A jemeni húszik tengeri támadásai elterelték a hajózást a Szuezi-csatornáról, így Egyiptom bevételei meredeken esnek. Ez újabb fájdalmas csapást mért az ország amúgy is romló gazdaságára, ami növeli a külföldi segítség iránti igényt és sürgetőbbé teszi a reformokat. 

 A közelmúltban Egyiptom szinte valamennyi fő devizaforrása – a földgázexport, a turizmus, a külföldről érkező munkavállalók hazautalása és most a Szuezi-csatorna bevételei – mind-mind komoly nyomás alá kerültek. 

Az észak-afrikai országnak nemcsak azért van szüksége devizára, hogy megoldja 105 milliós lakossága élelmezését, hanem azért is, hogy visszafizesse a 189,7 milliárd dollárnyi külföldi adósságot, amelynek nagy része az elmúlt tíz évben halmozódott fel. Idén legalább 42,26 milliárd dollárnyi törlesztés esedékes, bár az elemzők arra számítanak, hogy ennek egy részét átütemezik. 

Szuezi-csatorna 

Január első 11 napjában a csatorna bevételei 40 százalékkal estek vissza. A tavaly június 30-ig tartó pénzügyi évben az átkelő 8,76 milliárd dollárnyi rekordbevételt, a harmadik negyedévben pedig további 2,40 milliárdot hozott Egyiptomnak. 

A húszik támadása miatt a Maersk és más nagy hajózási társaságok több száz kereskedelmi hajót utasítottak, hogy maradjanak távol a Vörös-tengertől, és térjenek át az Afrikát megkerülő hosszabb útvonalra. 

Csökkenő hazautalások 

Az egyéb bevételi források, például a főként magánszemélyektől érkező, külföldön munkát vállalók hazautalásai eddig mindig segítették Egyiptom devizapozícióját. A központi bank adatai szerint az átutalások 9,85 milliárd dollárral estek vissza a június 30-án véget ért pénzügyi évben, és további 1,93 milliárddal a július–szeptemberi negyedévben.

A külföldön élő egyiptomiak nem szívesen küldik haza a jövedelmüket, amikor otthon tombol az infláció, és a valuta árfolyamát lényegesen a feketepiaci érték alatt rögzítették. 

Az egyiptomi font feketepiaci árfolyama a gázai válság október 7-i kirobbanása előtti 39-ről 57-re süllyedt a dollárhoz képest. A hivatalos árfolyam március óta maradt 30,85 dolláron. Az infláció június óta rekordmagas, decemberben 33,7 százalékos volt. 

Egyéb 

A központi bank adatai szerint a július–szeptemberi negyedévben a földgázkivitel 2 milliárd dollárral csökkent éves szinten a visszaeső helyi termelés és a mérséklődő nemzetközi árak miatt. 2022/23-ban Egyiptom 7,20 milliárd dollár értékben exportált földgázt.  

A turizmus, amely 2022/23-ban rekordösszegű, 13,63 milliárd dolláros bevételt hozott, július–szeptemberben pedig 4,45 milliárdot, a gázai válság kirobbanása óta lelassult. A kormány eddig nem közölt bevételi adatokat a szeptember óta eltelt hónapokra vonatkozóan. 

A költségvetési hiány 

Az államháztartási hiány finanszírozása érdekében a központi bank a pénznyomtatáshoz fordult. Az M1 pénzkínálat, amely a forgalomban lévő készpénzt és az egyiptomi fontban elhelyezett látra szóló betéteket foglalja magában, novemberben 37,7 százalékkal ugrott meg éves összehasonlításban.   

A meredeken növekvő pénzmennyiség és a további idei leértékelések lehetősége a dezinfláció ütemének erőteljes lassulását eredményezi, ami azt jelenti, hogy az inflációs nyomás az idén is magas marad. 

Sok elemző úgy vélte, hogy Egyiptom a december közepi elnökválasztásig várt a valuta leértékelésével és a gazdaság talpra állításához szükséges egyéb fájdalmas reformokkal. A várakozásoknak megfelelően Abdel Fattah esz-Szíszi elnök, akinek nem kellett sok ellenzékkel szembenéznie, a szavazatok mintegy 90 százalékával győzött. 

A szakértők úgy vélik, hogy ha a font nem mozdul meg hamarosan, a befektetők valószínűleg továbbra is visszariadnak attól, hogy az egyiptomi gazdaságba fektessenek be, mert aggódnak egy későbbi, még élesebb leértékelődés miatt.  

Egyiptomnak a menekült teher, de lehet megoldás is 

A becslések szerint az országban már most is tízmillióra tehető a menekültek száma, ami nem kevés anyagi gondot okoz. Amikor kitört a gázai konfliktus, sokan Egyiptomban látták a megoldás kulcsát, amelynek az elvárások szerint be kellett volna fogadnia további akár kétmillió embert.  

Még október végén, a pusztító gázai háború közepette szivárgott ki egy dokumentum, amelyet Gila Gamliel izraeli hírszerzési miniszter írt. Javaslatot fogalmazott meg a gázai lakosoknak az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigetre való áttelepítésére mint olyan megoldást, amely „hosszú távon kedvező stratégiai eredményeket hoz”. 

Tulajdonképpen azt javasolta, hogy az izraeli kormány átvállalja Egyiptom adósságait a multilaterális hitelezőkkel (például a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal stb.) szemben, vagy (az Egyesült Államok támogatásával) meggyőzi a szövetséges nyugati országokat azok leírásáról. 

Nem lenne példa nélküli eset: 1991-ben az Egyesült Államok és szövetségesei – a Párizsi Klub gazdag kormányai – leírták annak a 20,2 milliárd dolláros adósságnak a felét, amellyel az észak-afrikai ország tartozott, cserébe Egyiptom részvételéért a második Öböl-háborúban az Irak-ellenes koalíció részeként. 

(Forrás: Reuters)