Hszi Csin-ping nagyszabású látogatást tesz a kínai–amerikai rivalizálás által megrendített Európában azzal a céllal, hogy a növekvő gazdasági és geopolitikai feszültségek hátterében feltörje a nyugati frontot – ez volt a Le Figaro francia lap véleménye. A kínai elnök vasárnap szállt le Franciaországban, hogy megkezdje öt év óta első látogatását az öreg kontinensen, egy olyan légkörben, amelyet az ukrajnai háború és az Európai Unióval fennálló kereskedelmi feszültségek uralnak.   

Turbulens idők  

Ezekben a „turbulens időkben” az EU-val való kapcsolatnak minden eddiginél nagyobb stratégiai dimenziója van, amelynek prioritásai a „stabilitás és a jólét” – ezt hirdette a látogatást felvezető cikkében a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt, a KKP központi lapja. Kína vezetőjének útiterve valójában az „atlantista Európához” fűződő kapcsolatok feszülését tükrözi legutóbbi, 2019-es körútja óta.

Emögött ott a vágy, hogy a széttöredezett kontinensen belüli megosztottságra játszva megállítsa az „amerikai bekerítést”,

miután a múlt hónapban Pekingben fogadta Olaf Scholz német kancellárt – vélte a francia lap kommentárjában.  

A Kínai Népköztársaságnak De Gaulle tábornok által 1964-ben történt diplomáciai elismerésének hatvanadik évfordulóját méltó módon ünnepelték meg: Hszit és feleségét, Peng Li-jüant hétfőn az Élysée-palotában nagy pompával fogadta állami vacsorán Emmanuel Macron, aki most az ukrán ügy bajnokának szerepébe bújt, miután egy évvel ezelőtti pekingi látogatása után Franciaország „stratégiai autonómiáját” úton-útfélen hangoztatta.   

A délkelet-ázsiai ország elnöke és a KKP főtitkára egy Hautes-Pyrénées-i kirándulást követően francia kollégájával szűkebb körben is tanácskozott, majd kedden Szerbiába repült, a belgrádi kínai nagykövetség NATO-erők általi bombázásának 25. évfordulójára, amely trauma – amikor is három újságíró meghalt – még mindig élénken él Pekingben. Nem akármilyen jelkép egy olyan vezető számára, aki Vlagyimir Putyinhoz hasonlóan szívesen száll szembe az atlanti szövetséggel és az Egyesült Államok hegemóniájával. Ez egy Nyugattal szembeni dacos gesztusnak is tekinthető.   

Hszi Csin-ping kétnapos látogatással fejezi be körútját a Brüsszel nagy bírálójának számító Orbán Viktor Magyarországán, amely július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét – így számolt be az elnök látogatásának eseményeiről a Le Figaro.   

Ukrajna mint „kemény dió”   

A kontinens nagy fővárosait elkerülő kelet felé fordulás a kínai–nyugat-európai kapcsolatok lehűlésének jele. Mindez egy olyan időszakban, amikor Brüsszel megtorló intézkedések bevezetésére készül a kínai elektromos járművekkel szemben, és számos vizsgálatot folytat a Peking általi „tisztességtelen” gyakorlatok és az ipari „túlkapacitás” ellen.   

Hszi 2019-ben Rómában diadalmasan aláírta Olaszország csatlakozását az „új selyemúthoz”. Akkoriban egy beruházási szerződésről álmodott a 27 országgal, amely egy kulcsfontosságú piac a világ gyári technológiáihoz való hozzáférés szempontjából. Azóta Georgia Meloni kormányfő becsapta az ajtót az elnök nagy geopolitikai terve előtt, és a selyemút megrekedt, miközben Európa ráébredt arra, hogy Kína valójában versenytárs.   

Az ázsiai vezető ezúttal védekező szerepet vett fel. Arra törekszik, hogy megállítsa a kontinensnek az eltökélt amerikai irányvonalhoz való igazodását, anélkül, hogy megtagadná a Kremllel való „korlátlan partnerségét”. Ukrajna volt az Emmanuel Macronnal folytatott megbeszélések kemény témája:

az Élysée-palota elképzelése szerint Kínának, mint a Moszkvára a leginkább befolyással lévő szereplőnek, be kell kapcsolódnia abba a folyamatba, hogy az oroszokat leállítsa.

