Kína a korábban vártnál jóval hamarabb tett meg egy újabb fontos lépést a teljes chipfüggetlenség felé. Már az extrém-ultraibolyás (EUV) litográfiai berendezéseiket tesztelik egy sencseni laboratóriumban olyan titoktartás mellett, mint amilyen az amerikai atombombaprojektet övezte.
Nem sok idő telt el a vámfegyverszünet megkötése óta, Peking és Washington között megint áll a bál. A perpatvar kirobbantó oka ezúttal és ismét a chipipari verseny. Amerika tiltana, Kína fenyeget.
Az Apple elveszítette vezető szerepét a kínai okostelefon-piacon, miután tavaly a Vivo és a Huawei az eladási számokat tekintve megelőzte.
A Huawei célja, hogy az autóipari beszállítók között a német Bosch kínai megfelelője legyen – derült ki Hszü Cse-csün elnök nyilatkozatából. A vállalat nem tervez saját gépkocsikat gyártani, hanem ehelyett a hardver és a szoftver fejlesztésére koncentrál. A kínai techóriás már most számos autógyártóval működik együtt, és tavaly 655 millió dolláros bevételt ért el az autóipari üzletágában.
Bár az amerikai félvezetőexport-ellenőrzések rövid távon hatásosak voltak, hosszú távon a tengerentúli ipar is károkat szenvedhet a kínai leleményesség miatt, ami végeredményben kontraproduktívan hathat az USA technológiai fölényére is.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
Az FBI figyelmeztetett a nap- és szélenergia-rendszerek kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségére, amelyek 2023-ban az USA villamosenergia-fogyasztásának 21 százalékát tették ki. Kiemelték, hogy a megújulóenergia-ipar gyors növekedése gyakran hiányos szabályozások mellett zajlik, és ez növeli a kiberkockázatokat.
Az Egyesült Államok által szankcionált Huawei volt az első azon kínai cégek között, amely a túlélését az egyre hazafiasabb kínai fogyasztóknak köszönheti. Pedig még 2021 októberében a The Economist azt tanácsolta, hogy a kínai technológiai óriás inkább „oszlassa fel magát”. Így a tehetséges mérnökei távozhatnak, hogy részesei legyenek a high-tech vállalkozók következő generációjának.
A kínai techóriás az új csúcstelefonjához a legtöbb elektronikai alkatrészt már helyben szerzi be, így az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásoknak a Qualcomm és az Intel csúcstermékeire valószínűleg nem lesz túl nagy hatása.
Az Egyesült Államok egyre agresszívabb kereskedelmi és külpolitikája Kínával szemben a legfeketébb hidegháborús hangulatot kezdi idézni. Mindent átszőnek a nemzetbiztonságra való hivatkozás kibogozhatatlan szálai, Kína hibáztatása pedig jótékonyan eltakarja a problémák fő forrását: az amerikai gazdaságpolitika elhibázott lépéseit. A következmények katasztrofálisak lesznek.
Bár félvezető-technológiája néhány évvel lemaradt az Egyesült Államok iparához képest, Kína rendeletben utasította az elektromosautó-gyárakat, hogy gyorsított tempóban szakadjanak el az amerikai chipektől. A cél a nyugati importfüggőség megszüntetése és a hazai gyártás felpörgetése.
Peking az technológiai önellátás erősítése jegyében több mint 27 milliárd dollárt gyűjtene össze ahhoz, hogy hatékonyabban finanszírozhassa chipgyártó vállalatait. Az alap főként önkormányzatoktól és állami vállalatoktól kap támogatást. A korábbi kettő mellett egy újabb forrás létrehozását az is motiválta, hogy az USA szigorítana a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Kínával szembeni szankciókon, és erre buzdítja szövetségeseit is.
Amerika bízott abban, hogy az általuk alkalmazott szankciók javarészt kiütötték a Huawei Technologies vállalatot a piaci versenyből. A kínai óriáscég azonban tavaly augusztusban visszatért az okostelefonok piacára egy az Apple iPhone-jával versenyképes 5G-modellel. Egy vezető japán portál elemezte a büntetőintézkedések hatását és javasolná a szankciós stratégia alapos átgondolását.
Úgy tűnik, Kína már az idén piacra dobhatja a következő generációs okostelefon-processzorait. Azonban a varázs csak addig tart, amíg ki nem fogynak a beraktározott gépekből, hiszenexporttilalom alatt állnak azok az eszközök, amelyekkel eddig képes volt valamelyest tartani a tempót. Az ázsiai nagyhatalom azonban kiskaput talált.
Számos kínai kutatóintézet elkezdte tanulmányozni az orosz–ukrán háborúra adott nyugati válaszokat. Különböző forgatókönyveket vázoltak fel, hogy mi történne, ha Kína esetében is hasonló szankciókat helyeznének kilátásba. Mindeközben könnyen lehet, hogy az amerikai chipkorlátozások lehetőséget adnak a Huaweinek, hogy betöltse az Nvidia után maradt űrt Kínában.
Milyen láncreakciót váltottak ki a világ félvezetőiparánál az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások, illetve milyen hatással lesz Kína gyors növekedése a chipgyártás területén az eredetileg a TSMC és a Samsung által képviselt iparági óriásokra.
Szeptember elején Kínában arra kérték a központi kormányzat tisztviselőit, hogy ne használjanak Apple iPhone-t és más külföldi márkájú készüléket a munkahelyükön, és ne vigyék be az irodáikba. A hírre az Apple részvényei is reagáltak, rögtön estek 3, majd másnap 4 százalékot. A részvények pár százalékos csökkenése kétszáz milliárd dolláros piaci érték elvesztésétt jelenti. Mindez az iPhone 15 modell piacra dobása előtt történt – talán nem véletlenül.
A Huawei új telefonja a rémálom kezdete az USA tiltópolitikába fulladó döntéshozóinak. Az üzenet egyértelmű: „ha nem vehetem meg, akkor csinálok magamnak”. A lépés felér egy arculcsapással az amerikai kereskedelmi politikának, Washington egyelőre nem is tud reagálni.
