A legfrissebb KSH-adatok szerint 2021-ben többet költött az állam kutatás-fejlesztésre, mint 2010-ben az állam és a piaci szereplők együttvéve! Egy év alatt is nőtt az összeg, méghozzá 18 százalékkal. Új csúcson immár a kutató-fejlesztők létszáma is: már 61 ezernél is többen vannak.
A kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások összege újabb rekordot ért el Magyarországon: 2021-ben 907,5 milliárd forintot költöttünk erre a célra, ami
18 százalékos forrásnövekedést jelent az előző évhez képest
– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. évre vonatkozó adataiból. A K+F ráfordítás GDP-hez mért aránya 1,64 százalékot elérve szintén csúcsot döntött, ami azt mutatja, hogy a Magyarország versenyképességének szempontjából kulcsfontosságú terület finanszírozása egyre stabilabb és kiszámíthatóbb.
Az állami költségvetési K+F ráfordítások meghaladták a 318 milliárd forintot, ami közel háromszor több mint 2010-ben. Lényeges továbbá, hogy a kutató-fejlesztők száma is új rekordot döntött: 2021-ben már 61 149 fő dolgozott kutató-fejlesztőként.
Javult a legfontosabb nemzetközi K+F mutatónk is
Bár mindig van tere a fejlődésnek, azért a leglényegesebb innovációs mutató terén is sokat javultunk: a GDP-arányos K+F ráfordítás 1,64 százalékot ért el 2021-ben a KSH adatai szerint. Ez az érték a legmagasabb 1990 óta, és jelentősen meghaladja a 2010-es 1,1 százalékos értéket is.
A kormányzat stratégiai jövőképe, hogy Magyarország 2030-ra Európa TOP 10 innovátor országa közé kerül. Ehhez az szükséges, hogy 2030-ban Magyarország már a GDP 3 százalékát költse kutatás-fejlesztésre.
A finanszírozás bővítése mellett a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítése, új intézményrendszer kialakítása is támogatja azt a törekvést, hogy Magyarország az évtized végére Európa jelentős innovátorává váljon. Az előző, 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszak megmutatta, hogy a KFI támogatásoknak jelentős a termelékenységre gyakorolt hatása, ezért a kormányzat továbbra is elkötelezett, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten ezután is egyre több állami forrást biztosítson a KFI-ökoszisztéma szereplőinek.
Erősödik a cégek, a kutatóintézetek és a felsőoktatás szerepe
A vállalkozásoknak továbbra is meghatározó szerepe van a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményben: részesedésük két évtizede folyamatosan növekszik, az elmúlt évben is ezek a szervezetek használták fel az összes hazai K+F ráfordítás háromnegyedét, vagyis 685 milliárd forintot. Ez azért fontos, mert stratégiai cél, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei gazdasági vagy társadalmi szempontból hasznosuljanak, azaz
a gyakorlatban alkalmazható, innovatív termékek, szolgáltatások és megoldások jöjjenek létre.
A hagyományosan erős tudásközpontokkal rendelkező felsőoktatás is központi szerepet játszik a kutatás-fejlesztési együttműködésekben, ezért biztató, hogy az egyetemek K+F ráfordításai 2021-re 125 milliárd forintra emelkedtek, amely 25 százalékos növekmény a 2020. évhez képest.
A KSH által mért három szektor – vállalkozások, kutatóintézetek, felsőoktatás – közül a K+F ráfordítások felhasználását tekintve a felsőoktatás K+F ráfordításai emelkedtek a legnagyobb mértékben. A kutatóintézeti szféra megerősítésének eredményei is látszódnak, amelynek ráfordításai az egyetemekét megközelítő mértékben, 21 százalékos növekedéssel 92,5 milliárd forintra emelkedtek a tavalyi évben.
Mindenkinek a pályázati siker a célja
A külföldi források az elmúlt évtizedben rendre a harmadik legnagyobb hányadot (átlagosan 15 százalékot) jelentették a teljes K+F ráfordítás forrásai közül, és 2021-ben is 125,2 milliárd forintot tettek ki. Annak érdekében, hogy ez az érték tovább növekedjen, stratégiai cél a hazai egyéni kutatók, kutatóintézetek és innovatív vállalkozások pályázati sikerességének növelése közvetlen európai uniós források keretében meghirdetett kutatási és innovációs pályázatokon.
Lényeges további eredmény, hogy a kutatók számított, teljes állományi létszáma 1521 fővel bővült egy év alatt a kutató-fejlesztő helyeken a KSH friss adatai szerint, így ma már 61 149 fő dolgozik kutató-fejlesztőként.
A kutatói életpálya különböző szakaszait támogató programok, így az Új Nemzeti Kiválóság Program, az OTKA alapkutatási pályázatok, az Élvonal program, doktori iskolák és az egyetemek együttműködésében megvalósuló Kooperatív Doktori Program vagy a kiválóságot intézményi szinten támogató Tématerületi Kiválósági Program évek óta elősegítik a folyamatos kutatói utánpótlást.
Így járulva hozzá ahhoz, hogy legkiválóbb kutatóink továbbra is itthon kamatoztassák tudásukat. Jelentősen nőtt az innovatív tevékenységet (is) végző cégek száma, K+F tevékenységeik erősítése mellett a vállalkozások innovációs képességeinek megerősítése szintén érdemben járul hozzá a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez.
A KSH júniusban közzétett, kétévente gyűjtött adatai szerint a vállalkozások innovációs teljesítménye is emelkedett az elmúlt időszakban. Míg az innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya a 2016-2018 közötti időszakban 28,7 százalék volt, a 2018-2020 közötti időszakra ezen vállalkozások aránya – az évtizedben legmagasabbként – 32,7 százalékra nőtt. Az elmúlt évtizedben ez legmagasabb mérték!
( A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.)
