Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által bemutatott Oeco-Index eredményei szerint a 2012-es, 2017-es és 2022-es adatok alapján Magyarország a fejlett államok csoportjába tartozik. Az Európai Unión belül a 18., világviszonylatban, 164 ország közül a 34. helyet foglalja el. Regionális vezetőként olyan államokat előz meg, mint Portugália, Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Románia.
Hazánk a fenti eredménnyel azt, az egyes sajtóorgánumokban terjesztett mítoszt is megdönti, miszerint Bukarest gazdasági és társadalmi mutatókban Magyarországnál jobban teljesítene.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a módszertan ismertetése kapcsán elárulta, az Oeco-Index megalkotásához 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és a politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetén elérhetők. A gazdasági mutatókat 50, a társadalmi szempontokat 40, a politikai jellegű adatokat pedig 10 százalékos súllyal vették figyelembe – derült ki a február 7-én tartott bemutató tájékoztatón.
Elmondták azt is, hogy a komplex mutató segítségével lehetőség nyílik az egyes országok és régiók összehasonlítására, illetve az időbeli változás figyelemmel kísérésére. Az elsődleges cél minden esetben a fejlettség szintjének és alakulásának egzaktabb megértése: az országok fejlettségének vizsgálatakor ne egyetlen mutató kedvező, vagy éppen kedvezőtlen alakulása alapján vonjunk le következtetéseket, hanem több mutató együttes változását nyomon követve.
„Ez egy olyan kompozit mutató, amely a mai, kihívásokkal teli időszakban segít eligazodni az ország reális helyzetét illetően. A minősítés sokkal többet elmond egy ország gazdaságáról, versenyképességéről, mint a megszokott bruttó hazai termék (GDP) mutatója”
– méltatta a mérőszám megalkotását nyitóbeszédében Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár.
Románia megelőzött volna minket?!
Az országok gazdasági teljesítményét értékelő mutatók gyakran politikailag motiváltak. Így fordulhatott elő például, hogy a sajtó egy része szerint Románia már leelőzte Magyarországot. Ezért
bő egy évvel ezelőtt egy olyan objektív index megalkotását tűztük ki célul, amely a mindennapi tapasztalatainkhoz közelebb álló képet alkot
– magyarázta az Oeco-Index megszületésének ötletét Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Kerekasztal-beszélgetés a mérőszámok, mutatók lehetőségeiről
Az eseményt követő kerekasztal-beszélgetésen neves magyar közgazdászok, illetve gazdasági szakértők értékelték az index jelentőségét, illetve tekintették át a különböző mérőszámok előnyeit és hátrányait. Dobos Balázs (Makronóm Intézet, szakmai igazgató), Isépy Tamás (Századvég, a makrogazdasági üzletág vezetője), Kovács Attila (Alapjogokért Központ, európai uniós kutatási igazgató), Pásztor Szabolcs (Oeconomus, kutatási igazgató), Sebestyén Géza (MCC, a Gazdaságpolitikai Műhely vezetője), Vukovich Gabriella (Nézőpont Intézet, gazdaságkutatási igazgató) egyetértettek abban, hogy szükség van minél több komplex, percepcióktól mentes hasonló mutató megteremtésére.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen – hasonlóan a többi résztvevőhöz – elismeréssel szólt az új mutatóról, és kiemelte, hogy szerencsés, ha minél több ilyen index tudja megmutatni a trendeket, folyamatokat.
Az Oeco-index módszertana:
