Kína és India hasonlóan szegény helyzetből indult, a fejlődési pályájuk mégis jól láthatóan szétvált. Az egyik a széles társadalmi alapokra és az iparosításra épített, a másik korán létrehozott egy világszínvonalú elitet. A két modell különbsége ma már a gazdasági teljesítményben és a társadalmi közérzetben is látható.
Peking az űrben is nagyhatalmi áttörésre készül: műholdas, a navigációs és a távérzékelési fejlesztéseivel megkérdőjelezi az amerikai fölényt, Afrikában pedig komplett űrtechnológiai ökoszisztémát épít.
Az Egyesült Államok minimumimportárakkal és 15 százalékos vámmal védi a napelemes értékláncot úgy, hogy az olcsó importtal szemben az ellátásbiztonságot és a hazai kapacitásokat helyezi előtérbe, vállalva a magasabb rövid távú költségeket. Ez a döntés Európa számára is fontos.
Csang Jan-feng felszentelésével közel húszéves üresedés ért véget a belső-mongóliai Csefeng egyházmegyében.
Irán négyszáz vállról indítható kínai légvédelmi rendszert szerezhet be. Ez a néhány tízmillió dolláros üzlet nem zárná le a perzsa állam légterét, viszont veszélyesebbé és költségesebbé tenné az alacsonyabb légtérben zajló amerikai–izraeli hadműveleteket.
Egy fontos iparági szereplő, a Hugging Face vezetője szerint Kína már most is vezet a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia terén, sőt akár még az idén, de legkésőbb jövőre a csúcskategóriás, zárt amerikai modelleket is beérheti. A kijelentés egy friss kiberbiztonsági incidens árnyékában hangzott el, felelevenítve a nyílt és zárt MI-modellek körüli vitát.
A McKinsey friss jelentése szerint a termelő beruházás ma már megmutatja, hogy mely országok képesek magukhoz vonzani a jövő iparágait és melyek szorulnak ki a növekedésből.
A kínai és a japán jegybank helyett egyre inkább az MI-lázban részt vevő globális magánbefektetők finanszírozzák Amerika külső hiányát. Ez rövid távon erősíti a dollárközpontú rendszert, hosszabb távon viszont a Wall Street technológiai ciklusához köti az Egyesült Államok finanszírozási stabilitását.
Az adatközpontok robbanásszerű energiaigénye a következő huszonöt évben közel háromnegyedével növelheti az ágazat energiaigényét. Kína ma egyértelműen vezet a nap-, a szélenergia és az akkumulátorgyártás piacán, az USA-nak azonban a geotermikus és a kis méretű nukleáris technológiák terén megvan az esélye a visszavágásra.
Németország csökkentené a kínai függőségét, ahol először a saját kitettségeit mérte fel, most viszont már az ázsiai óriás európai függőségeit is számba veszi, sőt lehetséges ellenlépéseket készít elő – ezzel a passzív ellenálló képességtől a gazdasági elrettentés felé mozdul.
Közép-Ázsia már nem egyszerűen nagyhatalmi versenytér, mivel a régió államai a kínai tőkét, a török kulturális és logisztikai kapcsolatokat, valamint az orosz biztonsági örökséget egyaránt a saját mozgásterük növelésére használják.
A nagyhatalmi rivalizálás ismét felülírja a gazdasági racionalitást amellett, hogy a biztonság és a stratégiai érdekek mindinkább fontos szerepet töltenek be a világpolitikában. Az új korszakban a szabadkereskedelem helyett inkább már az ellátási láncok, a technológiai fölény és a geopolitikai ellenálló képesség dönti el, ki lesz a nemzetközi rendszer nyertese.
Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) ez év első felében rekordot döntött, a működési modellje azonban jelentősen átalakult. A kínai magánvállalatok immár nagyobb szerephez jutnak a külföldi ipari beruházásokban, az állami óriáscégek pedig a nagy infrastruktúrákat építik. A BRI ezzel Kína globális ipari és infrastrukturális hálózatává válik.
Ukrajna fekete-tengeri exportfolyosója katonai blokád kihirdetése nélkül is leállt, miután a hajótulajdonosok és a biztosítók már túl magasnak ítélték a kockázatot. A Kaszpi-tengeri ukrán csapások közben az iráni konfliktust is összekötik az európai háborúval, veszélyes megtorlási láncot indítva.
Kína célkeresztbe vette Európa hadiiparát: a Rheinmetall és több kulcsvállalat is felkerült Peking exportellenőrzési listájára. A lépés hivatalosan válasz Brüsszel szankcióira, de az üzenet ismét az, hogy aki Kínát szorongatja, annak veszélybe kerülhetnek az ellátási láncai is.
