A foglalkoztatottak száma a legfrissebb adatok alapján éves bázison 11 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatásbővülés teljes mértékben a munkanélküliek számának mérséklődésében csapódott le, így a munkanélküliségi ráta is tovább esett, 4,3 százalékra.
A magyar turizmus lendülete 2025 januárjában sem tört meg: a vendégek száma 18, míg a vendégéjszakáké 8,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a külföldi turisták erősödő keresletének köszönhetően.
Amíg az USA-ban a piacok januárban még legfeljebb 1 vagy 2 kamatvágást áraztak be, a mostani várakozások már inkább a 2-3 lépés irányába mutatnak. Itthon nyáron vagy ősszel jöhet szóba kamatvágás, és várhatóan az év végéig 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
Bár gyengén teljesített a lakásépítési ágazat tavaly, az építési engedélyek száma a fővárosban már 30 százalékkal nőtt, ami ígéretes. 2024-ben 13,3 ezer lakás épült, ami kevés, de a 2008-as válság utáni évekhez képest még mindig érdemben magasabb.
A várakozásoknál magasabb decemberi inflációs adat érkezett, ám ez várhatóan nem módosítja érdemben az inflációs pályát. Februártól a pénzromlási ütem lassulása várható, de a jegybanki inflációs cél elérése későbbre tolódik, az idei éves infláció pedig valamivel 4 százalék felett alakulhat.
A forint érdemben erősödött az idei évben, amiben az amerikai vámpolitikával kapcsolatos várakozások változása, a vártnál kedvezőbb hazai gazdasági teljesítmény és a szigorúbb monetáris hangnem is szerepet játszott. Ugyanakkor van még tér a további felértékelődésre, amiben az orosz–ukrán háború jövőbeli lezárása jelenthet segítséget.
A frissen megjelent tavaly decemberi kiskereskedelmi adatok enyhe, 1,2 százalékos visszaesést mutatnak havi alapon. A kiskereskedelmi forgalom már januártól élénkülhet, amit a reálbérek dinamikus növekedése, a lakossági pénzügyi ösztönzők, a lakossági állampapírok érdemi kamatfizetései és az otthonfelújítások is támogatnak.
A friss KSH-adatok szerint decemberben csökkent a hazai ipari termelés, és a fellendülése ez év második felére tolódhat.
Az idei növekedést a belső kereslet húzhatja, amelyet a reálbérek emelkedése, az állami támogatások és a beruházások élénkülése is ösztönözhet. A külpiaci kereslet javulása kulcstényező marad: a német gazdaság fellendülése és a geopolitikai feszültségek enyhülése további lendületet adhat a bővülésnek.
Tavaly novemberben a nettó átlagkereset 11,9 százalékkal emelkedett, bár a növekedés üteme némileg lassult az előző hónapokhoz képest. Az év tizenegyedik hónapjában a legtöbb területen 10 százalék körüli béremelkedés volt tapasztalható, és a reálbérek jelentősen nőhetnek 2025-ben is.
Az idén újraindított Vidéki Otthonfelújítási Program más kormányzati intézkedésekkel, illetve az állampapírok kamatfizetése révén, a lakásfelújításokon keresztül jelentős keresletet generál az építőiparban, illetve közvetve a feldolgozóipar egyes szegmenseiben.
A 2025-ös gazdasági növekedésben is nagy szerepe lesz az áthúzódó hatásnak a magyar gazdaság 2024 utolsó negyedévének teljesítményén keresztül. Az eddig beérkező ágazati adatok egyelőre óvatos bizakodásra adnak okot. A negyedik negyedév lendülete pedig, az idei első negyedévvel együtt, kedvezőbbé váló külső környezetben messzire viheti a gazdaságot.
Novemberben az éves infláció 3,7 százalékot tett ki, alulmúlva az elemzői várakozásokat, míg a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. Az élelmiszerárak továbbra is a pénzromlás fő hajtóerejét jelentették, miközben a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árváltozása vegyes képet mutatott. Az inflációt a bázishatások és az év eleji átárazások befolyásolhatják, a 2025-ös átlagos szint pedig 3,4 százalék körül alakulhat.
Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel a legfrissebb gazdasági helyzetről és a magyar gazdaság kilátásairól a vg.hu portálon megjelent cikkében részletesen elemzi a közelmúlt gazdasági trendjeit és a jövő évi várakozásokat, reflektálva a friss aggályokra.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom élénkülésére számítunk, amit a javuló jövedelmi helyzet is támogat. Jövőre a 10 százalék körüli bérnövekedés és az alacsony infláció együtt érdemben erősítheti a fogyasztást. A KSH vegyes szeptemberi kiskereskedelmi adatai részben az akkori árvízhelyzet számlájára írhatók.
A magyar ipar továbbra is kihívásokkal néz szembe, a külső kereslet gyenge, ami visszaesést okozott a termelésben szeptemberben is. Bár a német ipar új megrendelései emelkedtek, a növekedés mögött elsősorban a nagy értékű megrendelések állnak, és ez egyelőre nem csökkenti érdemben a hazai ipari termelés következő hónapjaival kapcsolatos bizonytalanságot.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
A lakásépítések terén jövőre várható fordulatot az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfakulcs és a kamatplafon bevezetése – támogathatják. A harmadik negyedévben a kiadott építési engedélyek száma közel 40 százalékkal nőtt, amit a vidéki települések húztak – derül ki a KSH friss adataiból. Az új lakáshitel-szerződések értéke duplájára emelkedett. Igaz az ingatlanátadások száma egyelőre csökkent.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése két fő irányra összpontosít: a bérek növelésére a kkv-k fejlesztésével és a lakhatási válság enyhítésére az építőipar élénkítésén keresztül. Az intézkedések célja, hogy ezekkel az átfogó lépésekkel a kormány erősítse a gazdasági növekedést, hogy jövőre a 3–6 százalékos sávba kerüljön a GDP-növekedés.
A forint az utóbbi időszakban ismét jelentősen gyengült, és ennek kapcsán sokakban ismét felderenghetnek 2022 őszének emlékei. Ugyanakkor a fundamentális helyzet most alapvetően eltérő, mivel a gyengülésben elsősorban a nemzetközi tényezők, a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódása, a közel-keleti konfliktus, valamint az amerikai választások okozta bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet. 2022 őszén ezzel szemben az energiaárak elszabadulása miatt ikerdeficit alakult ki, az váltott ki érdemi gyengülést a hazai devizában. Tehát ha ezen tényezők idővel enyhülnek, az a forint árfolyamában is korrekciót, erősödést eredményezhet.
A gazdaság teljesítménye úgy negyedéves, mint éves alapon zsugorodott, egyaránt 0,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott, frissen közzétett KSH-adatok szerint.
Közel 3,6 millió vendégéjszakát töltött el 1,5 millió vendég 2024 szeptemberében turisztikai szálláshelyeken, a vendégek száma 2,0, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A munkaerőpiaci aktivitás jelentős, 25 ezer fős növekedést mutatott a harmadik negyedévben, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta emelkedését nem az elbocsátások növekedése, hanem a munkaerő-kínálat gyorsabb bővülése idézte elő. A gazdasági növekedés dinamizálódásával jövőre ismét emelkedni kezdhet a foglalkoztatás szintje.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ennek köszönhetően a reálbérek augusztusban is 9 százalék feletti ütemben emelkedtek.
Az októberi ülésen ismét 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre az Európai Központi Bank. Habár szeptemberben a jegybank még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos piaci várakozásokat, a gyengébb gazdasági teljesítmény lépéskényszerbe hozta az EKB-t. Ezzel pedig tovább nőtt a szakadék a Fed és az EKB között, tekintve, hogy az előbbi esetében most már a piac is úgy látja a gazdaságot, mint a jegybank egy hónappal ezelőtt.
A friss KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalmat az élelmiszer- és vegyes élelmiszer-kereskedelem húzta, ahol éves szinten 7,5, havi alapon pedig 2,8 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal. A bővülést a reálbérek emelkedése támogatja, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. A forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, amit a tavalyi alacsonyabb bázis is segít, a fogyasztás bővülése pedig változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat.
Kedvezően alakult a nyári hónapokban a hazai munkaerőpiaci helyzet, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,752 millió főt, ami 31 ezres bővülés egy év alatt. A foglalkoztatás az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat. A gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Az elemzői várakozásoknál is jobban lassult az infláció augusztusban. Havi alapon az árak stagnáltak, így az éves ráta is visszatért a jegybanki toleranciasávba, az infláció pedig 3,4 százalékot tett ki. Az áremelkedés üteme 2021 februárja óta nem volt ilyen közel a jegybanki célhoz.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
