Hazánk nagyot lép előre a kulcstechnológiák terén: Martonvásáron épül egy 4000 négyzetméteres űrtechnológiai gyártóközpont, amelynek alapkövét május 6-án, hétfőn tették le. A beruházással több mint 85 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahely jön létre.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
Az illegális migráció továbbra is biztonsági kockázatot jelent Európára nézve. 2015 óta tavaly regisztrálták a legtöbb törvénytelen határátlépést: 442 ezer határsértőt észleltek, amely 2022-höz képest 17 százalékkal több, míg a nyugat-afrikai útvonalon 161 százalékos növekedést jelentettek.
Kínában beesett a fogyasztás, így a kormány fogyasztásösztönzéssel próbálkozik. Egy új program keretében többek között arra ösztönzi a lakosságot, hogy az elavult háztartási gépeit cserélje le. De nem csak erre terjed ki a program: érinti a nehézipart, a petrolkémiai és acélipart, a lakóházak új felvonókkal való felszerelését és a fogyasztóknak nyújtott ösztönzőket is.
Miközben a Közel-Kelet és Európa konfliktusoktól forrong, az indo-csendes-óceáni térségben is zajlanak az események. Az amerikai Typhon rakétaindító rendszer telepítése a Fülöp-szigetekre a Kínával szembeni feszültségek fokozódásához vezethet, valamint az ASEAN-on belüli széthúzás veszélyét is magában hordozza, mivel eltolódhatnak a térségbeli erőviszonyok.
Nem jöttek be a nyugati számítások. Fél éve a közel-keleti térség még nem szerepelt a nyugati prioritások között, viszont október óta felgyorsultak az események. A probléma az, hogy az USA-nak így már egyszerre kell fókuszálnia Ukrajnára, Izraelre, valamint Kínára.
Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.
Szombat éjszaka óta leginkább egy dolog foglalkoztat mindenkit: mi történik a Közel-Keleten Izrael és Irán között. A perzsa állam a damaszkuszi nagykövetség elleni izraeli támadásra reagálva 300 Sahed–136-os drónnal, valamint cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadta meg Izraelt. Igaz, ezeket semlegesítették, de minden eddiginél közelebb került egy regionális háború kialakulása. Mi következik?
Újabb háború a láthatáron, amihez Kínának is lesz pár szava. A vörös-tengeri kereskedelmi anomáliákat okozó húszik azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják Szaúd-Arábiát, ha engedélyezi, hogy a területét az USA az ellenük irányuló csapásokhoz használja. Orosz részről viszont nem venné ki rosszul magát, ha egy Rijád elleni támadás következtében megugranának az olajárak, plusz bevételi forrást remélve.
Reform reform hátán Berlinben, eddig inkább kevesebb sikerrel. A német védelmi miniszter katonai újítások sorozatát jelentette be a NATO létrejöttének 75. évfordulója alkalmából. Az átszervezés célja, hogy a fegyveres erők jobban felkészüljenek a szervezet területének védelmére.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Újabb háború törhet ki a Közel-Keleten, ezúttal Izrael és a libanoni Hezbollah között. Izrael akciói a szíriai légi és szárazföldi infrastruktúra ellen hatékonynak bizonyultak, így Teherán újabban a tengeren keresztül próbál fegyvereket eljuttatni a libanoni szövetségesének. Itt jön képbe Európa.
A humanoid robotok globális piaca 2035-re elérheti a 38 milliárd dollárt, ami a korábbi becslés több mint hatszorosa. A változást a mesterséges intelligencia gyors fejlődése fűti. Még egyetlen ország sem domináns a feltörekvő ágazatban, de az iparági kutatások szerint Kínában a gyártás 70 százalékát már gépek és automatizálás végzi.
Az egész nemzetközi közvéleményt megrázta a moszkvai terrortámadás. Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot arról, hogy ténylegesen ki állhat a terrorcselekmény mögött, ezeknek járunk most utána. Az incidenst az Iszlám Állam vállalta magára, de Putyin szerint Ukrajna készítette elő. A törökök állítják, hogy külföldi hírszerzés szervezte, hogy Oroszországot figyelmeztessék: az igazi háború a muszlimokkal van. Az események emlékeztetnek arra, hogy a terroristacsoportok, mint az Iszlám Állam, továbbra is képesek jelentős károkat okozni Európában.
Újabban Olaf Scholz nyitottá vált az adósságszabályok módosítása iránt. Az alkotmányos, adósságfék néven ismert korlátozásokra eredetileg azért volt szükség, hogy megakadályozza a kormányzati túlköltekezést. A kancellár egészen mostanáig elutasította a szabályok módosítását, most azonban szerinte meg lehetne vitatni, hogy jelenlegi formájukban még mindig megfelelnek-e a célnak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a kormány új versenyképességi stratégiáját.
