Kína gazdasága tavaly elérte a kormány 5 százalékos GDP-bővülési célját, miután az utolsó pillanatban hozott ösztönzőcsomag és az export felpörgette a fellendülést, viszont a beígért amerikai vámok azzal fenyegetnek, hogy elveszik a növekedés egyik fő mozgatórugóját.
Az USA nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 2027-től megtiltja a 4,5 tonnánál kisebb járművekben a szoftverek, 2030-tól pedig a hardverek esetén is a kínai és orosz technológiák használatát. Az intézkedés érinti az automatizált rendszereket, a GPS-eket és a szenzorokat, miközben Kína protekcionizmust emleget, és ellenlépéseket tervez.
Míg Kanada hitelrendszere kizárólag pénzügyi mutatókra épül, addig Kína egy átfogóbb társadalmi kreditrendszert alakított ki, amely nemcsak a pénzügyi megbízhatóságot, hanem a jogkövető és az erkölcsi magatartást is figyeli. De mennyiben különböznek ezek a rendszerek, és vajon Kanada is elmozdulhat a kínai modell felé?
A kibertér lett a 21. századi hadviselés egyik legveszélyesebb frontvonala, ahol – mindenekelőtt – Kína állami támogatású hackercsoportjai egyre kifinomultabb támadásokat hajtanak végre világszerte. Az amerikai távközlési hálózatoktól Tajvan kormányzati rendszerein át Európa kritikus infrastruktúrájáig számos célpontot érintettek az elmúlt évben végrehajtott akciók.
Kína a világ legnagyobb napelem gyártója, azonban az elmúlt évek túltermelése és árháborúja miatt rengeteg helyi gyár komoly nehézségekkel néz szembe. A Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) egy „OPEC-stílusú” önszabályozó megállapodást kezdeményezett, azonban annak sikere és hatása erősen kétséges, ugyanis csupán a gyártók töredéke vállalta az önszabályozást.
Az elektromos járművek piacán soha nem látott átrendeződés zajlik: egyes régiókban az állami támogatások eltűnnek, máshol pedig rekordeladások várhatók. Vajon 2025 az áttörés éve lesz, vagy a növekedés lelassul?
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
A Tesla először jelentett éves szinten visszaesést az értékesítésben, miután 2024-ben nem sikerült teljesítenie a negyedéves szállítási célokat. A vállalat részvényei több mint 3 százalékot estek a bejelentés után, miközben az európai támogatások csökkenése és a kínai verseny is nyomás alá helyezi az elektromosautó-gyártót.
Indiában megkongatták a vészharangot, ugyanis Kína a tibeti Brahmaputra folyón építené meg a világ legnagyobb gátját. Bár Peking azt álltja, hogy az ambiciózus projekt elsősorban az energiatermelésre irányul, a szakértők azonban attól tartanak, hogy drasztikusan megzavarhatja a folyó vízáramlását, ami milliók számára okozhat vízválságot Indiában.
Donald Trump második elnöksége kemény fellépést ígér Kína, Oroszország és Irán ellen. Az USA szankciókkal csapna le az orosz LNG-re, miközben az EU is zárná kapuit az orosz energiával szemben. Emellett a multipoláris világrendre törekvő “felforgató hatalmak” cinkostársai is keményebb elbánásra számíthatnak. Vajon sikerülhet visszaállítani az amerikai dominanciát?
Az Északi-sarkvidék a globális felmelegedés és a geopolitikai feszültségek miatt a nagyhatalmak versengésének kulcsterületévé vált, ahol Oroszország dominanciáját a nukleáris jégtörő flottája biztosítja, míg a NATO bővítése és Kína térnyerése fokozza a stratégiai versenyt. Az ásványkincsekben gazdag régió új kereskedelmi útvonalakat kínál, miközben területi és gazdasági viták, valamint a katonai mozgósítás formálja a biztonsági helyzetet.
Az OPEC+ és a BP nehéz helyzete, a kávé- és kakaótermés kilátásai, valamint a szén és a vasérc jövője mind olyan tényező, amely izgalmassá és kiszámíthatatlanná teszi az előttünk álló évet.
Kína exportja 2024-ben látványos ütemben növekedett, miközben az import jelentősen lassult, tovább mélyítve a világgazdasági egyensúlytalanságokat. Az Európai Unió – különösen Németország – egyre nehezebben tudja tartani a lépést a kínai kivitel dübörgő növekedésével. Hogyan gyorsítja fel a kínai gazdasági modell az exportot, és milyen következményekkel számolhat Európa?
Az Antarktiszról, a legdélibb kontinensről régóta megszületett az az egyezség, ami az országoknak csak tudományos kísérleteket engedélyez. Egy orosz expedíció állítólag elképesztő, 511 milliárd hordónyi olajtartalékot fedezett fel a kontinens jeges felszíne alatt. Már a lehetőség felmerülése is éghajlati és geopolitikai következményekkel járhat.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. Vajon az USA képes lehet még feltartóztatni Kína felemelkedését? A válasz kiderül Geopolitika rovatunk idei legolvasottabb cikkéből.
Donald Trump második elnöki ciklusa újabb kereskedelmi háborút hozhat, ám Kína már felkészültebben várja azt, mint 2016-ban. Stratégiai válaszlépésekkel, a technológiai önállóság és a globális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével Peking készen áll megvédeni gazdasági érdekeit.
A világkereskedelem fókusza egyre inkább Délkelet-Ázsiára irányul, ahol az ASEAN országai a gazdasági integráció és a külföldi befektetések révén a globalizáció következő szakaszának kulcsszereplőivé váltak. Kína és az USA között egyensúlyozva a régió geopolitikai és gazdasági közvetítőként erősíti pozícióját.
Kazahsztán nukleáris erőforrásokkal foglalkozó cége, a Kazatomprom közölte, hogy az orosz Roszatom eladja két a csoport által közösen kifejlesztett uránlelőhelyekben lévő részesedését kínai tulajdonú vállalatoknak.
Peking merész lépésre szánta el magát: a 2025-ös évre a GDP 4 százalékát kitevő költségvetési hiányt irányoztak elő, ami példa nélküli a modern kínai történelemben. Miért is van erre szükség?
A nemzetközi kereskedelem sakktábláján Kína ismét új stratégiákkal lépett elő, hogy megerősítse gazdasági pozícióját a globális porondon. Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió felől érkező nyomás új vámok és technológiai korlátozások formájában fokozódik, Kína intenzív diplomáciai és gazdasági aktivitással keresi a „B tervet”.
Kína is készül Donald Trump második ciklusára, és ezzel együtt az előre belengetett vámokra. A megválasztott elnök első ciklusában elindított kereskedelmi háborúban a kínaiak az amerikai gazdálkodókat vették célba, különösen a szójababtermesztőket, akik körülbelül 11 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el. Ha ismét kitör a háború, vélhetően az amerikai farmerek még nagyobb kárra számíthatnak.
Óriási felhajtást keltett Kínában, hogy a múlt hónapban Szaúd-Arábiában bocsátottak ki amerikai dollárban denominált államkötvényeket. Ez önmagában nem annyira nagy dolog, viszont számos lehetőség rejlik ebben a modellben. Arnaud Bertrand francia üzletember, akit Kína-barát politikai kommentátorként tartanak számon, bejegyzésében úgy magyarázta ezt az eseményt, hogy ez vélhetően egy üzenet a közelgő Trump-kormányzatnak.
Oroszország tetemes, 55,65 százalékos vámot vetett ki a kínai bútoralkatrészekre, mire a kínai médiában felháborodtak, és kérdőn néznek Moszkva, illetve Peking „határok nélküli” partnerségére. A nagy fal mögött elég pesszimisták amiatt is, hogy küszöbönáll Donald Trump amerikai elnök beiktatása.
A kínai kormány új, sokkal merészebb gazdaságélénkítő politikát ígér 2025-re, miközben a nemzetközi piacok feszülten várják, hogy a szavak valódi tettekké válnak-e. Bár a tőzsde bizakodóan reagált a bejelentésekre, elemzők arra figyelmeztetnek: az ígéretek valós tartalma és a későbbi konkrét lépések mértéke továbbra is kérdéses.
Az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint a kínai TikToknak el kell adnia a platformját, vagy januártól Amerikában betiltják az alkalmazást. A ByteDance tulajdonában lévő közösségimédia-app komoly veszélybe került az egyik legnagyobb piacán, miközben Donald Trump, aki korábban maga is be akarta tiltani a platformot, most annak megmentését ígéri. A helyzet különösen összetett, mivel Kína továbbra sem engedélyezné az amerikai értékesítést.
A kereskedelmi háború új szintre lépett, miután Kína több stratégiai fontosságú nyersanyag kivitelét megtiltotta az Egyesült Államokba. Szakértők szerint a jelenleg az exportkorlátozás alá eső kritikus ásványok még nem vágják földhöz az USA-t, ez inkább figyelmeztetés Kína részéről, azonban további korlátozások várhatók a távol-keleti ország részéről.
Peking iparautomatizálási stratégiája sikeresnek bizonyul, hiszen a kínai gyárak már Németországnál és Japánnál is több robotot alkalmaznak a gyártásban. Az ipari automatizáció várhatóan tovább fog növekedni, a jelenlegi tendenciákat látva pedig Kína pár éven belül az élre törhet. Az ipari...
Kínai kutatók lézerekkel kódoltak információkat gyémántokba, ezzel rekord nagyságú adatsűrűséget értek el egy ultrastabil és hosszú élettartamú rendszerben. Azt tudtuk, hogy a gyémánt az örökkévalóságot jelenti, de azt nem, hogy ez nem is túlzás ebben az esetben.
Peking iparautomatizálási stratégiája sikeresnek bizonyul, hiszen a kínai gyárak már Németországnál és Japánnál is több robotot alkalmaznak a gyártásban. Az iparban használt robotok aránya várhatóan tovább fog növekedni, Kína pedig a jelenlegi tendenciákat látva pár éven belül az élre törhet.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
