Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat január végén közzétett adatai szerint az eurózóna tavalyi harmadik negyedév 0,1 százalékos zsugorodását az október–decemberi időszak zéró gazdasági növekedése követte – írja az Associated Press. 

A hírügynökség szerint ezzel a gazdasági válság siralmas sorozata tovább folytatódhat: az euróövezetbe tartozó 20 ország 2022 harmadik negyedéve óta nem mutatott jelentős növekedést, amikor is a gazdaság 0,5 százalékkal bővült. 

Az eurózónában az idei év eleje sem tűnik jobbnak, mivel az üzleti tevékenység mutatói továbbra is a zsugorodást jelzik.  

A 20 országot tömörítő blokk a megemelkedett kamatlábak, a gyenge külföldi kereslet és a fokozódó geopolitikai feszültségek között lavírozik. Ráadásul a vörös-tengeri hajózási zavarok beszűkítették a globális kereskedelmet a Szuezi-csatornán, az Ázsiát Európával összekötő fő útvonalon, ami megnövelte a szállítási költségeket, és már az infláció fellendülésével is fenyeget. 

Borús kilátások az euróövezetben 

Az euróövezet „még mindig küzd, hogy megtalálja a mélypontot” – mondta Holger Schmieding, a Berenberg bank vezető közgazdásza. Az új számok az Európa és az Egyesült Államok közötti növekvő szakadékot hangsúlyozzák, mivel az utóbbi gazdasága a negyedik negyedévben 0,8 százalékkal nőtt az előző három hónapos időszakhoz képest, ami éves szinten a vártnál is jobb, 3,3 százalékos ütemet jelent. 

Míg az eurózóna gazdasága egész évben 0,5 százalékkal, addig az Egyesült Államoké 2,5 százalékkal nőtt. 

„Messzebbről nézve, az eurózóna GDP-je 2022 harmadik negyedéve óta stagnál, amikor a gázárak megugrottak és az EKB kamatemelésbe kezdett” – idézi a lap Jack Allen-Reynolds, a Capital Economics helyettes vezető eurózóna-közgazdászának elemzését. 

Azért vannak biztató jelek is 

Ugyanakkor nem minden hír rossz: egyrészt a munkanélküliség továbbra is rekordalacsony szinten van, miközben a július–szeptemberi negyedévben nőtt a munkahelyek száma is. Az energiaárak is csökkentek a közelmúltbeli kiugrás után – bár továbbra is strukturálisan magasabbak lettek, mint az orosz–ukrán háború előtt –, ráadásul a földgáz tárolási szintje – amelyet az otthonok fűtésére, a gyárak üzemelésére és a villamosenergia-termelésre használnak – továbbra is stabil.  

Mivel a gáztárolók 72 százalékban megteltek, és a téli fűtési szezon nagy része már majdnem véget ért, a magasabb közüzemi számláktól és egy újabb energiaválságtól való félelem enyhült. 

Miközben a gazdaság stagnál, az infláció gyorsan csökkenésnek indult a fájdalmas két számjegyű csúcsról: decemberben 2,9 százalékra esett vissza. Az emberek fizetése és vásárlóereje azonban még mindig nem érte el azt a szintet, amelyet az áremelkedés miatt elveszítettek. Az elégedetlenség már szemmel látható: a jobb fizetést, kevesebb korlátozást és alacsonyabb költségeket követelő francia gazdák a héten barikádokat állítottak fel Párizs környékén. 

Eközben az Európai Központi Bank által alkalmazott inflációellenes gyógyszer – a meredeken megemelt kamatlábak – visszafogta az üzleti beruházásokat és az olyan ingatlantevékenységeket, mint az építkezések és a lakáseladások. 

Amíg a németek gyengélkednek, egész Európa erőre tud kapni 

Európa legnagyobb gazdasága, Németország 0,3 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben.  

A korábban a növekedés mintaképének számító Németország tavaly a legrosszabbul teljesítő nagy fejlett gazdaságok közé tartozott. 

Az országot több komoly kihívás is sújtja, többek között az energiaigényes iparágak megnövekedett költségei, a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az is, hogy a kiegyensúlyozott költségvetés érdekében évek óta nem fektetett be elég pénzt az infrastruktúrába és a digitális technológiába. 

A vörös-tengeri konfliktus is hatással lehet kontinensünk teljesítményére 

Bár az eurózónából beérkező számok „nem utalnak jelentős javulásra”, sőt az idei év első három hónapjára enyhe zsugorodást jelezhetnek, az Oxford Economics közgazdászai mégis úgy látják, hogy az övezetnek előnyére válhat a fogyasztói vásárlóerőt helyreállító csökkenő infláció és a várhatóan alacsonyabb kamatlábak. 

Egyes elemzők arra számítanak, hogy az EKB már áprilisban kamatcsökkentést hajt végre, míg mások szerint a központi bank júniusig várhat, hogy az infláció véglegesen ellenőrzés alatt legyen. A kockázatok azonban továbbra is fennállnak, beleértve a jemeni húszi lázadók hajók elleni támadásait a Vörös-tengeren, ahol a világkereskedelem 12 százaléka halad át, ami Izrael Hamász elleni háborújának további eszkalációjával fenyeget. 

A konfliktus hatására a szállítási költségek emelkedtek, mivel a hajótársaságok Afrika déli csücske felé irányítják át a hajóikat, és ez legalább egy héttel több szállítási időt vesz igénybe. A magasabb szállítási költségek és a ruháktól a billentyűzet-alkatrészekig terjedő termékek késedelme miatt egyre nagyobb az aggodalom, hogy a gázai konfliktus elhúzódása vagy eszkalálódása újabb fogyasztói árnövekedést okozhat. 

Az Oxford Economics szerint a kereskedelmi zavarok akár 0,5 százalékkal is növelhetik a maginflációt, amely nem tartalmazza az ingadozó üzemanyag- és élelmiszerárakat. A maginflációt az EKB is szorosan figyeli. 

„Úgy gondoljuk, hogy a maginflációra gyakorolt hatás elég lesz ahhoz, hogy az EKB egy kicsit tovább várjon, és júniusra halassza a kamatcsökkentést”  

– írták az Oxford Economics elemzői egy jegyzetben. 

(Forrás: AP News)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock