án Vang Ji, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és külügyminisztere, a német fél kérésére telefonon beszélt Johann Wadephul német külügyminiszterrel”.
Az Egyesült Államok feloldotta Milorad Dodik, a boszniai szerb vezető és köre elleni szankciókat. Az indoklás elmaradt, a találgatások viszont szaporodnak: vajon háttéralku, lobbi vagy szimpla zsarolás zajlik a kulisszák mögött?
Jelentős élénkülés tapasztalható a magyar lakáspiacon: az idei első három negyedévben 37 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki a KSH friss adatközléséből.
A Nemzeti Tömörülés történelmi győzelmet aratott a parlamentben, miután minimális többséggel átment az 1968-as francia–algériai bevándorlási egyezmény felmondását sürgető javaslata. Bár a döntés nem kötelező erejű, szimbolikus jelentősége hatalmas: az RN most először kényszeríti térdre a kormányt egy olyan ügyben, amely a gyarmati múltat és a jövő európai migrációs politikáját is újraírhatja.
Nem titok, hogy Kína ma a világ legnagyobb megújulóenergia-termelője: nap- és szélenergia-kapacitása idén már megközelítheti az 1700 gigawattot – ez jóval több, mint az Európai Unió és az Egyesült Államok 1100 gigawatt körüli együttes teljesítménye, bár lakosságarányosan még vezet a Nyugat, de már nem sokáig. A kínai zöldforradalom azonban nem áll meg a határoknál: Peking […]
Miközben egyes középhatalmak – például Ausztrália – a multilaterális együttműködést hirdetik, a valóság csúnyán az arcukba köp. Trump éppen most dugja zsebre az ENSZ-t, hogy azt majd revolverként ránthassa elő a Kína elleni párbajok során.
A Messinai-szoros hídja újra összeomlott, pedig még el sem kezdték építeni. Az olasz szárazföld és Szicília közé álmodott projektet most az állami számvevőszék állította le jogi kifogásokkal és a pénzügyi hiányosságok kérdőjeleivel. Az álomhídból átokhíd lett.
Úgy tűnik, a technológia nemcsak szolgál, hanem önmagát sokszorosítja – a mesterséges intelligencia dolgozik, és azonkívül mostanra már „várandós” is lett. Albánia eközben izgatottan várja a tejfakasztót.
A Világgazdasági Fórum szerint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) mindössze nagyjából 35 százaléka halad jó irányba, miközben több területen romlik a helyzet. Bár léteznek jó megoldások, azok nem terjednek el elég gyorsan és nagy léptékben – ezért a tanulmány az úgynevezett blitzscaling módszer alkalmazását sürgeti.
A várakozásokkal ellentétben a liberális 66-os Demokraták (D66) és nem Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártja (PVV) végzett az élen a vasárnapi előre hozott választásokon. A különbség mindössze 14 ezer szavazat, így ez lett a holland demokrácia legszorosabb voksolása.
A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) az egyik legígéretesebb finanszírozási lehetőség a hazai cégek számára. A konstrukció fedezet és önerő nélkül, fix – évi 5 százalékos – hozamelvárás mellett ad tőkeforrást fejlesztésekre. A program előnyeiről Kovács Bálinttal, a Stradamus Zrt. partnerével beszélgettünk, aki a DSTP program egyik legaktívabb tanácsadó szakértője.
Puerto Rico ismét az amerikai katonai logisztika központjává válik a Karib-térségben. A kvázi gyarmatként kezelt sziget sorsa újra összefonódik a régió politikai feszültségeivel és Washington geopolitikai érdekeivel – pedig semmi kedve hozzá.
Donald Trump jóváhagyta Dél-Korea kérését, hogy amerikai hajógyárban építhessen atommeghajtású tengeralattjárót – ezzel Szöul történelmi technológiai ugrást tehet, miközben Washington új frontot nyit az indo-csendes-óceáni hatalmi versenyben.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója Balogh Dávid online marketing- és MI-szakértőt, az AI Boost alapítóját fogadja, aki több mint 300 hazai kkv MI-bevezetési projektjének tanulságait hozta el. A fókusz: hogyan lesz a „szexi” eszközből tényleges költségcsökkentés, hatékonyságnövekedés és döntéstámogatás?
A The Epoch Times szerint a kínai Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezés nem más, mint egy adósságcsapda. Ezzel szemben a Vzgljad geopolitikai és reálgazdasági előnyeit hangsúlyozza, mint a diverzifikációt és az ellátásbiztonságot. A valóságban azonban akadnak problémás ügyletek és sikeres projektek egyaránt. A kulcs a finanszírozási feltételek és a fogadó ország felkészültsége.
Robin J. Brooks szerint a mérsékelt, hosszú távú nyomás Kínára sokkal hatékonyabb lett volna, mint a dobálózás a vámszázalékokkal. Washington épp a pekingi exportválság idején fújt visszavonulót – ez pedig a sztárközgazdász szerint nem stratégia, hanem gyengeség volt.
Valaha a tudás volt az emberiség egyik legnagyobb kincse: az a képesség, hogy kérdezzünk, tévedjünk, újrakezdjünk. Mára azonban egyre többször csak nézői vagyunk annak, ahogy valami más gondolkodik helyettünk.
A Bloomberg szerint Kína nemcsak a ritkaföldfémek terén rendelkezik jelentős alkuerővel, hanem – egy még érzékenyebb területen – a gyógyszeripari hatóanyagok és azok kulcsfontosságú kiinduló anyagai esetében is. Ez bármikor javíthatja Peking tárgyalási pozícióját az Egyesült Államokkal szemben.
A prognózisok szerint a világ legnagyobb gazdaságainak toplistája 2026-ban keveset változik: a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek, az igazi izgalom azonban utána kezdődik.
Egyetlen holland–kínai chipgyártó blokádja elegendő volt ahhoz, hogy a világ autóipara térdre rogyjon – a Nexperia-válság komoly leckét ad arról, hogy a globalizáció utáni világrendben a gazdasági interdependencia egyszerre fegyver és sebezhető pont.
Trump győzelemként ünnepelte, hogy a „méregzöld harcos”, Bill Gates árnyalta korábbi klímanarratíváját, amit a „klímaváltozás-hoax” elleni harc megnyerésének nevezett. Bár úgy tűnik, Gates visszalépett, nem tagadta a felmelegedés tényét vagy a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, csupán azt hangsúlyozta, hogy a helyzet nem apokaliptikus, illetve hogy most az alkalmazkodásra kell fókuszálni.
Albin Kurti miniszterelnöknek elsőre nem jött össze a kormányalakítás, így tíz napon belül jöhet az újabb parlamenti szavazás, ám ha az is sikertelen lesz, következhetnek az előre hozott választások. Hogyan tovább, Koszovó?
Hatszoros túltermelés az ukrán hadiiparban – jöhet az exportrobbanás, ami felkavarhatja a térséget?
Törökország energiapolitikája a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitbányászatot erősíti, ami az energiaigény 70 százalékát kitevő importfüggőséget csökkenti, ám gátolja a megújulók térnyerését.
Trump és Hszi dél-koreai találkozója átmeneti enyhülést hozott a kereskedelmi háborúban: Kína feloldja a ritkaföldfém-korlátozásokat, az USA csökkenti a vámokat és együtt lépnek fel a fentanilcsempészet ellen – de a stratégiai rivalizálás tovább él.
Bár Spanyolország gazdasága látványosan növekszik, a társadalom több mint negyede továbbra is a szegénység határán él. A gyermekszegénység aránya az uniós átlag duplája, miközben a kormány prioritása, a szociális ellátórendszer csak tüneti kezelést nyújt. Vagyis a kabinet ma nem a felemelkedést és a kitörési lehetőségeket, hanem a szegénység konzerválását finanszírozza.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé a legfrissebb GDP-adatokat, amelyek szerint a bruttó hazai termék volumene a július–szeptemberi időszakban 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakáét, míg az előző negyedévhez mérten nem változott a helyzet.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetséges (ASEAN) Kuala Lumpurban tartotta meg az éves csúcstalálkozóját. A gyűlésen az Egyesült Államok és Kína is igyekezett megerősíteni a gazdasági befolyását, a térség államai pedig tovább egyensúlyoznak a két nagyhatalom között.
A vámháború nagy tanulsága: ha túl sok ajtót zársz be, a piac keres magának egy kiskaput. Kína megtalálta a kulcsot, Washington még a zárat keresi, miközben rájön, hogy az ellátási láncok rugalmas gazdasági működése a 21. században már ki tudja zárni a kereskedelmi háborúk negatív hatásait. De még hogy.
Kötelező technológiatranszfer, helyi tartalom és akár kikényszerített vegyesvállaltok is: az EU olyan jogszabályt készít elő, amely alapjaiban írhatja át a kínai cégek európai játékterét – és közben újraélesztheti a kontinens iparát.
A dél-koreai csúcstalálkozó több lesz, mint diplomáciai esemény. Az amerikai és a kínai elnök megegyezése vagy annak hiánya meghatározza, hogy a világ a pragmatikus együttműködés vagy az új hidegháború felé sodródik-e. Az előjelek mindenesetre okot adnak a bizakodásra.
Tény, hogy Közép-Európában mindannyian bízunk a német gazdaság újraéledésében. Csakhogy lelombozhat minket, hogy két német kutató azt állítja: Merz kancellár sokat hangoztatott védelmi megújítása valójában törékenyebb, mint amilyennek mutatja magát.
Miközben Washington chipekkel, Peking pedig ritkaföldfémekkel vívja a 21. század technológiai háborúját, a koncepciótlan Európa a két hatalom között őrlődik. A kontinens a zöldjövőjét a kínai ásványokra, a digitális életét az amerikai technológiára építette – hatalmas árat fizetve önállótlanságáért.
