Területi egyenlőtlenségek és gazdasági felzárkózás Magyarországon
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
2025. április 28., hétfő
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
A magyar miniszterelnök az európai kutatás-fejlesztésre szánt összegek sürgős emelését és célzott irányítását indítványozta az Európai Tanács budapesti találkozóján. Ideje volt: ha van az EU-s versenyképességnek igazi Achilles-ina, akkor a K+F bizonyosan az.
Az Európai Unió gazdasága jócskán lemaradt az Egyesült Államokétól. Ennek számos oka van, amelyek közül többet is lehetne orvosolni, például az egyes szektorokba való befektetésekkel vagy a versenyképesség megerősítésével. Akadnak viszont olyan tényezők is, amelyekre már nehezebb megoldást találni.
Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa még huszonkettőre is lapot húzna, már ha hitelről van szó. Az Európai Unió még fel sem használta a 2020-ban – részben a volt olasz miniszterelnök javaslatára – felvett 800 milliárd eurós kölcsönt, most egy újabb eladósodás felé terelné az uniót a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor ösztönzése céljából.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
Tízmilliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a Pannónia Ösztöndíjprogramban, amelynek célja, hogy a magyar egyetemisták és oktatók külföldi tapasztalatokat szerezhessenek a világ vezető egyetemein.
A katonai szövetség védelmi innovációs szervezete, a NATO DIANA bejelentette, hogy sokszorosára bővíti magyarországi jelenlétét: technológiai fejlesztést végző gyorsító- és tesztközpontokat kapcsol be a kutatás-fejlesztési hálózatába. Ez hazánk számára azért is előnyös, mert hozzájárul az ipar fejlődéséhez.
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat mint „összeszerelő üzemet” aposztrofálja. A kiragadott beruházások helyett valójában a teljes képet, vagyis az ipari ökoszisztémákat érdemes vizsgálni, ugyanis számos nemzetközi kutatás, de még a hazai példák is azt támasztják alá, hogy gyártás nélkül nincs innováció. Ha megteremtjük az alapfeltételeket és a megfelelő támogatói környezetet, a K+F „utat tör magának”.
Az európai versenyképességet erőteljesen kikezdték a strukturálisan magas energiaárak, a nagyhatalmi versenytársak iparpolitikái, valamint a blokkosodási folyamatok. Ha ez nem lenne elég, az Európai Unió egyre jobban lemarad a stabil növekedés egyik alapját jelentő kutatás-fejlesztés területén is. Az innováció ösztönzése és a belső piac megerősítése kiutat jelenthet a versenyképességi válságból és segíthet abban, hogy kontinensünk stabilizálja pozícióit a világgazdaságban.
A legfrissebb KSH-adatok szerint 2021-ben többet költött az állam kutatás-fejlesztésre, mint 2010-ben az állam és a piaci szereplők együttvéve! Egy év alatt is nőtt az összeg, méghozzá 18 százalékkal. Új csúcson immár a kutató-fejlesztők létszáma is: már 61 ezernél is többen vannak.