A fúziós energia Európában megpróbál kilépni a kutatóintézetek falai közül, majd bekerülni a technológiai nagyvállalatok hosszú távú energiastratégiájába. Legalábbis erre utal a Google és a brit XTX Markets befektetése a müncheni fúziós reaktort fejlesztő vállalatba.
Július 24-én új szakaszba lépett Donald Trump vámháborúja, miután a korábbi, ideiglenes globális terhek kifutásával olyan, határozatlan időre szóló vámrendszert vezetett be, amely a kényszermunka elleni fellépésre hivatkozva az amerikai import szinte egészét lefedi.
Kína ipari fölénye, exportereje és stratégiai ellátási láncok feletti kontrollja a neomerkantilista korszak egyik legnagyobb nyertesévé tette az országot. A siker azonban visszaüthet: a tartós többletek erősödő amerikai, európai és fejlődő piaci ellenállást válthatnak ki.
Az Egyesült Államok nukleáris megállapodása Szaúd-Arábiával egyrészt erősítheti Washington közel-keleti befolyását, másrészt háttérbe szoríthatja Kínát és Oroszországot. A 30 évre szóló egyezmény ugyanakkor az urándúsítás lehetősége miatt biztonsági aggályokat is felvet.
Latin-Amerika a Monroe-elv óta az Egyesült Államok természetes befolyási övezetének számított, ahová azonban új vendég kopogtatott be a Távol-Keletről. Kína ugyanis az elmúlt két évtizedben kereskedelemmel, hitelekkel és beruházásokkal kezdte megbontani a több száz éves rendet.
A Dél-kínai-tenger mára a területi vitán kívül annak legfontosabb próbája, hogy a nemzetközi jog képes-e még korlátozni a nagyhatalmak geopolitikai törekvéseit úgy, hogy közben Kína szürkezónás nyomásgyakorlással alakítja át a status quót.
Kína egy országos programmal vonná be az online platformokon működő kisvállalkozásokat a digitális gazdaságba, ezzel alacsonyabb díjakat, egyszerűbb belépést, nagyobb láthatóságot és olcsó MI-eszközöket vár a technológiai cégektől, ami idővel az egész világon olcsóbbá teheti a modellek árát.
Oroszország pályára állította a Rasszvet kommunikációs rendszer második műholdas sorozatát, amellyel hosszabb távon csökkentené a Starlinknek köszönhető ukrán előnyt. Bár a hálózat még évekre van a teljes működőképességtől, a stratégiai célja világos.
Fordulat látszik a globális erőviszonyok megítélésében: míg Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta meredeken romlik az Egyesült Államokhoz való nemzetközi hozzáállás, Kína egyre kedvezőbb képet alakít ki magáról. Ma már több országban tekintenek pozitívabban Pekingre, mint Washingtonra, ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna.
A világ olajpiacán a kitermelés helyett inkább a feldolgozás szab határt a kínálatnak. Az orosz finomítók elleni támadások és a közel-keleti zavarok mellett a dízel ára gyorsabban emelkedik a nyersolajénál, így az energiainfláció a hordók bősége mellett is fennmaradhat.
Ukrajna uniós pénzből is vásárolhat kínai drónalkatrészeket, ugyanis az európai ipar ezekből nem tud elegendő mennyiséget szállítani. A döntés jól mutatja, miként vált Kína gyártóbázisa az orosz–ukrán drónháború egyik kulcsfontosságú hátországává, miközben a technológia ellenőrzése egyre bonyolultabb.
Kína semlegességet hirdet Ukrajnában, de a kiszivárgott iratok szerint Peking és Moszkva titokban együttműködik, hogy összegyúrja a fronttapasztalatokat a kínai technológiával. A cél a Starlink és az amerikai légifölény kiiktatása érdekében egy közös hadiipari ökoszisztéma felépítése.
Az USA világgazdasági rendszere változás előtt áll. Az amerikai–kínai versengés, valamint az olyan válságok, mint az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus, új kihívások elé állítják a kereskedelem szereplőit. A változó tranzitfolyosók újrarajzolják a világgazdaság térképét – de ezek vajon a globalizáció hanyatlását vagy átalakulását jelzik?
Kína a vámok mellé jogi és ellátásilánc-eszközöket állít, amelyek a nyugati szankciókat követő vállalatokat kínai eljárásoknak tehetik ki. A rendszer Délkelet-Ázsiában válhat igazán jelentőssé, ahol a kínai tőke és technológia már az amerikai piacra termelő ipar alapjává vált.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