A francia elnök egészen Bagnères-de-Bigorre-ig, a nagymamája lakóhelyéig vitte el tárgyalópartnerét erre a mélyreható megbeszélésre. Így kívánta visszaadni a szívességet Hszi Csin-pingnek, aki 2023 áprilisában elvitte őt teázni apja, Hszi Csongcsun kantoni házába, aki Kuangtung tartomány kormányzója volt.   

„Kínának ma nem áll érdekében egy olyan Oroszország, amely destabilizálja a nemzetközi rendet (…) Ezért együtt kell működnünk vele a béke megteremtése érdekében” – vélte Macron, aki ezt a The Economistnak adott, a közelmúltban megjelent interjújában mondta. Arról van szó, hogy „fel kell kérni Kínát, hogy használja a befolyását Oroszország helyzetének megváltoztatására” – jelentette ki az Élysée ura anélkül, hogy túl sok reményt táplálna az ázsiai ország álláspontjával kapcsolatban egy olyan helyzetben, amikor a háború elakad, sőt fennáll a veszélye, hogy a Kreml javára fordul – szúrta közbe a Le Monde napilap elemzésében.  

A nyugati kormányok azzal vádolják Pekinget, hogy segíti Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját azáltal, hogy technológiát és felszerelést szállít az orosz hadseregnek. Eközben Hszi arra készül, hogy Pekingben még ebben a hónapban ismét fogadja Putyint. A kínai vezető ehhez képest csaknem egy évvel ezelőtt csupán egyetlen telefonbeszélgetést folytatott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.   

Hszi Csin-ping még soha nem járt Kijevben, és úgy tűnik, nem is áll szándékában. Azóta az Élysée-palota szerint az ukrán elnök arra kéri szövetségeseit, hogy adják át az üzeneteit kínai kollégájának. Az ázsiai nagyhatalomnak mindeddig nem áll szándékában részt venni azon a békekonferencián, amelyet Svájc szervez június 15-én és 16-án, Ukrajnával szorosan egyeztetve.   

Oroszország máris figyelmeztetett, hogy nem lesz jelen. „Kizárt, hogy ott leszünk, ha Oroszország nem jön” – mondta Kína franciaországi nagykövete, Lu Sa-je Hszi Csin-ping látogatása előtt. Az ázsiai ország, amely soha nem ítélte el az inváziót, nem beszél háborúról, és javaslata Kijevből nézve Oroszországnak ad előnyt, mivel nem követeli a csapatai kivonását, kockáztatva területi nyereségének biztonságossá tételét.  

A nyugati nyomás enyhítése  

A mosolyok és nosztalgikus ünneplések mögött az ukrán szakadék egy év alatt még tovább szélesedett, mivel Macron elnök Kijev ügyének bajnokává vált – szögezte le a Figaro. Ez különösen az esetleges béketárgyalásokat érinti, miközben Peking nem teszi az egyeztetések előfeltételévé az orosz csapatok Ukrajnából történő távozását. „Hszi nem tud mit ajánlani Ukrajnával kapcsolatban” – mondta egy korábban Pekingben dolgozó francia diplomata.   

A színfalak mögött a kínai vezetőnek kevés az illúziója Franciaország „stratégiai autonómiájával” kapcsolatban, amit a hivatalos beszédekben túlhangsúlyoznak.

Peking mindenekelőtt a nyugati nyomás enyhítésére törekszik, arra sürgetve Párizst, hogy mérsékelje Brüsszel buzgalmát, és remélve, hogy ezzel akár viszályt szít a NATO-n belül.   

„Ez a látogatás nem jelenti azt, hogy a kínai– francia kapcsolat szoros lenne. A valóságban Franciaország stratégiája nem független és nem is ellenséges az Egyesült Államokkal szemben. Szinte nyomásgyakorlás nélkül követi Washingtont Ukrajnával, Tajvannal, a Dél-kínai-tengerrel vagy a Kína-ellenes technológiai szankciókkal kapcsolatban. Peking egyszerűen azt reméli, hogy Párizs nem igazodik túlságosan szorosan szövetségeseihez” – mutatott rá Si Jin-hong, a pekingi Renmin Egyetem professzora.   

