Úgy tűnik, a világ adóssághegye nemhogy csökkenne, hanem újabb és újabb csúcsok felé tör. Az OECD friss, Global Debt Report 2025 tanulmánya alapján soha nem látott méretű állami és vállalati kötvénykibocsátások formálják át a pénzügyi piacokat – és ezzel a mindennapi életünket is.
Az Egyesült Államok számára a magas államadósság egyre inkább meghatározó tényezővé válik a globális befolyás megőrzésében. Ahogy a költségvetés mind nagyobb részét a kamatfizetések viszik el, úgy kerül Washington egyre komolyabb választás elé: a kormányzati kiadások csökkentése vagy a termelékenység növelése.
Kína egy 10 ezermilliárd jüan (1,40 ezermilliárd dollár) értékű adósságmentő csomagot mutatott be a helyi önkormányzatok finanszírozási feszültségeinek enyhítésére és a lanyhuló gazdasági növekedés stabilizálására. Peking fenntartja a költségvetési mozgásterét, hogy reagáljon Trump esetleges kereskedelmi háborújára
Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
A G20-államok közül Oroszországban az egyik legalacsonyabb az államadósság. A GDP-arányosan 14,9 százalékos tartozással egyértelműen ők a legjobbak, az egy főre jutó nominális adósságban csak India és Indonézia mutat kisebb értékeket.
Nemrég a G7-ek megegyeztek, hogy 50 milliárd dollárt kölcsönöznek Ukrajnának, amelyet a 329 milliárd dollár elkobzott orosz szuverén devizatartalék után felhalmozott éves kamat felhasználásával fizetnek majd vissza. Ian Proud egykori brit diplomata, a moszkvai brit nagykövetség volt gazdasági attaséja megvizsgálta, vajon ezt a hatalmas hitelt ki is fogja törleszteni.
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
A Nemzetközi Valutaalap összesített adatai szerint Argentína 32 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. A tízes listán mindössze egy európai ország van: Ukrajna.
A kötvényeladás a dollárban denominált eszközöktől való diverzifikációként tekinthető, az eladással pedig rekordra nőtt a kínai aranytartalékok aránya a jegybanki tartalékban.
A jemeni húszik tengeri támadásai elterelték a hajózást a Szuezi-csatornáról, így Egyiptom bevételei meredeken esnek. Ez újabb fájdalmas csapást mért az ország amúgy is romló gazdaságára, ami növeli a külföldi segítség iránti igényt és sürgetőbbé teszi a reformokat.
Az Egyesült Államok adóssága most először haladja meg a 34 billió dollárt. Mit gondolnak erről az amerikaiak és mit a világ másik oldala? Vajon Peking és Moszkva szerint meddig fenntartható az adósságot adósságra halmozó amerikai rendszer?
Több mint egy évtizede ígérgetik, most végre teljesítették 2009-es vállalásukat a világ leggazdagabb országai, miszerint évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak, hogy segítsenek a fejlődő államoknak szembenézni az éghajlati válsággal. De az igazság az, hogy a fejlődő országoknak vissza kell fizetniük ennek a pénznek a nagy részét – méghozzá kamatokkal együtt.
Több évtizedes látványos növekedés után úgy tűnik, a kínai gazdasági modell elérte a határait. Ez pedig súlyos gondokat okozhat a kommunista párt vezetőinek.
A kínai gazdaság lassulása, az import-export visszaesése és a defláció közelsége komoly hatást gyakorolhat nemcsak az ország helyzetére, de a világgazdaságra is.
A világjárvány recessziót okozott és extrém szegénységbe taszított sok millió embert. A fiskális támogatások szükségesek voltak, de az adósságrobbanás a legnagyobb az II. világháború óta. A növekvő adósság miatt a beruházások és a növekedés veszélybe kerül. A társadalmi és gazdasági problémák egyre égetőbbek, és a pandémia csak súlyosbította a helyzetet.
A minap kiderült: Szerbia államadósságának 0,4 százaléka a BlackRock tulajdonában van. Milyen következményei lehetnek ennek?
Bajban vannak az amerikai vállalkozások. A most kibocsátott kötvények problémásak, mivel örököltek egy olyan adósságot, ami alacsony kamatkörnyezetben keletkezett.
Magyarországon kiemelkedően csökkent a devizaadósság szintje. Nagyjából 800 millió dollár – azaz 250 milliárd forint –értékben vásárolt vissza Magyarország a január végén lejáró dollárkötvényekből.