Az MI-robbanás az amerikai villamosenergia-rendszert teljesen váratlanul érte. Márpedig az adatközpontok térnyerése miatt óriási szükség volna a fejlesztésére, hiszen a jelenlegi állapotában is alig bírja a terhelést, és ki tudja, mit hoz a jövő.
A világgazdaságot alaposan megtépázza a vámháború, a geopolitikai feszültségek és az MI forradalmi hatásai. A bizonytalanságok fokozódásával párhuzamosan a növekedése lassul. Az IMF friss jelentéséből kiderül, hogy mik a legnagyobb veszélyek és hogy van-e a kiút a gyengélkedésből.
Argentína úgy tűnik, hogy továbbra is hátat fordít az oly sokáig hatalmon lévő peronizmusnak: Milei tarolt a félidős választáson, a piacok ünnepelnek, Trump tapsol.
Az ukrajnai háború már nem a területszerzésről és az ideológiai célok fegyveres eléréséről szól, hanem Moszkva politikai türelméről. Putyin tudja, hogy nem kell győznie – elég, ha nem veszít. Így válik a háború rendszert működtető eszközzé, egyben Oroszország jövőjének egyik alappillérévé.
A Volkswagen wolfsburgi üzeme bejelentette a Golf gyártásának leállását: egyetlen amerikai ultimátum és egy kínai válasz elég volt ahhoz, hogy a kontinens ipari motorja megint fulladozni kezdjen. Az eset új fejezetet nyit az európai függőség és a technológiai versenyképtelenség történetében.
Kezd megkérdőjeleződni a lítiumion-akkumulátorok uralma az energiatárolás piacán. A régi-új nátriumion-technológia ugyanis nem csupán elméleti alternatíva, 2025-re egy érett, működő megoldássá vált, amely gyökeresen átrajzolhatja az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét.
Lengyelország szerepe az amerikai LNG közép- és kelet-európai terítésében várhatóan csökkenti Németország befolyását a térségben, és felgyorsítja Lengyelország „elveszett nagyhatalmi státuszának” újjáélesztését. Ha már energiáról van szó, miért ne beszéljünk geopolitikáról?
Ha eddig valakinek kétséges lett volna, akkor most már bizonyossá vált: Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét lecserélték egy ideglenes, ügyvezető elnökre. Vajon az alkotmányos válság végére értünk?
Branko Milanović szerint Oroszország ideológiai zsákutcába került: belül birodalmi revíziót, kifelé antikolonialista küldetést hirdet – ez a kettősség azonban egy stratégiai önellentmondás, amely növeli a konfrontációs kockázatokat. Ez most nacionalizmus vagy internacionalizmus, vagy mindkettő?
Európa szuverén MI-rendszerek kiépítésére törekszik, ám nincs egyetértés abban, hogy ez a fogalom pontosan mit jelent.
Bár a CATL idén is egyre nagyobb haszonra tesz szert, a nyugati légkör közben igencsak fagyossá vált az elektromos járművek számára. Ez az akkumulátorgyártókat is érinti, fékezve a kínai óriás európai terjeszkedését. Akár még a debreceni projektben is változás jöhet.
Az európai közös harcirepülőgép-program csak nem akar beindulni. Külföldre szinte eladhatatlan, így Németország segítségképp 20 Eurofighter vadászgépet rendelt.
A vagyonadó ígérete mindenhol a világon egyszerre vonzó és veszélyes politikai fegyver: a szavazók imádják hallani, de az ezzel kampányolók a tőke várható menekülését és a befektetői bizalom összeomlását már nem kötik a választópolgár orrára. Eredmény: még kevesebb pénz a kasszában.
Rodrigo Paz centrista szenátor nyerte a bolíviai elnökválasztást, véget vetve a szocialista MAS párt 20 éves uralmának. A gazdasági válság és a korrupcióellenes harcra fókuszáló kampányával a szavazatok 54,6 százalékának megszerzésével győzte le a konzervatív Jorge Quirogát, piacbarát reformokat és az USA-hoz való közeledést ígérve.
Európa villamosenergia-hálózatai egyre nehezebben bírják a zöldátállás okozta terhelést. A megújulók gyors terjedése mellett a hálózatfejlesztés lemaradt, ami ellátásbiztonsági kockázatokat okoz például Hollandiában is.
Sokak szerint, ha Ukrajna nem mondott volna le 1994-ben az „atomfegyvereiről”, Oroszország soha nem merte volna megszállni a Krímet, így a mostani háború sem tört volna ki. Ez a gondolat azonban pusztán történelmi mítosz: az ukrán nukleáris elrettentés elmélete teljesen figyelmen kívül hagyja a reál- és geopolitikai valóságot.
Az antibiotikumok tették lehetővé, hogy a korábban halálos betegségek, mint például a tuberkulózis gyógyíthatóvá váljanak. Most azonban az emberiség egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elveszítse a csodaszert. Csendben, lassan, miközben a baktériumok tanulnak, mi felelőtlenül használjuk a vívmányainkat.
A százhalombattai Mol-finomítóban kitört tűz nemcsak Magyarországot, hanem Szerbia energiaellátását is megrázta: a kapacitás 40 százaléka hónapokra kieshet, miközben Belgrád az orosz szankciók és az amerikai nyomás között lavírozva energiaellátási válság felé sodródik.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója a kriptopiac múlt heti ámokfutását vette górcső alá: percek alatt történelmi léptékű likvidálási hullám söpört végig a szektoron, a bitcoin 122 ezer dollárról 102 ezerig szúrta le, a teljes piaci kapitalizáció pedig rövid időre közel ezermilliárd dollárt zsugorodott, végül kb. 500 milliárdos mínuszban zárt a nap végén.
A magyar származású MI-guru, Andrej Karpathy a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI egyik kucsfigurája szerint túlzottan nagyok a várakozások a mesterséges intelligencia (MI)-cégekkel szemben. Például a jól használható MI-ügynökökre még 5-10 évet várni kell, hiába lelkesek a cégek.
Egy francia nő olívaolaja, egy japán férfi mértékletessége és egy amerikai asszony derűje: titkok a hosszú élet művészetéhez. A Visual Capitalist infografikája a történelem legidősebb embereit rangsorolta. A lista élén a francia Jeanne Calment áll, aki 1875-ben született Arles-ban, 122 évet és 164 napot élt – ezzel mindenki mást túlszárnyalt. Calment már élt, amikor az […]
Belgium lett az EU ügyeletes rosszfiúja, mert nem hajlandó pénzügyi öngyilkosságot vállalni Ukrajna miatt. Az EU-csúcson a kormányfőt sem a hisztérikus sóhajok, sem az üres ígéretek nem hatották meg, Moszkva zárolt vagyonának őrzőjeként nem engedett semmilyen nyomásnak. A pénz továbbra is várja a valódi tulajdonosát.
A várakozásoknak megfelelően a szocialisták végleg kizárták a Robert Fico vezette Smert. A fő kérdés innentől, hogy miként folytatja a Smer öt képviselője.
A Nemzetközi Valutaalap nyomást gyakorol az ukrán jegybankra, hogy értékelje le a hrivnyát a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Kijev hallani sem akar az ötletről, pedig az új, 8 milliárd dolláros hitelnek ez lesz az egyik előfeltétele.
A Kiel Institute friss elemzése szerint július-augusztusban 43 százalékkal visszaesett Ukrajna katonai támogatása, miközben a humanitárius és pénzügyi segélyek stabilak maradtak. A trend az európai elköteleződés gyengülését jelzi, ami összhangban áll a magyar kormány álláspontjával, amely a katonai helyett a humanitárius segítségnyújtást szorgalmazza.
Az Egyesült Államok fokozódó nyomása sem tántorítja el Kínát attól, hogy továbbra is Oroszországból vásároljon nyersolajat. Szeptemberben a behozatal több mint négy százalékkal nőtt, miközben az amerikai vásárlásokat Peking teljesen felfüggesztette.
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Az Egyesült Államok megtorpedózta az Európai Unió kezdeményezését, amely a G7-ekre gyakorolt volna nyomást a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajnának való átjátszására. Trump a piaci stabilitásra hivatkozik, ám döntése mögött nyilván a közelgő budapesti békecsúcs is ott áll. Az Egyesült Államok nem kíván részt venni az Európai Unió által szorgalmazott, a G7-ek elé tárt tervben, […]
Miután Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője felvetette egy Oroszország és Alaszka közötti, a Bering-szoros alatti alagút építésének ötletét, Donald Trump amerikai elnök érdekesnek minősítette a javaslatot, hozzátéve, hogy még mérlegelnie kell azt.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 szeptemberében 4,669 millió fő volt a foglalkoztatottak száma. A munkanélkülieké 218 ezer főt tett ki, így a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos maradt.
Tufan Erhürman fölényes győzelme Észak-Cipruson a Törökországhoz igazodó „kétállami” politika elutasítását jelzi, és új reményt ad a sziget újraegyesítésére – de a valódi változás Ankara hajlandóságán múlik.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű terjedése ellenére a közvélemény inkább aggodalommal, semmint lelkesedéssel figyeli a technológia térnyerését – derül ki a Pew Research Center felméréséből: a megkérdezettek 34 százaléka inkább tart ettől a technológiától.
A kiszivárgott védelmi stratégia szerint Washington a saját határainak és a nyugati féltekének a védelmét helyezi előtérbe, háttérbe szorítva a Kínával folytatott globális rivalizálást és az eddig kiemelten kezelt Európa-politikát. A fordulat radikálisan írhatja át a NATO jövőjét és a globális szövetségi rendszerek egészét.
A vámháború miatt a legnagyobb technológiai cégek alternatívákat keresnek a kínai gyártásra. Fordulópont azonban, hogy ezúttal nem csupán az összeszerelés kiszervezéséről van szó, hanem az alkatrészgyártást is mielőbb kimenekítenék.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
Az aktuális folyamatok szerint néhány ország népessége már 20 év alatt megduplázódhat – a világ leggyorsabban népesedő államai elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten találhatók.
Hollandia a félvezetőgyártó Nexperia esetén egy olyan jogi eszközhöz nyúlt, amire ritkán van precedens. Az állami beavatkozásra a cégvezetés kockázatos döntéseinek korlátozása, az amerikai exportfenyegetések megelőzése és Európa chipellátási biztonságának megőrzése érdekében volt szükség. Csakhogy eközben kivívták Peking rosszallását is.
A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.
Ahogy fokozódnak a geopolitikai feszültségek, úgy válnak egyre hangsúlyosabbá a deglobalizációval kapcsolatos aggodalmak. Ennek ellenére a világkereskedelem meglepően ellenállónak bizonyult: a globális kereskedelem volumene stabil maradt.
Oroszország tízéves programba kezdett, hogy megalkossa saját, extrém ultraibolyás chipnyomtató rendszerét. Ha sikerül, a Kreml nemcsak a nyugati technológiai szankciókat kerülheti meg, hanem az ASML monopolhelyzetét is megingathatja a globális chipiparban.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb európai prognózisa jóval több, mint egy szokásos adatközlés: sokkal inkább egy kíméletlen szerkezeti diagnózis és egy sürgős cselekvési felhívás.
A Kína és az Egyesült Államok közötti egyre fokozódó kereskedelmi háború legújabb fejezete immár a globális kereskedelem 80 százalékát lebonyolító óceáni hajózást érinti. Kína drasztikusan emelte az amerikai hajók kikötői díjait.
Sokak szerint a tőkepiacokon igazi mesterségesintelligencia-buborékot fújnak a spekulánsok. Mások úgy vélik, hogy valódi forradalomról van szó, így egyelőre nem értékeljük túl az MI nagyvállalatok részvényeit.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója egy régi, de izgalmas témát vettek újra górcső alá: mi lett a metaverzummal? A kérdés jogos – a néhány éve még minden techcég zászlaján lobogó fogalomról ma alig hallani valamit. A válasz viszont nem az, hogy meghalt, hanem az, hogy átalakult.
A második negyedév tanulsága, hogy a globális tartalékkezelés nem sprint, hanem maraton. Bár a tartalékeszközökben a dollár hányada csökkent, erre a magyarázat mégsem az euró arányának a növekedése.
Az amerikai hadiipari termelés abból indult ki, hogy a hadseregnek rövid, precíziós és high-tech háborúkat kell megvívnia. A jelenleg zajló globális konfliktusok azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják: mindennél nagyobb szükség lenne a hagyományos fegyverzetre. Amiből még a kevesebbnél is kevesebb van raktáron.
A Tomahawkok maradnak a raktárban, Trump nem hajlandó eszkalálni az ukrajnai háborút. A washingtoni Zelenszkij-látogatás megerősítette: az Egyesült Államok az európai konfliktust illetően ragaszkodik a reálpolitikai alapokon nyugvó diplomáciai megoldáshoz.
Az Egyesült Államok rájött, hogy az Északi-sarkon nem elég meleg, baráti szavakat mondani a szövetségeseknek és fagyosan nézni a globális ellenfelekre: ha dominanciát akar, előbb jégtörő hajókat kell építenie. Az USA flottája azonban ma inkább múzeumba illik, mint a sarkvidékre – és itt lép színre Finnország, hogy megtörje a jeget.
Kínából először jutott át konténerszállító a rakományával Európába az Északi-tengeren keresztül. Ez az útvonal egyre inkább teljes értékű kereskedelmi folyosóvá válhat, hasonlóan a szuezi és malakai folyosóhoz.
Augusztusban a bérek továbbra is dinamikusan nőttek, a reálkereset 4,7 százalékos emelkedése pedig az infláció feletti bővülést mutatja, köszönhetően a 8,7 százalékos bruttó és a 9,2 százalékos nettó átlagkereset-növekedésnek.
Washington és Moszkva is Budapestet választotta a háború lehetséges lezárásának egyik kiemelt helyszínéül. Magyarország számára ez történelmi diplomáciai elégtétel – és a geopolitikai erősödés egyedülálló pillanata.
Miközben Kína továbbra is a globális export császára, új szereplők is feltűnnek a porondon.
A francia kormány ezúttal túlélte a politikai paletta mindkét oldaláról érkező bizalmatlansági indítványokat, de a neheze csak most jön. Végig kell verni a költségvetést a megosztott törvényhozáson, miközben az óra ketyeg, és december 31. vészesen közelít.
Hiába ígérte meg Trump, hogy a vámpolitikájának következményeit nem az amerikai szereplők fogják megfizetni, a gazdaság és a kereskedelem törvényei nagyobb úrnak bizonyulnak. Az importárak arról tanúskodnak, hogy végül az amerikaiak is vesztesei lesznek Trump játszmájának.
A 2025-ös közgazdasági Nobel-díjasok munkáját a nyugati sajtó tudományos és közpolitikai jelentőségűnek tartja. Úgy tűnik, ezt az elismerést, amelyet a „társadalomtudományok koronaékszereként” ismernek, elérte a geopolitikai polarizáció. Legalábbis ezt mutatja Csou Ven professzor írása.
