Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldgazdaság rovatban a „versenyfutást” az elektromos járművek energiatárolóinak újrahasznosítása okozta problémákról szóló írásunk nyerte.
A legnagyobb energiatárolókat gyártó cég, a kínai CATL alapító elnöke jelezte, nagyon pozitívan áll Donald Trump azon kijelentéséhez, amely szerint a leendő amerikai elnök nem zárkózna el attól, hogy a kínaiak az USA-ban gyártsanak.
Magyarország és más konnektorállamok, mint Vietnám, Lengyelország és Mexikó, mind lényeges szereplők a globális gazdaságban. Ezek az országok stratégiai beruházások révén, mint nálunk CATL és a BMW debreceni projektjei, hozzájárulnak a világgazdaság összekapcsolásához, és ez segítheti hazánkat a kormányzati stratégiában a következő évekre kitűzött 3–6 százalékos gazdasági növekedés elérésében.
Kína elektromosjármű-gyártása robbanásszerűen növekszik: tavaly a globálisan eladott 14 millió hibrid és elektromos gépkocsi (EV) több mint 60 százalékát az ázsiai országban regisztrálták. A nyugati autógyártók számára ez azt jelenti, hogy az együttműködés és az innováció nélkülözhetetlenné válik a piaci pozíciók megőrzéséhez.
A Financial Times írása szerint a Northvolt svéd akkumulátorgyártó a pénzügyi és a termelési gondjai miatt a globális versenytársak, különösen Kína és az Egyesült Államok jelentős előnyre tettek szert. Az amerikai írás szerint az európai ipar jövője egyre bizonytalanabb a korlátozott uniós támogatások miatt, márpedig a földrész gyártói ezek nélkül nem tudnak kellő mértékben részt venni az EU-s zöldátmenetben.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fogyasztópolitikai bizottságának első miniszteri szintű ülésén elfogadták a fogyasztók kettős átmenet keretében történő hatékony védelméről szóló nyilatkozatot, amelyhez a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium is csatlakozott.
A globális járműiparban a jövőben felértékelődik az elektromobilitás. Bár a korábban vártnál lassabb lesz a folyamat, amelyben az állami támogatások kivezetésének, illetve a geopolitikai konfliktusoknak van nagy szerepe, azonban vitathatatlan, hogy az elektromos autók (EV) jelentik a járműipar hosszú távú jövőjét. Magyarország pedig adottságai, valamint az ágazatban tett korai lépései nyomán ki tudja használni ezt a trendet. A Makronóm Intézet elemzésében azt vizsgálta, hogy mekkora növekedési többletet adhat az elektromobilitást fókuszba helyező, proaktív gazdaságpolitika hazánk számára.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
A világszerte növekvő energiaigény és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb nyomást helyeznek az elöregedett energiahálózatokra. Az infrastruktúra korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk a zöldátállással és biztosítsuk a stabil energiaellátást.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a globális energetikai tárolókapacitásnak a jelenlegi 200 GW-ról 2030-ra 1, 2050-re pedig 5 TW-ra kell növekednie a nettó nulla kibocsátás eléréséhez. Míg a hálózati tárolás hagyományosan a vízerőművekre épült, az utóbbi években a kémiai energiatárolási megoldások kerültek előtérbe. A lítiumos energiatárolók árának csökkenése és az új kémiai összetételek fejlesztése tovább serkenti az energiatárolási piacot, amely 2040-re 1000–3000 milliárd dollárosra is nőhet.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának egyik kiemelt célja az energiatárolókat újrahasznosítani képes kínai vállalatok megismerése és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása.
A megújuló energiaforrások és az óriási energiatároló telepek kombinációjának köszönhetően Kalifornia egyre közelebb kerül a 100 százalékban tiszta energiahasználathoz, miközben mind inkább kiszorítja a fosszilis tüzelőanyagokat az elektromos hálózatából. De vajon milyen kihívásokkal kell még szembenéznie a legnépesebb amerikai államnak, hogy 2045-re elérje a célját?
Lassan érkeznek a nagyobb hatótávú, új energiatároló technológiákkal felvértezett luxus-e-autók. A kínai Nio már kínál odahaza ezer kilométer feletti hatótávú csúcsmodellt, az úgynevezett félszilárdtest-technológiára alapozva. Ha a valódi szilárd elektródák is elterjednek, akkor valóság lehet a 800 vagy akár 1000 kilométer feletti hatótáv akár 10-20 perces gyorstöltéssel és 20 év élettartammal.
