Az Egyesült Államok közel harminc év után Japánnal közösen avatkozott be a jen védelmében. Ez a lépés azt jelzi, hogy az árfolyam-stabilitás már szövetségi pénzügyi érdek, hiszen ezzel Washington a japán infláció mellett a saját kötvénypiacát és kereskedelmi pozícióját is védi.
Bár a dollár ma is a globális tartalékok mintegy 60 százalékát uralja, és válságok idején továbbra is menedékvalutaként működik, a hegemóniája alapjai gyengülnek. A nemzetközi pénzrendszert mindig a gazdasági erő, az erős intézmények és a megbízható szövetségek tartották egyben, ezek terén pedig az Egyesült Államokban egyre több repedés látszik.
Jü Jung-ting szerint a dollárrendszer jövőjéről szóló vita féloldalas. A nemzetközi közbeszéd többnyire külön kezeli az amerikai költségvetési hiányt és a dedollarizációt, pedig ezek ugyanannak a monetáris szerkezetnek az összefüggő elemei. A vita súlypontja így a dollár presztízséről a mögötte álló amerikai teljesítőképességre és a rendszerbizalomra kerül át.
Kína évek alatt egy dollárt megkerülő nyersanyaghálózatot épített ki, de Trump most egyszerre katonai, gazdasági és diplomáciai eszközökkel bontja le ezt az árnyékrendszert. A dollár globális súlya megrendült, és az amerikai stratégia most azon múlik, hogy sikerül‑e visszaterelni a kereskedelmet a saját gravitációs terébe.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
A Reuters szerint a piacok egyre inkább kockázati felárat kérnek a dollárért. A deviza több alkalommal gyengült még a kamatelőnye mellett is, miközben az euró 1,20 fölé emelkedett. A háttérben a washingtoni kiszámíthatatlanság és a Fed-függetlenség körüli aggodalmak állnak.
Noah Smith úgy látja, a világrend egy „globális pénzügyi anarchia” felé tart: a dollárt továbbra is használják a tranzakciók során, de tartalék- és menedékszerepe erodálódik. A szereplők az aranyba menekülnek, hiteles utódvaluta pedig nincs.
Sokáig úgy tűnt, hogy a mostani globális pénzügyi rendszerrel elégedetlen országok egy új, közös valutával akarnak választ adni a nyugati dominanciára, viszont a gazdasági tömb egy ennél sokkal pragmatikusabb megoldást választott.
Peking zökkenőmentes hozzáférést biztosított a dollárrendszerhez, és megmutatta, hogy képes a USA-kincstárjeggyel azonos hozamon finanszírozni, átárazva a globális megtakarításokért folyó versenyt.
A második negyedév tanulsága, hogy a globális tartalékkezelés nem sprint, hanem maraton. Bár a tartalékeszközökben a dollár hányada csökkent, erre a magyarázat mégsem az euró arányának a növekedése.
Az arany árfolyamának rekordemelkedése nemcsak a befektetők biztonságkeresését tükrözi, hanem mélyebb bizalmi válságot is jelez a globális pénzügyi rendszerrel szemben. A dollár gyengülése, a központi bankok aranyvásárlásai és a növekvő infláció mind arra utal, hogy a világ új gazdasági korszak küszöbén áll.
A globális pénzügyi rendszerben egy történelmi átrendeződés zajlik, ahogy a központi bankok az amerikai állampapírok helyett egyre nagyobb arányban választják az aranyat, jelezve egy új, többpólusú monetáris korszak kezdetét.
Peking csendes, de határozott lépéseket tesz a globális pénzügyi hegemóniáért folyó versenyben, miközben a dollár dominanciája már repedezik. Kína a jüan nemzetköziesítését célzó stratégiával, új pénzügyi eszközökkel és digitális valuták fejlesztésével kívánja átformálni a világgazdaságot, miközben az USA a belső problémákkal és a geopolitikai konfliktusokkal küzd.
Az euró dollárral szembeni látványos, közel 14 százalékos idei erősödése komoly fejtörést okoz az Európai Központi Banknak. Ami kezdetben segítette az infláció megfékezését, mára az eurózóna gazdasági kilátásait és versenyképességét fenyegető kockázattá vált, megosztva a döntéshozókat a további lépésekről.
