A korábban mítosznak tartott feltételezés a szemünk előtt válik valósággá: az eurózóna viszonylagosan elszegényedik, összevetve az Egyesült Államok gazdasági teljesítményével. Több más elemzés mellett két francia közgazdászkutató is erre a következtetésre jutott a Le Monde-ban megjelent cikkében. Minden mutató ezt támasztja alá.
Hazánk idén második alkalommal, egy kihívásokkal teli időszakban tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Thomas Westphalt, a tanács főigazgatóját. A tárcavezető kiemelte: a Pénzügyminisztérium szakértői felkészültek a magyar elnökség egyik fontos feladatára, a 2025. évi uniós költségvetés elkészítésére, emellett nagy hangsúlyt fordítanak az uniós versenyképességi és a demográfiai kihívásokra is.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Az eurózóna gazdasága végül 2023 végén sem tudott bővülni: a stagnálás több mint egy éve húzódik, főként a strukturálisan magasabb energiaárak, a dráguló hitelek és az európai gazdaság motorját jelentő Németország gazdasági visszaesése nyomán.
Az Európai Unió addig ráncigálta a sárkány bajszát, amíg az morcos nem lett. Kína felvette a kereskedelmi háborús kesztyűt, és már az első csapása nagyon fog fájni.
Mégis megszületett a megállapodás az Európai Bizottság és Németország között: elfogadják az e-üzemanyaggal működő belső égésű autókat is a zöld átállás részeként, azzal a feltétellel, hogy azok technológiája kizárja a fosszilis üzemanyagos üzemeltetést.
Prágában az uniós országok vezetői megegyeztek abban, hogy majd valamiben meg fognak egyezni. Magyarországnak viszont sikerült megvédeni az érdekeit.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