Az elektromos járművek és az acél esetében valószínűleg továbbra is fennmarad a kínai túlkapacitás – írja a Goldman Sachs egy minapi jelentésben. Más területeken azonban elképzelhető, hogy a távol-keleti vállalatok lépéseket tesznek a kereslet-kínálat kiegyensúlyozásának érdekében.
A Bactery új energiatároló rendszerei a talajból nyernek energiát, kihasználva a mikroorganizmusok természetes folyamatait. A Soil Microbial Fuel Cells (talajmikrobiális üzemanyagcellák) technológia több mint 25 évig működteti az érzékelőket karbantartás nélkül, és várhatóan bő 10 ezer forint körüli áron kerülhet forgalomba már 2026-ban.
Egy óriási megújulóenergia-cég jelentősen visszafogja szélerőmű-építési terveit. Az állami tulajdonú norvég Statkraft rövid távon 17-20, hosszabb távon, 2040-ig akár 40 százalékkal kevesebb szélerőmű, illetve energiatároló kapacitás megépítésével számol. Még a zöldhidrogéntervek is csúsznak.
Csao Lung, Fucsien tartomány kormányzója, június 27–28-án Magyarországra látogatott. Ez a kínai régió ad otthont a CATL-nek, amely Debrecenben valósít meg egy 7,5 milliárd eurós beruházást. Továbbá a tartomány rendezi a Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállítást, amelyre Magyarország díszvendégként kapott meghívást.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Geun Ki Munt, a Koreai Köztársaság Gazdasági Minisztériumának helyettes igazgatóját, Szu Csul Parkot (Soo Chul Park), a SungEel HiTech Europe Kft. és a SungEel HiTech Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját, valamint Dong Vuk Csut (Dong Wook Chu), a SungEel Hitech Hungary Kft. igazgatóját. A megbeszélésen a felek áttekintették az elektromosjármű-iparhoz kapcsolódó energiatároló rendszerek piacának nemzetközi helyzetét, valamint az ágazat előtt álló kihívásokat és a zöldátállásban rejlő lehetőségeket.
Valami furcsa dolog történik az európai villamosenergia-piacokon: az árak folyamatosan nulla alá csökkennek. Ez a jelenség zene lehet az átlagos fogyasztó füleinek, de hosszú távon számos kedvezőtlen hatást eredményezhet – többek között akadályozhatja a zöldátállást.
Kezd beérni a keleti nyitás gazdasági politikája: a versenyképesség terén az EU gazdasági kilátásainak, versenyképességének romlása ellenére is kedvező pozícióba helyezik Magyarországot az erősödő kínai kapcsolatok – írtuk meg a Mandiner hetilapban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett az Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett „European Battery Day” ülésén, ahol a felek az európai energiatároló-ökoszisztémáről és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményekről tárgyaltak. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi elektromos tárolókhoz kapcsolódó cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A zöldenergia-tároló rendszerekkel kapcsolatos egyik legnépszerűbb riogatás az, hogy élettartamuk lejárta után súlyosan környezetszennyezővé válnak. Pedig a megoldás már itt van: az újrahasznosítás ráadásul dollármilliárdos üzlet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány a futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására. A villamos energia rendszerszintű tárolási kapacitásának bővítését segítő pályázat 62 milliárdos keretösszeggel februárban nyílt meg. A közelmúltban megszülettek a támogatói döntések, amelyek alapján mintegy félszáz ipari energiatároló létesülhet Magyarországon.
Kína két legnagyobb energiatároló-gyártója akár 50 százalékkal is csökkentheti az árakat, miközben fokozódik a globális verseny az új tárolórendszerek kifejlesztéséért.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rámutatott, mennyire sikeres Kína a zöldipar támogatása és fejlesztése terén. Kiemelte, az európai ipartámogatási rendszer hiányosságai miatt fennáll a veszélye, hogy kontinensünk le fog maradni az elektromosautó-gyártás és a zöldipar területén. Hozzátette, ezek Magyarország számára is kiemelt fontosságú ágazatok, amelyek rendkívüli potenciált jelentenek hazánknak.
Az energiagazdálkodásban kulcsszerepe lehet az akkumulátoroknak. A rövid távú akkumulátoros energiatárolás már szépen fejlődik, de a hosszú távú tárolási megoldások még mindig költségesek, ráadásul fejlesztés alatt állnak. Ennek köszönhetően a gázerőművek továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaellátás biztonságának garantálásában, még akkor is, ha egyre inkább a megújuló energiaforrásokra helyeződik a hangsúly.
