A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai szerint februárban havi alapon az ipari kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal nőtt, így az éves ütem is ismét a pozitív tartományba került. A járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alág bővült, miközben a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai cikkek előállítása alág teljesítménye egyelőre csökkent.
A SPAR-nak vélhetően nem a kormánnyal, sokkal inkább a piaccal van problémája. A Makronóm Intézet senior elemzője, Molnár Dániel szerint a cég az árazásban nem versenyképes, és az elavult üzleti modell, valamint a magas árak jól láthatóan veszteséges működést eredményeznek. A szakértő azt is hozzátette, hogy világosan látszik az, hogy a SPAR, illetve a hozzá hasonló hiper- és szupermarketek vesztesei a fogyasztói szokások megváltozásának – derül ki az Economix.hu portál írásából.
Februárban ismét jelentős, 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, főként a behozatal csökkenése okán. A következő hónapokban a külső kereslet visszafogott maradhat, viszont a német ipari hangulatindexek már a fordulat jeleit mutatják, így középtávon várhatóan növekedhet a hazai exportteljesítmény.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
Az elmúlt két esztendő szankciós politikájáról, valamint a háború negatív gazdasági hatásairól beszéltek a Makronóm Intézet elemzői az Indexnek.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
Havi alapon 0,7 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak. Főként azért, mert az energiaárak mérséklődése fokozatosan begyűrűzik a több ágazatba, így a múlt év utolsó hónapjában már a feldolgozóipari termelői árak is érdemi, 3,2 százalékos csökkenést mutattak éves alapon.
A múlt év egészét tekintve 4,724 millió főre növekedett a munkát végzők száma. Ez kedvező, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági teljesítmény – várakozásunk szerint 0,5 százalékkal – visszaesett az 2023-as év egészét tekintve. A foglalkoztatás emelkedéséhez, illetve a visszaesés elkerüléséhez hozzájárulhatott az elmúlt esztendők beruházásainak termelőre fordulása, amely munkaerő-keresletet teremtett.
A fokozódó hitelezési aktivitás és a felszabadított uniós források nyomán az idei évben már az építőipari teljesítmény felfutására számít a Makronóm Intézet elemzője. A friss KSH-adatok azt mutatják, hogy a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt visszaestek a beruházások a versenyszférában, de negatívan hatott az építőipari keresletre az uniós források visszatartása is.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
