A viszontagságos járványos és inflációs idők a luxusszállodákat sem kímélték az utóbbi időben. Azonban optimista a jövőkép, hamarosan visszatérhet a 2019-es szint a turizmusban. A témában Géher Zoltánt, a Continental Hotel Budapest igazgatóját és a Zeina Hotels brand managerét, Koltai Andreát, a Mellow Mood Hotels értékesítési igazgatóját, valamint Vezekényi Pétert, a Prestige Hotel Budapest és a Boutique Hotel Budapest igazgatóját kérdeztük.

Az emelkedő költségek a luxusszállókat sem kímélték

A korábban megnövekedett élelmiszer- és gázárak nem csupán az átlagos fogyasztókat, de a vendéglátó egységeket is érintette. Géher Zoltán és Vezekényi Péter is elmondta, hogy a megnövekedett költségek miatt érezhetően csökkent a jövedelmezőség.

„A jövedelmezőség jelentősen csökkent, mert a 2,5-szeres, áram- és a 4,5-szeres gázárdíjat nem tudjuk a szobaárban kompenzálni, hiába a magasabb bevétel még euróban is (2019-hez viszonyítva)” – fejtette ki Géher Zoltán.

A Mellow Mood Hotelst – mint valamennyi szállodát – is érintették a költségnövekedések, ezért különböző lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a megemelkedett terheket. 

„Azokban a szállodáinkban, ahol megoldható volt, hőlégszivattyú beszerzésével és beszerelésével készültünk a téli időszakra. A hotelekben az alacsonyabb forgalmú időszakokban emeletek lezárásával, illetve az épületszárnyak szeparálásával, a hőmérséklet fokozottabb kontrolljával is próbáltuk az energiafogyasztást megfelelő szinten tartani” – árulta el Koltai Andrea.

Az energiaköltségek mellett a beszállítók árai is emelkedtek, amelyeket – ahogyan Géher Zoltán fogalmazott – „nem tudják az eladási árban 100 százalékban érvényesíteni”, tehát ez további profitcsökkenéshez vezetett, emellett a munkabérek is jelentősen emelkedtek, 

„ám a béreket terhelő adók és járulékok százalékosan nem emelkedtek” 

– tette hozzá.

A helyzetet nem csupán a megnövekedett költségek, de a Covid alatti csökkenő foglalás és a szakképzett munkaerő hiánya is nehezítette. Azonban esetükben – ahogyan Vezekényi Péter fogalmazott – a munkaerőhelyzet javult, a foglaltság pedig tavaly már jóval erősebb volt, mint az azt megelőző két évben, ám ez még mindig elmarad a 2019-estől.

Erre számítanak a luxusszállók az előző 2-3 évhez képest

Bár az utóbbi évek nem igazán voltak felhőtlen időszakok a turizmus számára, a megkérdezettek közül mindhárman optimistán tekintenek a jövőbe. 

„Idén körülbelül 5-10 százalékkal még elmaradunk a 2019-es csúcsév foglaltságától, de ezt az elmaradást akár már jövőre behozhatjuk. Szerencsére az átlagár-emelkedés jelentős (euróban 20 százalék 2019-hez képest), és további áremelésre számítok” – jelentette ki Géher Zoltán, majd ezt az álláspontot Vezekényi Péter is megerősítette.

2019-hez képest tehát kevesebb a foglalás az említett luxusszállodákban, sőt a vendégkör is valamelyest megváltozott. 

„Nagy-Britanniából töretlen a forgalom a brexit dacára, nőtt a környező országokból jövő turisták aránya” – fejtette ki Géher Zoltán.

A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint nem egyedi jelenség a külföldiek növekvő, míg a belföldi turisták csökkenő száma.

„A nemzetközi vendégforgalom emelkedésével szemben a belföldi, ha minimálisan is, de csökkenést mutat. Idén január–május között 6 millió éjszakát töltöttek el a belföldi vendégek a szálláshelyeken, ez 360 ezer éjszakával, 6 százalék kevesebb, mint egy évvel korábban. A belföldi forgalom mérséklődése egyébként általános európai trend. A Covid-járvány idején a korlátozások miatt jellemzően felerősödött az országok belföldi turizmusa, a feloldásukat követően pedig elindult a nemzetközi turizmus visszaépülése” – olvasható az MTÜ-vel készült interjúban.