„Európa kulcsfontosságú Kína számára, hogy biztosítsa exportjának felvevőpiacát és hozzáférjen a csúcstechnológiához” – mondta az elemző. Ennek ugródeszkája az energetikai átállás, amelyben a távol-keleti ipar tőkeerős befektetésekkel, kíméletlen árháborúval, nagymértékű támogatásokkal támogatva kulcsfontosságú partnerré akar válni.   

Ha Donald Trump megnyeri a novemberi elnökválasztásokat, az az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek elapadásához vezethet, ami tovább szíthatja az öreg kontinens stratégiai dilemmáját.   

A kereskedelmi deficit csökkentése  

Ukrajna nem tekinthető az egyetlen érzékeny területnek, amikor az európaiak igyekeznek „újra egyensúlyba hozni” a kapcsolataikat egy olyan Kínával, amely az orosz agresszió révén most abban a helyzetben van, hogy befolyásolni tudja az öreg kontinens biztonságát. Franciaország azt reméli, hogy egy napon csökkenteni tudja a kereskedelmi deficitjét, amely 2023-ban meghaladta a 40 milliárd eurót. Bár Hszi Csin-ping látogatása során várhatóan nem írtak alá komolyabb szerződéseket, Párizs reméli, hogy sikerül biztosítani a franciaországi befektetéseket az elektromos járművek ágazatában, ahol a kínai vállalatok egyértelmű technológiai előnyre tettek szert.   

Emellett számos más vitás kérdés is van, különösen európai szinten. Ahogy a francia elnök 2023. áprilisi kínai látogatásán, úgy

hétfőn is jelen volt a megbeszélésen Ursula von der Leyen az unió részéről,

hogy ezeket is megtárgyalja. Pekingben az Európai Bizottság elnöke határozottabb hangot ütött meg, mint Macron, aki akkoriban a Covid–19-járvány miatt meggyengült kapcsolatok helyreállítására törekedett.   

Ezúttal nehéznek tűnik elkerülni a közvetlen összeütközést a Franciaország által aktívan támogatott, az elektromos járműveknek nyújtott kínai támogatásokkal kapcsolatos európai vizsgálatokkor. Miközben az Élysée-palota azt állítja, hogy ez az Európai Unió ügye, Peking januárban dömpingellenes vizsgálatot indított a tömény szeszes italok és konyakok ellen, amelyek 96 százaléka Franciaországból származik, vagyis ez azt mutatja, hogy Kína váltságdíjat követel Párizstól.   

Egy olyan időszakban, amikor Brüsszel fokozza az ázsiai országgal szembeni kereskedelmi védekezést, az enyhülés ebben a kérdésben valószínűtlennek tűnik. Mivel mind Európában, mind az Egyesült Államokban választások közelednek, nem lenne bölcs dolog, ha Peking kereskedelmi háborút indítana, hiszen az keményebb feszültséget szíthatna az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Másfelől, amint véget érnek a választások, Peking valószínűleg a gyakorlatban is próbára teszi az európaiak eltökéltségét és egységét.  

Francia stratégiai autonómia  

Miközben Brüsszel és Peking viszonya egyre feszültebb, különösen azóta, hogy az Európai Unió 2019-ben „rendszerszintű partnernek, versenytársnak és riválisnak” nevezte Kínát, Peking a vele szemben nyitottabb államokat részesíti előnyben. Hsz Csin-pinget a mostani látogatásán Franciaország stratégiai autonómiája érdekli. Kína nyilvánvalóan szívesen meghallgat minden olyan kritikát, amelyet a franciák, az Egyesült Államokkal szemben fogalmaznak meg az amerikai politika különböző irányvonalai miatt, de a helyére tudja tenni ezeket a parányi eltéréseket.   