Miközben Peking exportkorlátozásokkal fenyegeti Washingtont, az exportőrei vért izzadnak, hogy nyereségesek maradjanak. A kínai gazdaság nem legyőzhetetlen – csak túl nagy ahhoz, hogy gyorsan meg lehessen sebezni.
Az influenszerek világszerte egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vásárlási döntésekre, különösen Brazíliában, Kínában és Indiában. Európában az olasz fogyasztók a legfogékonyabbak, míg Magyarországon a közösségi média térnyerése miatt gyorsan nő a véleményvezérek befolyása, főként a fiatalok körében.
Papíron elegáns pénzügyi konstrukció, a gyakorlatban kockázatos szerencsejáték: Brüsszel 140 milliárdot ígér Kijevnek, miközben az euró stabilitását és az uniós polgárok pénzét teszi kockára.
A csúcson még egy nagy nemzet is követhet el nagy hibákat. Noah Smith írása azt vizsgálta, hogy Kína jelenlegi globális dominanciáját milyen tényezők veszélyeztethetik a közeljövőben. Ilyen lehet a demográfia, a gazdaság helyzete, de a legnagyobb probléma a belső hatalmi harc.
Az Egyesült Államok 6,1 milliárd dollárért 11 finn tervezésű jégtörőt rendelt, hogy megerősítse sarkvidéki jelenlétét. A hajókat részben Finnországban, részben amerikai hajógyárakban építik, finn technológiával. Az első 2028-ban készül el.
A brit sajtó nyomozása eredményeképpen megerősítették a gyanút, hogy Boris Johnson, Nagy-Britannia volt miniszterelnöke egymillió fontos adományt fogadott el Christopher Harborne-tól, a védelmi ipar egyik rejtőzködő milliárdosától. Ha a vádak igazak, az azt is jelenti, hogy Johnson anyagi érdekek miatt volt a háború folytatásának legfanatikusabb híve Európában.
Két év háború után újra béke van a Közel-Keleten, miután életbe lépett a Trump-adminisztráció közvetítésével létrejött gázai tűzszünet. Az első izraeli túszokat már szabadon engedték, a megállapodást pedig Sarm es-Sejkben több mint húsz ország részvételével aláírták. A béke részeként Izrael fokozatosan kivonul Gázából.
György László kormánybiztos és Pogátsa Zoltán közgazdász a BME-n október 13-án tartott szakmai vitájában a magyar középosztály helyzetét és a gazdasági felzárkózást elemezte.
Úgy néz ki, hogy az autóipar – az aktuális viszonyokhoz igazodva – visszafordul a hagyományos, belső égésű motorral működő járművek felé – hiába ömlöttek dollármilliárdok az elektromosok gyártásába.
Az űripar már nem távoli sci-fi, hanem láthatatlan alap-infrastruktúra: a képek és jelek alapján mozdul a hadsereg, áramlik az ellátási lánc, készül az árvíz- és aszálytérkép, tervez a biztosító és a beruházó. Az ebben a szektorban működő cégek pedig a nemzetbiztonság alappilléreivé válhatnak.
Miközben Oroszország és Belarusz egyre szorosabban együttműködik katonailag, a balti államok a NATO védőernyője alatt próbálnak egyensúlyt találni a diplomácia és a katonai elrettentés között. A térségben a határ menti légtérzáraktól kezdve a GPS-zavarásokig minden jel arra utal, hogy a balti térség ismét forró ponttá válik.
A Standard and Poor’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását. Így a három nagy hitelminősítő – a Fitch Ratings, a Moody’s és a Standard and Poor’s – továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat.
Donald Trump újra beélesítette a kereskedelmi háború csodafegyverét: 100 százalékos vámmal és exporttilalmakkal fenyegeti Kínát, válaszul Peking ritkaföldfém-korlátozásaira. A piacok idegesek, a tőzsdék zuhantak, a vállalatok pánikolnak, ahogyan a chipipar újra a geopolitikai játszma túszává vált.
Az Európai Parlament szocialista frakciója kizárta Robert Fico pártját, a Smert, amiért annak Moszkva- és Peking-barát politikája, valamint EU-szankció-ellenes álláspontja szembement az európai baloldal értékeivel. A Smer öt képviselője várhatóan függetlenként folytatja a munkáját, ami gyengíti Szlovákia uniós befolyását.
A legfrissebb adatok szerint a világ legnagyobb mélyszegénységű országai még mindig Afrikában találhatók. A Kongói Demokratikus Köztársaságban, Mozambikban vagy Malawiban a lakosság több mint 70 százaléka él napi három dollár alatti összegből.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
Donald Trump ismét a NATO-t vette célba, ezúttal Spanyolországot támadva amiatt, hogy nem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó új, 5 százalékos GDP-arányos célt. Az amerikai elnök odáig ment, hogy a tagállam kizárását vagy önkéntes távozását javasolta.
