Az előrejelzések szerint 2030-ig legalább hatmillió elektromos jármű tárolórendszerének jár le az élettartama, és végzi a szemétben. Persze az utóbbi kifejezés alapjaiban hibás: a ritkaföldfémekkel telepakolt lejárt szavatosságú eszközök természetesen kiemelten veszélyes hulladéknak minősülnek, ám esetükben a megoldás nem a speciális tárolási lehetőségekben, hanem az újrahasznosításban rejlik. Az elektromosautó-ipar eme új szegmensét elsősorban éppen a zöldátállás alapfilozófiája hívta életre, ám a környezetvédelemmel párhuzamosan egy olyan ipari területet lehetett létrehozni a segítségével, amelybe 2025-ig már mintegy 12 milliárd dollárt fektetnek be.  

A gazdaság zöld madara 

Az elektromos járművek energiatároló rendszereinek gyártásához általában több száz kilogramm ritkaföldfém bányászata szükséges. Ez a zöldátállás átmeneti időszakában (az energiaigényük miatt) valóban felduzzasztja a zöldenergiacégek szén-dioxid-környezetterhelését – ezt a lábnyomot azonban éppen a következő időszak újrahasznosítási struktúrájával lehet majd eltüntetni.  

Az elektromos autók az élettartamuk során „meghálálják” a készítésükhöz szükséges energiát, hiszen a károsanyag-kibocsátásuk összehasonlíthatatlan a belső égésűekkel. A Bloomberg elemzése szerint az Egyesült Államokban körülbelül 41 ezer kilométert kell vezetni ahhoz, hogy egy elektromos jármű nullszaldós legyen, vagyis környezeti szempontból visszatérítse a szó szerint beleölt energiát. Csakhogy ez azt veszi alapul, hogy minden egyes járművet vadonatúj, frissen bányászott és finomított ritkaföldfémekkel telepakolt energiatárolókkal látnak el.  

Ez azonban nemcsak környezetvédelmi, hanem befektetési szempontból is szimpla ostobaság lenne.  

Az elhasznált tárolók változatlanul tele vannak egy új létrehozásához nélkülözhetetlen anyagokkal. Egyszerűen csak ki kell nyerni belőlük, és újra felhasználni: a zöld madár új kalitkát kap, és tovább énekel.  

A régi az új új  

Az újrahasznosítási történet csattanója az, hogy bár még nem rendszerszintű megoldásokat alkalmaznak benne, máris nyereséges.  

A jelenlegi technológiákkal az energiatárolókban használt kritikus ásványi anyagok 95 százaléka visszanyerhető. 

Az egyik úttörő vállalkozás, a Redwood Materials nem másé, mint a Tesla egykori társalapítójáé, J. B. Straubelé, aki a cégfilozófiáját egyszerűen, de hatásosan fogalmazta meg. Mint mondta, ha az éghajlatváltozás lassítása miatt hozták létre az elektromos járműveket, nem megengedhető, hogy az energiatárolók problémája még nagyobb válságot idézzen elő, mint aminek a megoldására kitalálták az alkalmazásukat. Straubel a gyakorlatba is átültette a gondolatot: a Stanford Egyetem kutatóinak új elemzése szerint az újrahasznosítási folyamat akár 79 százalékkal kevesebb energiát igényel, és 55 (a teljes folyamat végén akár 80) százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez, mint a szén-dioxidot termelő gigafinomítók. Nem mellesleg az eljárás során kinyert anyagokra akkora a kereslet, hogy – technológiától függetlenül – a profit termelése már a vállalat alapításának pillanatában garantált. 

Az átmenet 

Minél gyorsabb az átállás a megújuló energiára, annál kisebb lesz az elektromos járművek szennyezése. A Stanford elemzése szerint 2030-ra az újrahasznosítás már olyan méreteket ölt, hogy  

az így gyártott tárolórendszerekkel ellátott autók néhány hónapon belül ki is egyenlítik a gyártásukhoz szükséges károsanyag-kibocsátást.  

Az újrahasznosítási technológiák éppen jó időben születtek meg: jelenleg az elhasználódott rendszerek száma még alacsony, mivel az elektromos gépkocsik robbanásszerű terjedése is csak az elmúlt években kezdődött el. Éppen ezért  

már az idén kétszer annyi lítiumion-technológiás energiatároló újrahasznosítására van kapacitás, mint amennyit tíz évvel ezelőtt gyártottak, 

ami újraírhatja nemcsak a környezetterhelési elemzések módszertanát, de a tárolók gyártási technológiáját is: ha a cél az egyszerű újrahasznosítás lesz, a rendszerek is egyszerűsödni fognak.  

A jól működő minták a magyar kormány stratégiáját is bővíthetik. A zöldátállásra építkező Magyarország mint elektromos járműipari nagyhatalom változatlanul óriási lépéselőnyben van az ide befektető zöldenergiai vállalatok miatt. A kutatás-fejlesztési és innovációs potenciál soha nem volt ennyire nagy. Ha a kormány a hosszú távú fenntarthatóság újrahasznosítási szegmensében is maradandót tud alkotni, nem lesz olyan erő, amely a zöldgazdaságot ki tudná billenteni az egyensúlyából.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: Shutterstock