Az ukrajnai háború és az izraeli–iráni konfliktus nem különálló válságok, hanem egymással összefüggő frontok egy széttagolt világháborúban – ahol az Egyesült Államok áll szemben Oroszország, Irán és Kína de facto szövetségével – állítja Thomas Fazi író, újságíró.
Bár a technológia egyre önállóbb, az emberi pilóták szerepe még évtizedekig meghatározó marad.
Június 13-a, péntek valóban balszerencsés nap volt Irán számára. Azóta számos elemzés jelent meg szerte a világban, mindenki az „üléspontja” szerint magyarázza az álláspontját.
Brazília ritkaföldfémügye ma már nem pusztán geológiai érdekesség, hanem a globális „mine-to-magnet” ellátási lánc egyik legígéretesebb kitörési pontja. A dél-amerikai ország 21 millió tonnára becsült készletével Kína mögött a világ második legnagyobb tartalékán ül, miközben évtizedeken át a bányászat marginális szereplője maradt.
Tajvan diplomáciai elszigetelése felgyorsult: 2016 óta tíz szövetségest veszített, ma csupán 12 ország ismeri el hivatalosan. Peking nyomásgyakorlása, úgy tűnik, működik – a kérdés már csak az, ki lesz a következő, aki elfordul Tajvantól.
Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.
Kínában az elektromos autók ára már annyira lecsökkent, hogy a kormány is riadót fújt. A gyártók egymást alulmúlva versenyeznek a vevőkért, az árháborún azonban mind a gyártók, mind a gazdaság csak veszíteni fog.
Oroszország 2050-ig szóló haditengerészeti stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy a globális tengeri nagyhatalmi státuszát visszaszerezze. A fekete-tengeri hadszíntéren tapasztalt kudarcok, a NATO-reakciók és az északi régió militarizálódása Európára is hatással lesz.
A globális gazdaság vagy egyensúlyba kerül, vagy összeomlik, de ezúttal még pusztítóbb lehet, mint a 2008-as pénzügyi válság. A volt görög pénzügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem hajlandó segíteni a világ egyensúlyának helyreállításában, az EU pedig már nincs abban a helyzetben – így marad Kína
Kína megnyitja piacait a csendes-óceáni térség államai előtt. Az USA innen is kivonul, megvonva a segélyek mellett a klímavédelmi támogatásokat is. Habár Peking szerint nincs politikai indíttatás a közeledés mögött, a katonai jelenléte is megerősödhet a mostani nyitásnak köszönhetően.
Az ukrán drónok sikerei kapcsán az Asia Times több cikket is szentelt annak, hogy ezek az eszközök miként alakítják át a jövő háborúit, és miképp lehet ellenük védekezni. Felvetik azt is, hogy Kína esetleg az ukrajnai fronton próbálná ki a lézerfegyverét.
Ha az amerikai vámok tartósan 54 százalék fölé emelkednek, a kínai e-kereskedelmi óriások gyors fordulattal Európa felé vehetik az irányt.
A magas amerikai vámok miatt az európai piacra átterelődő szállítmányok következtében egyes acéltermékek behozatala az év eleje óta több mint tízszeresére ugrott, miközben az árak bizonyos esetekben akár 88 százalékkal eshettek.
A 21. század technológiai forradalmának motorjai gyakran láthatatlanok, mégis nélkülözhetetlenek. Ezen rejtett hajtóerők közé tartoznak a ritkaföldfémekből (REE – Rare Earth Elements) készült mágnesek, amelyek a modern gazdaság szinte minden szegletében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Ezen a folyton változó, stratégiai jelentőségű globális sakktáblán – ahol a gazdasági és geopolitikai érdekek szorosan összefonódnak – keresi Európa is a helyét, hogy diverzifikálja az ellátás láncait.
Donald Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.
A hongkongi székhelyű CK Hutchison Holdings, nagy meglepetést keltve, márciusban bejelentette, hogy értékesíti az összes tengerentúli kikötőjét vagy az azokban lévő részesedését – köztük kettőt a Panama-csatornánál – a BlackRock vezette konzorciumnak egy 23 milliárd dolláros üzlet keretében.
Kína technológiai óriásai között egyre élesebb verseny bontakozik ki a mesterséges intelligencia területén, miközben a felhőszolgáltatások és MI-alkalmazások piacán robbanásszerű növekedés tapasztalható.
Kína az idén rekordot ért el: a szél- és napenergia áprilisban a villamosenergia-termelés 26 százalékát tette ki. Ez a siker a napenergia-kapacitás villámgyors, öt év alatt négyszeres bővülésének és a fosszilis energia csökkenésének köszönhető.
A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
India és Pakisztán újabb fegyveres összecsapása a térség instabilitását, a nukleáris kockázatokat és a nagyhatalmi versengést élezte: egykor itt húzódott a brit és az orosz cári birodalom ütközőzónája, és most sincs ez másképp, miközben a geopolitikai következmények Európára is átterjednek.
Pekinghez köthető hackercsoport törte fel a prágai külügy hálózatát – állítja a cseh kormány.
Amikor a hatalmas nemzetek elkezdik félni és tagadni a jövőt – ahogy ezt manapság Amerika teszi –, a történelmi példák azt mutatják, hogy ekkor már stagnálnak, és közeledik a bukás – állítja Noah Smith.
Hét év után újra nőtt a kínai tőkebefektetés Európában: a Merics és a Rhodium Group frissen publikált tanulmánya szerint tavaly 47 százalékkal ugrott meg az Európába irányuló kínai FDI, főként az EV-projektek révén. Magyarország a fő célpont, de a lendület törékeny.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Donald Trump bejelentette a Golden Dome űralapú rakétavédelmi rendszer elindítását, amely a hidegháború „csillagháborús tervének” modern újraértelmezése. A védelmi cégekkel a háta mögött felelevenedő projekt becsült értéke 175 milliárd dollár, de a végső ár akár 831 milliárdra is rúghat.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.
Milorad Dodik elítélése újabb hullámot vetett a daytoni megállapodások mentén szervezett állam geopolitikai törésvonalain. A döntés hátterében Washingtonnak a Nyugat-Szerbia bekerítésére és az orosz befolyás Balkánra való visszatérésének megakadályozására irányuló stratégiája áll.
Nem volt hiába a nagy moszkvai parádé. Az Orosz Állami Űrügynökség (Roszkoszmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) május 8-án együttműködési memorandumot írt alá egy holdra telepítendő atomerőmű építéséről.
Az amerikai gazdaságot a fenntarthatatlan államadósság, a dollár elértéktelenedése közepette emelkedő kötvényhozamok és a kereskedelmi feszültségek egyaránt szorongatják. Eközben a külföldi tőke jelentős mértékben áramlik Kínába, ami egy újabb jele annak, hogy Peking továbbra is állja a kereskedelmi háború küzdelmeit, sőt akár profitálhat is belőle.
Az Egyesült Államok olyan ukrajnai rendezési terveket erőltet, amelyek Moszkva számára elfogadhatatlanok. A konfliktus hátterében az új, többpólusú világrend kialakulása áll, amelyet Washington nem hajlandó elismerni, és amely gyökeresen átalakítaná az eddigi euroatlanti biztonsági rendet.