Az amerikaiak úgy vélik, hogy elegendő katonai erőt telepítettek a térségbe a venezuelai kikötők és repülőterek elfoglalásához.
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ezúttal a világ másik felére „kapcsoltak be”: a vendégük Kovács Christian, a Remarc Property Group társtulajdonosa volt, aki Bali szigetéről jelentkezett. A beszélgetés középpontjában a szigeten lévő luxusingatlan-fejlesztések, a magyar befektetők növekvő szerepe, valamint a blokkláncalapú ingatlanbefektetések álltak.
Koszovóban február 9-én parlamenti választásokat tartottak, majd a képviselők két hónapra rá, április 15-én tették le az esküjüket. A parlament hivatalos alakuló ülését azonban eddig nem sikerült megejteni, így azóta Albin Kurti ügyvivő kormánya, és a parlamenti többségük körül szorul a hurok. Vajon szükség lesz-e előre hozott választások kiírására? Vagy a szerb alelnök friss megválasztásával rendeződhet a helyzet?
A közösségi média aranykora leáldozóban van: a felhasználók világszerte egyre kevesebb időt töltenek a platformokon, miközben a tartalmak minősége zuhan. A „platformrohadás” korszakában a figyelemért folytatott harc már nem a kapcsolódásról, hanem a képernyőidő kizsákmányolásáról szól.
Az OpenAI és Jony Ive egy titkos, tenyérnyi méretű MI-eszközt fejleszt, amely 2026-ra várható. A projekt technikai és etikai kihívásokkal szembesül, különösen az adatvédelem és a számítási kapacitás terén.
Emmanuel Macron újra kinevezte a néhány napja lemondott kormányfőt, hogy legalább a költségvetést átverje a parlamenten. Franciaország a politikai és pénzügyi szakadék szélén táncol, a miniszterek nélküli miniszterelnökre azonban valószínűleg újabb bukás vár.
Az EU bővítése geopolitikai válaszúthoz érkezett: miközben Brüsszel stratégiai okokból gyorsítaná a Nyugat-Balkán integrációját, a demokratikus normák gyengülése fékezi a folyamatot. Albánia esete rávilágít a dilemmára – a stabilitás ára a jogállamiság visszaszorulása lehet. A döntés Európa és Magyarország biztonsági, gazdasági érdekeit egyaránt érinti.
Trump visszatérésével Washington az ukrajnai háború terheit Európára hárítja, miközben figyelmét Kínára és Latin-Amerikára összpontosítja. Az EU így az amerikai érdekek végrehajtójává válik: fegyvert vásárol, energiát importál és viseli a konfliktus következményeit. Magyarország számára mindez az energiabiztonság és a keleti kapcsolatok megőrzésének kihívását jelenti egy egyre megosztottabb Európában.
Az arany árfolyamának rekordemelkedése nemcsak a befektetők biztonságkeresését tükrözi, hanem mélyebb bizalmi válságot is jelez a globális pénzügyi rendszerrel szemben. A dollár gyengülése, a központi bankok aranyvásárlásai és a növekvő infláció mind arra utal, hogy a világ új gazdasági korszak küszöbén áll.
Akár az EU-s GDP 5 százalékát is elvihetik a következő években a klímaváltozás negatív hatásai. Erre figyelmeztetett a minap beszédében Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja.
Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszünet első szakaszáról, amely a harcok leállítását, a túszok szabadon bocsátását és a csapatok visszavonását tartalmazza. A Donald Trump közvetítésével létrejött egyezség az elmúlt két év legnagyobb esélyét jelenti a háború lezárására és Gáza újjáépítésére, miközben a térség jövőjét továbbra is a politikai és biztonsági bizonytalanság határozza meg.
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján szeptemberben a fogyasztói árak havi alapon nem változtak. Az infláció mértéke az előző év azonos időszakához viszonyítva – júliushoz és augusztushoz hasonlóan – átlagosan 4,3 százalékot ért el.
A Covid után Szlovákiában is romlottak a gazdaság mutatói, így nem csoda, hogy a kormány konszolidációs csomagot készít. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter várná a külföldi befektetéseket, de ez nem megy ösztönzők nélkül, miközben élénk vita folyik a túlzott támogatásokról.
Bukarest már nemcsak az Európai Unió bővítésének egyszerű támogatója, hanem annak motorja. Miközben Brüsszel még mindig mérlegeli, mikor és hogyan kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Románia elnöke nyíltan vállalja a politikai kockázatot keleti szomszédai érdekében. Az ország nemzetközi szerepvállalásában egyszerre van jelen a történelmi kötődés és a politikai realitás: az unió térképén Románia már nem periféria, hanem keleti kapu?
Németországban az Altmark régióban egy évente 25 ezer tonna lítiumot adó készletet fedeztek fel, ami az ország elektromosautó-gyártásának kétharmadához elegendő. A Neptune Energy környezetbarát DLE-technológiával 2028-tól kezdené a kitermelést, csökkentve az EU Kína felőli akkumulátoralapanyag-függőségét.
Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil. A fiskális fegyelem megőrzése érdekében az adócsökkentési programban négy szabályt tartanak szem előtt: a hiánynak évről évre csökkennie kell, az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia, nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá, az elsődleges egyenlegnek pedig nullaközeli szinten kell maradnia.
A szeptembertől elindított 3 százalékos lakáshitelprogramot és a háromgyermekes anyák számára október 1-től biztosított teljes szja-mentességet követően a hazai kkv-k támogatása is új fokozatra kapcsol. Mától hét termék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a vállalkozások számára a Széchenyi-kártya Program (SZKP) keretében.
Az USA elnöki rendelete megduplázta a gyermekrák elleni küzdelmet főként a mesterségesintelligencia-adatelemzések révén támogató projekt éves költségvetését. A program célja, hogy prediktív modellekkel gyorsítsa a gyógyszerkutatást, csökkentse a mellékhatásokat és új terápiákat azonosítson.
A világ olajpiaca gyanakodva figyeli Kínát: a második negyedévben a globális készletfelhalmozás 90 százalékáért a keleti óriás felelt. Egyelőre csak találgatni lehet, miért csinálja ezt Peking – és hogy meddig folytatja.
A francia haditengerészet feltartóztatott az ország partjaihoz közeli tartályhajót, amely az orosz „árnyékflottához” köthető.Putyin kalózkodásnak nevezte ezt az incidenst, az orosz szakértők pedig egy új oroszellenes stratégiát emlegetnek.
A német védelmi döntéshozatalra újabb gyanús árnyék vetül: a Rheinmetall 390 millió eurós szerződéshez jutott versenyeztetés nélkül – a piaci riválisok szerint nem szakmai, hanem politikai döntés született.
Az euró négyéves csúcsra erősödött, ami látszólag a stabilitás jele. Valójában azonban ez egy veszélyes paradoxon: miközben az USA és Kína piaca egyre nehezebben elérhető, a drága valuta fojtogatja az európai exportot, és a megszokott jegybanki eszközök sem ígérnek könnyű megoldást.
A munkaerő-megtakarítást szolgáló technológiák, mint például a mesterséges intelligencia bevezetése csökkenti a munkavállalókhoz jutó jövedelem százalékos arányát. Branko Milanović arra adott javaslatokat, miképp lehet megelőzni, hogy ezek ne növeljék tovább a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Emmanuel Macron ismét romhalmazt hagyott maga után. Az új francia miniszterelnök gyors bukása nem a kormány, hanem a rendszer totális csődje. Az elnök, aki bárkit lecserél, csak magát nem, már nem Franciaország vezetője, inkább hazája krízisének megtestesítője.
Egyszerre növeli a gyártókapacitását az Airbus a világ két legnagyobb repülőgéppiacán – az Egyesült Államokban és Kínábana, hogy rezilienciát építsen a világpolitikai kockázatokkal szemben, és megerősítse az ellátási láncait.
Andrej Babiš pártja, az ANO 2011 fölényesen nyerte a cseh parlamenti választásokat, ám önálló többséget nem szerzett. A voksolás nem hozott politikai átrendeződést, csupán elmélyítette a városi–vidéki és a fejlett–perifériás törésvonalakat. A legvalószínűbb forgatókönyv egy ANO-kisebbségi kormány, külső támogatással az SPD és az Autósok részéről.
A KSH adatai szerint augusztusban a kiskereskedelmi forgalom 2,4 százalékkal nőtt. A kormány adómérséklései és az árréscsökkentés láthatóan növeli a boltok forgalmát.
Zelenszkij könyörög a rakétákért az amerikai elnöknek, de kevés van belőlük, méregdrágák, az ukránoknak pedig sem kilövőplatformjuk, sem személyzetük nincs a használatukhoz. Nem mellesleg még Trump is óvatosan bánik Moszkva bombázásának a gondolatával.
Mathew D. Rose német újságíró feltűnőnek tartja, hogy míg az amerikai médiában a jelenlegi európai gazdasági helyzetet borúsnak mutatják, a kérdést az európai mainstream médiában szinte figyelmen kívül hagyják, hasonlóan a NATO-nak ukrajnai proxyháborúban elszenvedett vereségéhez.
Kína zöldenergia-átmenetét hátráltatja, hogy a megtermelt többletenergia gyakran kárba vész a hálózat elégtelen tárolókapacitása miatt. Atomerőművek és tibeti vízerőmű építésével próbálják kiegyensúlyozni az időjárásfüggő zöldáramtermelést.
Albánia szeptemberben a világon elsőként nevezett ki mesterséges intelligenciát miniszteri posztra. Diella feladata a közbeszerzések átláthatóságának biztosítása és a korrupció elleni küzdelem. A kísérlet egyszerre tűnik radikális innovációnak és kockázatos politikai játéknak: vajon valóban áttörést hozhat a digitalizáció a balkáni korrupció elleni harcban, vagy ez csupán egy kommunikációs trükk, amely elfedi a rendszer gyengeségeit?
