A februári kiskereskedelmi adatokat április 5-én, pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ehhez kapcsolódóan előzetesen az Economixnek adott nyilatkozatában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior gazdasági elemzője elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalmat két ellentétes irányú hatás befolyásolja: a reálbérek emelkedése, illetve az óvatossági motívum, az alacsony fogyasztói bizalom. A szakértő a portál kérdésére hozzátette: 

 „Az elmúlt hónapokban vegyesen alakult a forgalom: tavaly novemberben 1, míg decemberben 1,4 százalékkal nőtt havi bázison a volumen, amelyet idén januárban stagnálás követett. Éves alapon 2022 novembere óta most januárban nőtt először a forgalom volumene.” 

Az üzemanyagárak meglephetnek minket 

Havi alapon a szakértők ezúttal emelkedésre számítanak. Ennek mértéke a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,6 százalék lehetett a Makronóm Intézet szerint, amelynek köszönhetően az éves volumenbővülés 3 százalék közelébe gyorsulhatott. Így pedig január után az üzemanyag-forgalom nélkül számított kiskereskedelem is emelkedhetett éves bázison. 

Szeptember óta növekednek a reálbérek 

Az Economix.hu Molnár Dánielre hivatkozva az írja: a reálbérek tavaly szeptember óta növekednek, azonban ennek a hatása csak kisebb mértékben jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. Az adatok azt mutatják, hogy a háztartások első körben az elmúlt válságok során kimerült tartalékaikat töltik fel. Ez várhatóan folytatódik az idei első fél évben, így  

amennyiben javulnak a gazdasági kilátások és oldódik az óvatossági motívum is, várakozásunk szerint a fél év végétől kezdhet el érdemben emelkedni a fogyasztás is 

Molnár Dániel hozzátette: az óvatossági motívum nem minden területre terjed ki, például a belföldi turizmus a múlt év végén és az idei elején is kedvező képet mutatott, a külföldi turisták mellett a magyar vendégéjszakák száma is érdemben bővült. 

Gyorsul a bérek növekedése 

A szakértő a felgyorsult béremelkedéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy mindeközben a nyugdíjak vásárlóerejét is sikerült megőrizni. Mi több, az idén reálértelemben növekedhetnek is a 6 százalékos nyugdíjemeléstől várhatóan elmaradó, az intézet előrejelzése szerint 4,7 százalékos infláció eredményeként. 

A SPAR-nak nem a kormánnyal van problémája 

Az Economix beszámolt arról, hogy márciusban napokig zajlott az üzengetés a SPAR és a kormány között, miután a bevásárlólánc osztrák vezetője, Hans Reisch egy interjúban arról beszélt, hogy az állam be akarta magát vásárolni a cégbe. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt jelezte, hogy szerinte a SPAR rosszul gazdálkodik, veszteségesen működik, ezért a hangoskodás, míg Lázár János építési és közlekedési miniszter arra utalt, hogy a vállalat extraprofitot termel és visz ki az országból – írja az Economix. A SPAR a dolgozóinak címzett levélben pedig azt írta, hogy „sajnos a magyar kormány által bevezetett ár- és adószabályok arra kényszerítenek bennünket, hogy túlzottan magas különadókat fizessünk, és így a SPAR Magyarország már nem tud nyereségesen működni”.  

A Makronóm Intézet elemzője a portálnak elmondta: világosan látszik, hogy a SPAR, illetve a hozzá hasonló hiper- és szupermarketek a vesztesei a fogyasztói szokások elmúlt években bekövetkező változásának; nem tudtak jól alkalmazkodni, miközben a diszkontok, mint például a Lidl – amely 2022-ben a legnagyobb forgalmat bonyolította hazánkban –, előretörtek.

Rámutatott, hogy a diszkontok alacsony áron, sok saját márkás termékkel, azonban összességében kisebb választékkal várják a vásárlókat, emellett könnyen elérhetők és gyors kiszolgálást biztosítanak. Így pedig az árérzékeny fogyasztók számára is vonzóvá váltak, de a napi bevásárlás is egyre inkább ide tevődik át, miközben a Covid–19-időszakból is profitálni tudtak. A diszkontláncok előretörése egyébként nem magyar sajátosság, külföldön is megfigyelhető a fogyasztói szokások ilyen irányú átalakulása, a piac átrendeződése.  

„A kiskereskedelemben tehát azt láthatjuk, hogy az igény a SPAR által alkalmazottól eltérő üzleti modell felé mozdult el, amely így esetükben a piaci részesedés vesztéséhez vezetett. A SPAR emellett árazás tekintetében sem tekinthető versenyképesnek az Árfigyelő adatai alapján. Az elavult üzleti modell és a magas árak jól láthatóan veszteséges működést eredményeznek” – mutatott rá Molnár Dániel. 

További részletek az Economix oldalán olvashatók. 

Nyitókép: Shutterstock