A károk korlátozása  

„Hszi Csin-ping új küldetéssel tér vissza Párizsba: a kárelhárítással” – foglalta össze az amerikai Foreign Policy, emlékeztetve arra, hogy mennyit változott a világ a legutóbbi, 2019-es európai útja óta, egy világjárvány és néhány nemzetközi konfliktus után.   

A kínai vezető látogatására a Peking és az Európai Unió közötti „egyre erőteljesebb feszültségek” után kerül sor – folytatja az amerikai újság. Az EU, amely igyekszik csökkenteni az ázsiai országtól való függőségét és elítéli Peking tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, az elmúlt hónapokban egy sor vizsgálatot indított a kínai támogatások és közbeszerzések ügyében. Ez a Kínával kapcsolatban eddig szorgalmazott „kockázatcsökkentő stratégia” folytatása, amelyet Washington Pekinggel szembeni kemény álláspontjának alternatívájának tekintenek.  

Razziák az európai telephelyeken  

„Az EU a közelmúltban határozottabbnak mutatkozott Kínával szemben, közeledve az amerikai állásponthoz” – ez a szintén amerikai  Bloomberg véleménye. A South China Morning Post úgy vélte, ez a kereskedelmi háborús hangulat április végén tetőzött a részben kínai állami tulajdonban lévő Nuctech biztonsági berendezéseket gyártó cég holland és lengyel telephelyén végrehajtott látványos rendőrségi intézkedésekben. A razziák gondosan kiszámítottak voltak, és ezzel politikai üzeneteket küldtek. A hongkongi angol nyelvű napilap emlékeztet Brüsszel aggodalmára Kína európai elektromosautó-piaci ambíciói miatt.  

Hszi Csin-ping megpróbál majd éket verni az európai blokk és az Egyesült Államok közé – figyelmeztetett a Bloomberg. A The Irish Times egyetértett ezzel a meglátással: „Hszinek a világjárvány óta első nagyobb európai útjának kiválasztása során Franciaországra esett a választása, aminek történelmi értelme van. Kína évtizedek óta lelkesen üdvözli Franciaország erőfeszítéseit, hogy az Egyesült Államoktól független stratégiai utat kovácsoljon Európa számára.” 

Kényes kérdések  

A francia elnök megpróbálta a személyes kapcsolatait is elmélyíteni kínai kollégájával. A „bájoló offenzíva” programjában szerepelt egy vacsora a párizsi Élysée-palotában, ahol francia konyakot szolgálhattak fel, amely ellen Peking dömpingellenes vizsgálatot indított – jegyezte meg a Bloomberg.

A nemzetközi sajtó nem feledkezett meg a Macron–Hszi-találkozó napirendjén szereplő „kényes kérdésekről” sem. Az ázsiai szuperhatalom vezetője „kemény megbeszélések elé néz Franciaországban, mielőtt Szerbiában és Magyarországon valószínűleg melegebb fogadtatásban részesül” – elemezte a találkozó előtt a Financial Times is, amely a kereskedelmi háború elkerülését célzó, „jóindulattal és keménységgel” átszőtt utazásra számított a kínai vezető látogatásának első napjaiban.  

Nyomasztó légkör  

„Az elektromos autókról, a konyakról és Ukrajnáról szóló viták közepette a francia elnök Hszi Csin-pinggel közös vacsorája valószínűleg nem lesz túl szórakoztató” – állapította meg a Politico Europe. A légkör ma sokkal nyomasztóbb, mint Macron alig több mint egy évvel ezelőtti kínai állami látogatása idején – szögezte le a lap.   

„Franciaország úgy tűnik, azt akarja, hogy figyelembe vegyék – számolt be a South China Morning Post. – Macron egy nagy üzleti delegáció kíséretében számos fontos megállapodást vitt haza az atomenergia, a légi közlekedés és a mezőgazdaság területén, de tavaly nem sikerült meggyőznie Hszi Csin-pinget, hogy tegyenek közös lépéseket Oroszország ellen” – írta akkoriban a hongkongi lap, amely most hozzáfűzte: ebben vélhetően a hétfő esti párizsi konyakozás után sem történik változás.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock