A Brexit, a gyenge font és a közelgő recesszió miatt a brit technológiai vállalatok egyre vonzóbb célpontok a külföldi, főként amerikai és kínai befektetők számára. A cikk bemutatja, hogyan próbálja a brit kormány új jogszabályokkal megvédeni a kritikus infrastruktúrát és a stratégiai ágazatokat a spekulatív felvásárlásoktól

Bakajannisz H. Péter írása.

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg: 2022. szeptember 15.

Egyre több felvásárlást várnak a jogi szakemberek az Egyesült Királyságban, miután a Cambridge-i központú, kibervédelemre specializálódó Darktrace-t a Thoma Bravo amerikai magántőke óriás vásárolta fel, jelentette a City A.M.

A Cíty AM lap szerint, a Darktrace-üzlet a külföldi felvásárlások „hóviharának” csak egy utolsó állomása, ami az utóbbi 18 hónapot jellemzi, hiszen a vevők kihasználják a Brexit, a gyenge font és a közelgő recesszió hatását, amelyek eredményeképpen vonzóbb áron juthatnak a brit vállalkozásokhoz a külföldi befektetők.

Jon Gill, az Eversheds Sutherland ügyvédi vállalat munkatársa szerint, több ilyen tranzakcióra lehet számítani a következő hónapokban, mivel – többek között – az amerikai magántőke-óriások továbbra is tele vannak készpénzzel, miközben az Egyesült Királyság technológiai cégek árai továbbra is vonzóak maradnak.

Ami a technológiai szektort illeti, az alacsony árak és az akadálymentes felvásárlás kombinációja kiváló lehetőség a spekulatív befektetőknek, akik minél könnyebben igyekeznek hozzájutni különböző országok kritikus infrastruktúrájához. Manapság már nem elég csak a fizikai tőkét védeni, hanem

az immateriális eszközöket is, ezért is egyre több nemzet az adatokat, ahogyan a kiberbiztonságot is stratégiai szempontból kritikus infrastruktúrának nyilvánítja és nemzeti védelem alá helyezik őket.

Nem is véletlen, hogy a keletről érkező felvásárlási ajánlatok már a koronavírus által okozta válság idején is elég kellemetlenséget okoztak világszerte a kormányok számára, akik rájöttek, hogy szigorúbban kell védeni a hazai vállalatokat attól, hogy a válság okozta gazdasági viharokban technológiai-politikai befolyásra törekvő külföldi államok szerezzék meg azokat, mégpedig alacsony áron, írtuk régebben a Makronómon.

Kínai felvásárlások a brit mikrochip szektorban Az Egyesült Királyság is áldozata lett a spekulatív felvásárlási viharnak, hiszen 2021 júliusában a kínai Wingtech Technology alá tartozó Nexperia sikeresen vette át a legnagyobb brit mikrochipgyártót a Newport Wafer Fab-ot.

A kínai akvizíció aggodalmat, illetve vitát gerjesztett arról, hogy szükséges e törvénnyel védeni a spekulatív külföldi befektetéseket.

A kínai akvizíció aggodalmat, illetve vitát gerjesztett arról, hogy szükséges e törvénnyel védeni a spekulatív külföldi befektetéseket.

A brit kormány új irányelvei a külföldi felvásárlások ellenőrzésé

A rendelet a gazdaság 17 területét azonosít kritikusként, ezáltal a kormány a védelmi és katonai technológia mellett számos ágazatban is ellenőrzés alá veheti a külföldi felvásárlásokat: ilyenek például a fejlett robotika, a mesterséges intelligencia, a nukleáris szektor, a közlekedés és a kvantumtechnológia. Kwasi Kwarteng brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai államtitkár először júliusban akadályozta meg a Manchester-i Egyetemet, hogy kamera-technológiát adjon át a kínai Beijing Infinite Vision Technology-nak egy licenszszerződés keretében. A továbbiakban pedig, a friss törvényre hivatkozva Kwarteng augusztus közepén bejelentette, hogy a kormány a nemzetbiztonsági kockázat csökkentése érdekében megakadályozta a bristoli székhelyű, elektronikával foglalkozó Pulsic Ltd átvételét a hong-kong-i Super Orange HK Holding Ltd-től.

A South China Morning Post szerint, a törvényjavaslat elfogadása utáni első három hónapban a brit kormány 222 felvásárlási esetet vizsgált meg, amelyből 17 további vizsgálatra került – ezen túlmenően a brit kormány becslései szerint évente 1000 és 1830 eset is vizsgálat alá kerülhet.

A liberális piacgazdaság paradigma-váltása

Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada az úgynevezett liberális piacgazdaság kapitalizmusmodelljének hagyományos képviselői. Ezt a modellt a piaci kapcsolatok és mechanizmusok dominanciája jellemzi, emellett az állam szerepe viszonylag minimális a társadalmi-gazdasági életben. Legalábbis elvileg, mert úgy tűnik, hogy a szabadpiac és szabadkereskedelem érdemeit hirdető nemzetek a valóságban nagyon keményen védik a hazai érdekeket és a kritikus fontosságú szektorokat is. Ausztráliában például a Critical Infrastructure Centre-t (CIC) épp 2017-ben hozták létre a kínai befektetők fokozott érdeklődése miatt (megvették a kínaiak például az ausztrál darwini kikötőt, ami ráébresztette az ausztrál közvéleményt a kérdés fontosságára).

A testület egyfajta felügyeleti szervként működik, amely a stratégiai fontosságú nemzeti eszközök listáját figyeli. Ezt a listát a kormány hagyja jóvá és ha a listán szereplő eszközöket külföldi felvásárlás veszélye fenyegeti, az intézmény akkor közbelép és meghiúsíthatja az ellenséges felvásárlási kísérletet.

Az Egyesült Államokban pedig a Nemzeti Infrastruktúravédelmi Bizottság azonosított kritikusként tizenhat szektort, miközben Kanadában is komoly ellenőrzés alá kerülnek a külföldi befektetések, ahogyan azt korábban írtuk.

Címlapfotó: shutterstock