Novemberben az éves infláció 3,7 százalékot tett ki, alulmúlva az elemzői várakozásokat, míg a havi áremelkedés 0,5 százalék volt. Az élelmiszerárak továbbra is a pénzromlás fő hajtóerejét jelentették, miközben a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok árváltozása vegyes képet mutatott. Az inflációt a bázishatások és az év eleji átárazások befolyásolhatják, a 2025-ös átlagos szint pedig 3,4 százalék körül alakulhat.
Októberben az infláció az elemzői várakozásoknál alacsonyabban, éves alapon 3,2 százalékon alakult, havi szinten pedig csupán 0,1 százalékkal nőttek az árak. A drágulás üteme az év végéig enyhén gyorsulhat, de a jövő év elején várhatóan lassulás kezdődik, és az infláció 2025 nyarára ismét elérheti a jegybank 3 százalékos célját.
A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője, Molnár Dániel a legfrissebb gazdasági helyzetről és a magyar gazdaság kilátásairól a vg.hu portálon megjelent cikkében részletesen elemzi a közelmúlt gazdasági trendjeit és a jövő évi várakozásokat, reflektálva a friss aggályokra.
A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom élénkülésére számítunk, amit a javuló jövedelmi helyzet is támogat. Jövőre a 10 százalék körüli bérnövekedés és az alacsony infláció együtt érdemben erősítheti a fogyasztást. A KSH vegyes szeptemberi kiskereskedelmi adatai részben az akkori árvízhelyzet számlájára írhatók.
A magyar ipar továbbra is kihívásokkal néz szembe, a külső kereslet gyenge, ami visszaesést okozott a termelésben szeptemberben is. Bár a német ipar új megrendelései emelkedtek, a növekedés mögött elsősorban a nagy értékű megrendelések állnak, és ez egyelőre nem csökkenti érdemben a hazai ipari termelés következő hónapjaival kapcsolatos bizonytalanságot.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
A lakásépítések terén jövőre várható fordulatot az új kormányzati intézkedések – például az 5 százalékos áfakulcs és a kamatplafon bevezetése – támogathatják. A harmadik negyedévben a kiadott építési engedélyek száma közel 40 százalékkal nőtt, amit a vidéki települések húztak – derül ki a KSH friss adataiból. Az új lakáshitel-szerződések értéke duplájára emelkedett. Igaz az ingatlanátadások száma egyelőre csökkent.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése két fő irányra összpontosít: a bérek növelésére a kkv-k fejlesztésével és a lakhatási válság enyhítésére az építőipar élénkítésén keresztül. Az intézkedések célja, hogy ezekkel az átfogó lépésekkel a kormány erősítse a gazdasági növekedést, hogy jövőre a 3–6 százalékos sávba kerüljön a GDP-növekedés.
A forint az utóbbi időszakban ismét jelentősen gyengült, és ennek kapcsán sokakban ismét felderenghetnek 2022 őszének emlékei. Ugyanakkor a fundamentális helyzet most alapvetően eltérő, mivel a gyengülésben elsősorban a nemzetközi tényezők, a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódása, a közel-keleti konfliktus, valamint az amerikai választások okozta bizonytalanság játssza a legnagyobb szerepet. 2022 őszén ezzel szemben az energiaárak elszabadulása miatt ikerdeficit alakult ki, az váltott ki érdemi gyengülést a hazai devizában. Tehát ha ezen tényezők idővel enyhülnek, az a forint árfolyamában is korrekciót, erősödést eredményezhet.
A gazdaság teljesítménye úgy negyedéves, mint éves alapon zsugorodott, egyaránt 0,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott, frissen közzétett KSH-adatok szerint.
Közel 3,6 millió vendégéjszakát töltött el 1,5 millió vendég 2024 szeptemberében turisztikai szálláshelyeken, a vendégek száma 2,0, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A munkaerőpiaci aktivitás jelentős, 25 ezer fős növekedést mutatott a harmadik negyedévben, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta emelkedését nem az elbocsátások növekedése, hanem a munkaerő-kínálat gyorsabb bővülése idézte elő. A gazdasági növekedés dinamizálódásával jövőre ismét emelkedni kezdhet a foglalkoztatás szintje.