A szemünk láttára erodálódik fokozatosan az USA hatalmi pozíciója. A mostani időszak sok tekintetben hasonlít az 1930-as évekre, ahonnan a jelenlegi stratégiai problémáink erednek. A nemzetközi politikát meghatározó államok közti erőviszonyok eltolódtak: a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti kötelékek erősödnek.
Egyre több európai politikus használja a TikTokot, hogy eljusson a fiatalokhoz. Pedig az Európai Parlament betiltotta az alkalmazást a tisztviselők munkahelyi telefonjairól. Ráadásul a mainstream pártok helyett a tényleges aktivitást tekintve a radikális jobb- és baloldal képviselői tarolnak a platformon.
Putyin, miután megnyerte az elnökválasztást, újabb hat éven keresztül vezetheti Oroszországot. Nem is igazán az eredmény az érdekes, hanem a kontextus. Az újraválasztása folytonosságot jelent az ország vezetésében és a Nyugattal való konfrontációban. Mindez a nyugati szankciókkal és a vélt ruszofóbiával együttesen elvezet az orosz nacionalista érzelmek nemzetközi porondon is érezhető fellángolásához.
Évekkel korábban rengetegen tartottunk attól, hogy a föld túlnépesedik. Ehhez képest a népességnövekedés még ebben az évszázadban eléri a csúcsát, és ma már attól félünk, hogy egyes nemzetállamok ne tűnjenek el a föld színéről a rohamos népességfogyás következtében. Ez különösen a fejlett nyugati gazdaságokat fenyegeti, amelyek mindegyikében jelenleg a 2,1-es helyettesítési szint alatt van a Teljes Termékenységi Arányszám (TFR). A mostani tendenciák mellett az ENSZ Népesedési Osztályának (UNPD) prognózisa szerint a 2022 és 2050 közti időszakban a globális népesség növekedésének több mint fele nyolc országban összpontosul majd: a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Egyiptomban, Etiópiában, Indiában, Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken és Tanzániában.
Először fordul elő, hogy a világ egyszerre két jelentős tengeri kereskedelmi útvonalat érintő zavarral néz szembe. A Vörös-tengeren a húszi támadások lehetetlenítik el, míg a Panama-csatornán a soha nem látott aszály nehezíti a tengeri kereskedelmi forgalmat. Nem csoda, hogy a Sanghaj–Európa-útvonalon a tarifák 256 százalékkal emelkedtek.
Magyarország ellenzi, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök vezesse a védelmi szövetséget 2024 után, aki mögött támogatólag ott áll az Egyesült Államok is. A magyar álláspont érthető, miután a korábbi években a magyar kormánynak számos konfliktusa volt a hollanddal, többek között a magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán.
A Legfelsőbb Bíróság hétfői döntése szerint Donald Trump korábbi elnök nem zárható ki a 2021. január 6-ai Capitolium elleni támadásban játszott szerepe miatt az előválasztási, és adott esetben az elnökválasztási folyamatból sem. Így miután Trump elsöprő győzelmet aratott Nikki Haley-vel szemben a szuperkedden, amikor 15 államban tartottak előválasztást, szinte bizonyosan ő lesz a republikánus elnökjelölt.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
Iránban ma parlamenti választásokat tartanak, emellett döntenek a Szakértők Tanácsa nevű vallási klerikális testület 88 tagjáról. Mindezt megerősített biztonsági intézkedések mellett. Az országban az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek miatt növekvő elégedetlenség közepette ez a mai voksolás a klerikális intézményrendszer népszerűségének próbatétele lesz.
Transznisztria tegnap tartotta a Dnyesztermenti Minden Szintű Képviselők 7. kongresszusát, amelyen a moldovai kormány immár 18 éves gazdasági blokádja ellen kérték Moszkva segítségét. Putyin ma fog felszólalni ezzel kapcsolatban az orosz parlament felsőházában, ami az elnökválasztás előtti utolsó nagyobb beszéde lesz. Újabb területtel bővül az Orosz Föderáció?
Budapesten találkozott Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Megállapodtak arról, hogy biztosan ratifikálja a parlament Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és emellett még két megállapodás jött létre. Döntöttek arról, hogy négy géppel bővül a magyar légierő Gripen-flottája és megállapodtak abban, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot nyit a svéd Saab és a magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézet.
A NATO 2023-as becslései szerint csak 11 államban, köztük Magyarországon érik el a védelmi kiadások a GDP 2 százalékát. Látványos, hogy ez a 11 állam döntő többsége közel fekszik Oroszországhoz. Az elkövetkező időszakban a NATO valószínűleg bővülni fog Svédországgal.
A gázai konfliktus súlyosbítja Egyiptom, Libanon és Jordánia egyébként sem rózsás gazdasági helyzetét. Ezek az országok közel állnak az összeomláshoz, így a nyugati hatalmaknak és különösen az Európai Uniónak lehet, hogy egy újabb menekültválságra kell felkészülnie.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