Az olcsóbb megoldásokat keresik az emberek?

Koltai Andrea szerint az árérzékenység ugyanakkor nem feltétlenül az olcsóbb megoldásokra sarkallja a vendégeket választáskor, inkább sokkal jobban figyelnek a minőségre. Azonban mindhárman kiemelték, hogy a vendégeik szinte kivétel nélkül külföldiek, mivel ahogyan Vezekényi Péter fogalmazott, Budapest nem első számú célpont a hazai turisták számára, a magyarok inkább a Balaton körül nyaralnak. A külföldieket nézve pedig inkább kevesebbet nyaralnak, de azt továbbra is „jómódban” teszik.

Növekedés vagy lassulás?

Koltai Andrea, Géher Zoltán és Vezekényi Péter egyetértett abban, hogy növekedés figyelhető meg a szektorban az idén január–június között az előző év azonos időszakához képest.

Azonban Géher Zoltán szerint a magas költségek miatti csökkenő jövedelmezőség továbbra is problémát jelent. Azt is kiemelte, hogy a budapesti hajléktalanprobléma, az elhagyatott üzletek és a koszos budapesti utcák sem éppen vonzók a turisták számára. Ezek mellett a háború csak hab a tortán.

„A 2022-es év forgalmát erősen befolyásolta a szomszédunkban lévő háborús esemény. A különböző rendezvények általában kedvezően befolyásolják az ágazatot, azonban az ezekkel járó magasabb árak a jelenlegi relatíve magas infláció miatt új piacok felfedezésére indítják a vendégeket. Ennek a hosszú távú eredményét még nem lehet megjósolni” – fejtette ki Koltai Andrea.

Vezekényi Péter szintén akadályként tekint a háborúra a turizmust nézve, ám ahogyan fogalmazott,

„szinte beépült a köztudatba, hogy háború folyik a szomszédban, így az egyre növekvő utazási kedvnek köszönhetően ha lassan is, de fejlődik a budapesti turizmus”.

A növekedést a Magyar Turisztikai Ügynökség is megerősítette.

„A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) köszönhetően az egész országra kiterjedően pontosan láthatjuk a hazai utazási trendeket, napi szinten az előfoglalási adatokat. E szerint az év első öt hónapjában tavalyhoz képest 4 százalékkal több, 12,2 millió vendégéjszakát regisztráltak az NTAK-ban a magyarországi szálláshelyek, ami leginkább annak köszönhető, hogy nagymértékben erősödik a külföldivendég-forgalom.”

Horvátország is sikeres nyarat vár

Nem csupán hazánk, de az adriai ország is bizakodó a nyarat illetően. Kristijan Stanicic, a Horvát Turisztikai Egyesület vezetője azt nyilatkozta, hogy július közepéig közel ötmillió ember foglalt szállást az országban, összesen 17,5 millió éjszakára, ami már most húszszázalékos növekedés a sikeres 2022-es évhez viszonyítva, míg a 2019-es, eddigi legjobb esztendőhöz képest 11 százalékkal nőtt a lefoglalt éjszakák száma.

Ugyanakkor nem mindenki ennyire bizakodó. A zadari bérlők egyesületének elnöke, Daniel Radeta arra panaszkodott, hogy szerintük a kormány nem fektet be jól a turizmusba – például nincs elég szálloda.

Itthon azonban a kormány jelentősen támogatja a turizmust. Ahogyan az MTÜ fogalmazott, a turizmus jelentős bevételi forrás, hiszen az adja a GDP közel 13 százalékát. 

„A külföldivendég-forgalom ütemes bővülésének köszönhetően a szolgáltatás-külkereskedelem első negyedéves, 2 milliárd eurós aktivumához a turizmus 635 millióval járult hozzá, azaz a pozitív egyenleg közel egyharmadát a turizmus produkálta. Ez egyre jelentősebb a szezon közeledtével, áprilisban például az aktívum közel 40 százalékát adta az utazások egyenlege, 1 hónap alatt 320 millió euró nettó beáramlással. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat a magyar gazdaság stabilitásához is sokat tett hozzá” – hangzott el az MTÜ-vel készített interjúban.