Miért érdekes az USA-nak és Kínának pár kis sziget az óceánon? A válasz részben a tengerfenéken rejlik a létfontosságú internetkábelek és kritikus nyersanyagok, részben a felszínen tengeri kikötők és kereskedelmi útvonalak formájában. A kérdés az, hogy ezeket mely nagyhatalom ellenőrzi.
Egyfajta győzelmi jelentésként állította be minap az egyik legfontosabb kínai állami portál az ország zöldátállásban elért sikereit. A dolog érdekessége, hogy ezúttal van alapja az öntömjénezésnek...
Erős szeptemberi kezdést mutatott Putyin. Először Mongóliába utazott, majd onnan átugrott Vlagyivosztokba, a Távol-keleti Gazdasági Fórum 9. plenáris ülésére. A Nyugat figyelmét elsősorban az kötötte le, hogy vajon a mongolok letartóztatják-e az orosz elnököt a Nemzetközi Büntetőbíróság egy éve kiadott elfogatóparancsa alapján. Vlagyivosztokra pedig csak az ukrán háború lencséjén keresztül tekintettek. Pedig egy-két dolog történt ezen kívül is.
Az Nvidia mesterségesintelligencia-chipjei, mint az A100 és H100, Kínában továbbra is könnyen elérhetők, annak ellenére, hogy az USA korlátozta ezek exportját. A kisebb távol-keleti szolgáltatók alacsonyabb áron kínálják az Nvidia chipekkel működő felhőszolgáltatásokat, ami arra utal, hogy megkerülik az exporttilalmat.
Nagy arcból könnyű veszíteni. Ez igaz az USA jelenlétére is Délkelet-Ázsiában, ahol egyre veszít a befolyásából, miközben Kína erősíti a gazdasági és diplomáciai jelenlétét a térségben. Az amerikai külpolitika túl nyersen érvényesíti a saját érdekeit, ami idegennek hat a helyi kultúrák számára. A régióban végzett felmérések szerint egyre több ország fordul el Washingtontól.
A kínai fogyasztói márkák Szingapúrt stratégiai kiindulópontként használják a globális terjeszkedéshez, kihasználva az ázsiai és a nyugati kultúra keveredését. Napjainkban a kínai márkák már felvállalják az egyedi identitásukat, és testre szabott stratégiákkal alkalmazkodnak a különböző piacokhoz.
A kínai elnök 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást, valamint 280 milliós katonai és élelmiszersegélyt is ígért az afrikai országoknak, miközben hangsúlyozta a kontinenssel való együttműködés stratégiai fontosságát Kína globális hatalmi pozíciójának megerősítése érdekében.
A nemzetgazdasági miniszter pekingi útjának kiemelt fontosságú állomásaként megbeszélést folytatott az Ipari és Információ Technológiai Minisztérium (MIIT) vezetőjével, Csin Csuang-lunggal (Jin Zhuanglong), valamint találkozott a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) vezetőivel, ami Magyarország iparfejlesztési stratégiájának megvalósítása szempontjából meghatározó.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának egyik kiemelt célja az energiatárolókat újrahasznosítani képes kínai vállalatok megismerése és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt.
A világgazdaság játékszabályai átalakulóban vannak a növekvő geopolitikai feszültségek és hatalmi versengés közepette. Az USA dominanciája meginog, miközben Kína, Oroszország és más, főként a globális déli országok kihívást jelentenek a régi rend számára, ami újfajta gazdasági és politikai struktúrák kialakulásával jár. A globalizáció aranykora véget ér, és egy bizonytalanabb, versengőbb korszak kezdődik.
Egyre gyakrabban panaszkodna az orosz importőrök, mivel az amerikai szankciók júniusi szigorítása után a kínai bankok többsége nem fogadja be a fizetéseiket. Jüanmilliárdok ragadtak az orosz–kínai tranzakciókban, ami fenyegetheti az orosz behozatalt. Persze mindenre lehet találni megoldást, a közvetítői díjak máris a nulla közeliről 6 százalékra emelkedtek. A kínaiak és mások félelme érthető, hiszen a nagyvállalataik erősen függnek az amerikai és európai piacoktól.