Augusztusban a bruttó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ennek köszönhetően a reálbérek augusztusban is 9 százalék feletti ütemben emelkedtek.
Az októberi ülésen ismét 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre az Európai Központi Bank. Habár szeptemberben a jegybank még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos piaci várakozásokat, a gyengébb gazdasági teljesítmény lépéskényszerbe hozta az EKB-t. Ezzel pedig tovább nőtt a szakadék a Fed és az EKB között, tekintve, hogy az előbbi esetében most már a piac is úgy látja a gazdaságot, mint a jegybank egy hónappal ezelőtt.
A friss KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalmat az élelmiszer- és vegyes élelmiszer-kereskedelem húzta, ahol éves szinten 7,5, havi alapon pedig 2,8 százalékos növekedést mért a statisztikai hivatal. A bővülést a reálbérek emelkedése támogatja, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. A forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, amit a tavalyi alacsonyabb bázis is segít, a fogyasztás bővülése pedig változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat.
Kedvezően alakult a nyári hónapokban a hazai munkaerőpiaci helyzet, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,752 millió főt, ami 31 ezres bővülés egy év alatt. A foglalkoztatás az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat. A gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Az elemzői várakozásoknál is jobban lassult az infláció augusztusban. Havi alapon az árak stagnáltak, így az éves ráta is visszatért a jegybanki toleranciasávba, az infláció pedig 3,4 százalékot tett ki. Az áremelkedés üteme 2021 februárja óta nem volt ilyen közel a jegybanki célhoz.
A GDP-mutató a KSH friss adatai szerint éves alapon ugyan 1,3 százalékkal nőtt, de 0,2 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. Idén, az év egészére 2, jövőre 4 százalék közeli növekedés várható, ha a külpiaci trendek kedvezően alakulnak.
Az Egyesült Államokban szerda délután jöttek ki a friss inflációs adatok, ám a befektetők továbbra is megosztottak a szeptemberi kamatvágás mértékét illetően, amely akár 25 vagy 50 bázispontos is lehet. Júliusban az USA inflációja összességében megfelelt az elemzői várakozásoknak, havi szinten 0,2, míg éves alapon 2,9 százalékot tett ki.
A hétfői külkereskedelmi adatok már előrevetítették, hogy éves bázison visszaesett az ipari termelés volumene júniusban, ugyanakkor ebben közrejátszott a naptárhatás is, a megelőző évinél kettővel kevesebb munkanap. Kedvező viszont, hogy havi alapon kismértékben, 0,5 százalékkal, de emelkedett az ágazat termelése.
A második negyedévben 3248 lakás épült, ami 13,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és a kiadott építési engedélyek száma is 24,5 százalékkal zsugorodott. Bár a kamatok mérséklődése serkenti a lakáscélú hitelezést, az új lakások piacán ennek hatása egyelőre kevésbé érzékelhető, igaz, az ingatlanárak is tovább növekedtek.
Kedvezően alakultak a második negyedévben a munkaerőpiaci folyamatok. Az előző év azonos időszakához képest több mint 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban, de negyedéves alapon is bővülést mutatnak a szezonálisan kiigazított adatok.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
Főként a német ipar gyengélkedése miatt a kilátások egyelőre vegyesek, ám a KSH frissen közzétett áprilisi adatai szerint nőtt az ipari termelés értéke. Viszont az adatok javulásában ezúttal a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót. Tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárddal javult.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Érdemi, 2,4 milliárd eurós többletet mutatott a szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege az idei első negyedévben a KSH friss adatsora szerint. A turizmus kedvező teljesítménye várhatóan fennmarad, így ez a szektor a termék-külkereskedelem és az üzleti szolgáltatások visszafogottsága mellett is támogathatja a gazdasági növekedést.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