A stablecoin eredetileg egy kriptotőzsdei átjáróeszköz volt, de most úgy tűnik, hogy a lakossági fizetések piacára is betörhet. Ez a kriptovaluta egy olyan pénzügyi innováció, amely a világ vezető valutái közötti geopolitikai versenyt immár a digitális térbe emeli, ahol eddig a dollár szerzett versenyelőnyt az euróval szemben.
Az amerikai gazdaságot a fenntarthatatlan államadósság, a dollár elértéktelenedése közepette emelkedő kötvényhozamok és a kereskedelmi feszültségek egyaránt szorongatják. Eközben a külföldi tőke jelentős mértékben áramlik Kínába, ami egy újabb jele annak, hogy Peking továbbra is állja a kereskedelmi háború küzdelmeit, sőt akár profitálhat is belőle.
Vámháborúk, adóssághegyek és geopolitikai átrendeződés: Trump ambiciózus gazdasági terve választ kíván adni Amerika strukturális válságára – de lehet, hogy csak ront a helyzeten?
Egy olyan ambiciózus pénzügyi stratégia rajzolódik ki, amely megreformálná a dollár dominanciáját, átrendezné a világkereskedelmet és Amerikába terelné az ipart. Trump gazdasági csapata egy új globális alkura készül – de vajon milyen áron?
Donald Trump február 3-án befagyasztotta a USAID (United States Agency for International Development), azaz az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség működését. A világ egyik legnagyobb segélyszervezetének a helyét a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális projekt veheti át – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Az októberi ülésen ismét 25 bázispontos kamatvágást hajtott végre az Európai Központi Bank. Habár szeptemberben a jegybank még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos piaci várakozásokat, a gyengébb gazdasági teljesítmény lépéskényszerbe hozta az EKB-t. Ezzel pedig tovább nőtt a szakadék a Fed és az EKB között, tekintve, hogy az előbbi esetében most már a piac is úgy látja a gazdaságot, mint a jegybank egy hónappal ezelőtt.
A világgazdaság figyelmét ismét a Kína és az Egyesült Államok közötti hatalmas kereskedelmi egyensúlytalanság köti le. Sokan a kínai iparpolitikát okolják a folyamatokért, ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint a probléma gyökere sokkal mélyebb, és mindkét országnak a saját portáján kellene söprögetnie.
Az idei esztendő utolsó negyedévébe lépve az iBanFirst, a tíz európai országban működő vezető globális deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltató bemutatja a forintra és az euró–dollár devizapárra vonatkozó prognózisait. Célja, hogy a nemzetközi kereskedelemben tevékenykedő magyar vállalkozások betekintést nyerjenek a legfrissebb devizapiaci trendekbe, így segítve őket az esetleges ingadozások és kockázatok hatékony előrejelzésében és kezelésében.
1971-ben a Bretton Woods-i rendszert felváltotta a fedezetlen pénzen alapuló gazdaság. Azóta válságos utakon jár a világgazdaság és a helyzet egyre inkább reformokért kiált. Lássuk, milyen trendek vették kezdetüket az új pénzügyi rendszer bevezetése óta és mik voltak ezek hatásai hosszú távon.
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
A Federal Reserve tegnapi kamatdöntő ülésén az irányadó ráta nem változott, de az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorú monetáris politikája globális hatásokat von maga után. Ugyanis az USA magas hozamszintjei miatt a feltörekvő piacoknak és az eurózónának is fenn kell tartaniuk saját szigorúbb kamatkondícióikat a tőkekiáramlás elkerülése érdekében.
A projektet a nagy pénzügyi intézetek és központi bankok is figyelemmel kísérik, ha pedig bejön az elképzelés, az tovább gyengíti a dollár globális tartalékvaluta-státuszát.
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
A kötvényeladás a dollárban denominált eszközöktől való diverzifikációként tekinthető, az eladással pedig rekordra nőtt a kínai aranytartalékok aránya a jegybanki tartalékban.