Európa és az USA gazdasági érdekei egyre inkább eltávolodnak egymástól a Kína irányába tett lépéseik miatt, és ez komoly kihívásokat jelenthet a két nagy szövetséges kapcsolatában.
A kazanyi BRICS-csúcson várhatóan a helyi pénznemben való elszámolásról és a szervezet közös valutára vonatkozó javaslatokról is tárgyalnak. A Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított csoport, amely tavaly jócskán kibővült, október 21–22-én tartandó találkozóján vélhetően javaslatot tesznek a dedollarizáció további folytatására.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
Az S&P Global Ratings jelentése szerint az Ázsiában tett kísérletek a Kínától való ellátási lánc diverzifikációjára, eddig csak korlátozott hatással jártak, és Kína szerepe a globális exportban várhatóan nem fog drasztikusan csökkenni.
Kanada nyugati szövetségesei mögé sorakozva súlyos vámokat vezet be a kínai gyártású elektromos járművekre (EV), az alumíniumra és az acélra annak érdekében, hogy megvédje hazai gyártóit.
A hétköznapi új-zélandinak és az ausztrálnak nincs sok fogalma az útjába kerülő jelentős változásokról. Néhány évszázada egy nyugati birodalom előőrsei voltak, amely most elveszíti uralmát a régióban – írta Eugene Doyle, a világ másik oldalán is rebellisnek számító írásában.
A saját tempójához képest mérsékelt gazdasági növekedéssel szembesülve Hszi Csin-ping úgy döntött, hogy mindent a gyártásra fordít. Mindez azt jelenti, hogy a kínai termékek a világ minden szegletébe eljutnak – verhetetlen áron.
Az elmúlt évtizedben az orosz és a kínai jegybank növelte legdinamikusabban az aranytartalékát, így globálisan már az ötödik, illetve hatodik legnagyobb mennyiséget tudhatják magukénak. Moszkva és Peking szándékai mögött a tartalékaik dollártól való diverzifikációja húzódik meg. Ugyanez, bár kisebb mértékben, más olyan, főként a globális délhez tartozó állam esetében is megfigyelhető, mint India és Törökország.
Megtartották a World Robot Conference elnevezésű rendezvényt Pekingben, amelyen rekordszámú vállalat és robotmodell képviseltette magát. Az esemény középpontjában a humanoid robotok terjedése és a kínai robotipar fejlődése állt. Még a kínai miniszterelnök is felszólalt, hangsúlyozva az ágazat fontosságát.
Az utóbbi időben több mint 80 kis moduláris reaktor (SMR) tervét jelentették be világszerte, ám ezek többsége még tervezési fázisban van. Valóban működő SMR jelenleg csak Oroszországban és Kínában található, ahol az állam erősen támogatja a technológiai fejlesztéseket. Az európai és amerikai induló SMR-vállalkozások viszont mintha inkább a befektetések bevonzására törekednének, mint az időbeni megvalósításra.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Két éve, 2022. augusztus 16-án lépett életbe az Egyesült Államokban az inflációcsökkentő törvény (IRA), benne egy óriási, majdnem 400 milliárd dollárt tartalmazó támogatási csomaggal. Ez az összeg azt szolgálta, hogy ösztönzők és adójóváírások formájában elsősorban a zöldátállást elősegítő támogatást nyújtson mind a vevőknek, mind a gyártóknak.
Kína öt új nukleáriserőmű-projektet indít, amelyek – évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve – jelentős előrelépést hoznak a zöldenergia terén. A 33,3 milliárd dolláros összértékű projektek első fázisa jövőre indul.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
Kína újabb kritikus nyersanyag exportját függesztette fel, ezúttal az antimonét, ami érzékenyen érintheti az európai és amerikai hadiipart, de a fotovoltaikus ágazatot is, amelyben a fémet a napelemek teljesítményének javítására használják. Az ázsiai nagyhatalom 48 százalékos részesedésével uralja a globális termelést, de nettó importőr a koncentrátumokból, amelyeket többnyire Thaiföldről, Mianmarból és Oroszországból szerez be.
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
A közép-ázsiai vezetők hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah–üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
