Szerbiában az állam továbbra is ellenőrzés alatt tartja a liszt árát. A legutóbbi (február 22-i) kormányrendelet alapján a piaci rendellenességek elkerülése érdekében továbbra is a 2021-es évi szinten tartják az egy kilogrammos T–400-as és a T–500-as típusú liszt kiskereskedelmi árát.

Miklós Hajnalka írása

A korlátozó intézkedés szerint az élelmiszerboltok a T–400-as típusút 54,99 dináros (186 forint ) legmagasabb kilogrammonkénti áron kínálhatják a fogyasztóknak, míg a T–500-as nem lehet 49,99 dinárnál (169 forint) drágább. 

A kormányrendelet azonban nemcsak a liszt kiskereskedelmi árát korlátozta, hanem a termelői árat is, vagyis a malmok a T–400-asért legfeljebb 45 dinárt (152 forint), míg a T–500-asért 40,90 dinárt (139 forint) kérhetnek. És nem is tarthatják vissza a terméküket, még ha elégedetlenek is az árral, ugyanis a kormány kötelezi őket arra, hogy a kiskereskedelem számára szállítsák le a tavalyi havi mennyiségek legalább felét. 

A fogyasztók azonban szintén nem vásárolhatnak akkora mennyiséget, amennyit akarnak, csupán 4 kilogramm T–400-as és 5 kilogramm T–500-as lisztet vehetnek. Ez a korlátozás azonban jelenleg nem okoz gondot, hiszen a liszt ára már huzamosabb ideje nem változott, és úgy tűnik, az éléskamrákban is van elég, így a kereslet terén nyugodtabb a helyzet. 

A legújabb kormányrendelet március 1-jén lépett életbe, és hatálya ideiglenes, idén május 31-ig tart. 

Azokra, akik nem tartják be az árstopról szóló rendelkezést, súlyos büntetést szabtak ki, 100 ezertől akár kétmillió dináros (338 ezertől akár 6,76 millió forintos) pénzbírsággal számolhatnak. Ám ennél sokkal súlyosabb következmény, ha a rendelkezést megsértő üzletet vagy a gyártóüzemek működését hat hónapra, vagy akár egy évre leállítják. 

 Szerbiában az állam 2022-től tartja ellenőrzés alatt az alapélelmiszerek árát. Meghatározott időközönként meghosszabbítják a piacvédelemre hivatkozva a korlátozó intézkedéseket. Legutóbb tavaly decemberben hozott döntést a kormány a liszt árának szinten tartásáról, ami február végén járt le.   

Januárban a malmok már jelezték, hogy kártérítésre szorulnak az árkorlátozások miatt. Akkor rámutattak, hogy a jelenlegi intézkedéseknek nincs gazdasági alapjuk. Ez igaz, de a kormány a gazdasági szakértők véleményét követi, ugyanis szerintük a gazdasági válság még mindig nagyon erős, a szegényebb életkörülmények között élőket pedig súlyosan érintené az árstop feloldása. 

Petar Bogosavljević, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Mozgalom elnöke a napokban a Danas napilapnak elmondta, az sem jó, amikor a kabinet adminisztratív intézkedésekkel próbálja szabályozni a piacot. Sőt, rámutatott, hogy a kormányintézkedések nem jelentenek védelmet a legszegényebb fogyasztók számára. A Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku) legutóbbi adatai alapján a lakosság legszegényebb részénél a havi bevételből az élelmiszerre költött összegnek csupán 14 százaléka jut kenyérre és gabonafélékre. 

Vojislav Stanković agrárszakértő elmondta, hogy ugyanakkor a búza és a lisztkivitel tilalmával a malmokat és a gazdákat is megkárosították, ezért véleménye szerint az érintettek az államtól támogatásra szorulnak. Az anyagi szubvenciót azonban nem tartja jónak: úgy véli, olyan megoldást kellene találni, ami nem terheli meg az állami költségvetést, de a segítségre szorulókat sem sújtja majd. Stanković elmondta, hogy egy új agrárpolitikára lenne szükség, amely a feldolgozóipar támogatására fektetné a hangsúlyt, hiszen ily módon a gazdáknak is lenne kinek eladni a termést és a terményeket. Véleménye szerint újra kellene gondolni a mezőgazdasági szövetkezetek működését.