Peking az technológiai önellátás erősítése jegyében több mint 27 milliárd dollárt gyűjtene össze ahhoz, hogy hatékonyabban finanszírozhassa chipgyártó vállalatait. Az alap főként önkormányzatoktól és állami vállalatoktól kap támogatást. A korábbi kettő mellett egy újabb forrás létrehozását az is motiválta, hogy az USA szigorítana a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Kínával szembeni szankciókon, és erre buzdítja szövetségeseit is.
Peking több mint 27 milliárd dollárt gyűjtött össze eddigi legnagyobb chip-alapjához, hogy felgyorsítsa a csúcstechnológiák fejlesztését, miközben Washington megpróbálja megakadályozni ezeket a törekvéseket.
A Nemzeti Integrált Áramköripari Befektetési Alap (National Integrated Circuit Industry Investment Fund Co Ltd) az önkormányzatok és állami cégek tőkéjét gyűjti egy harmadik támogatási forrás létrehozására, amely összege meghaladná a második, 200 milliárd jüanos (körülbelül 28,1 milliárd dollár) alapot – erről az ügyben illetékes, névtelen források beszéltek.
A Nagy Alap
A „Nagy Alap” létrehozásával az állami támogatással bíró cég kiterjeszti a hatáskörét, válaszul arra, hogy az USA szigorítani készül a Kínával szembeni technológiai korlátozásokon annak érdekében, hogy ezzel gördítsen akadályt a kínai chip- és mesterségesintelligencia-fejlesztési folyamatok elé.
A sokkal nagyobb harmadik alap létrehozása – amelyet közvetlenül a nagyhatalmú kínai technológiai minisztérium felügyel –
a világ legnagyobb félvezetőpiacának hasznosítására tett törekvések feléledését jelzi, miután a központi irányítás alatt évekig vegyes sikereket értek el ezen a téren.
A Huawei és partnere, a Félvezetőgyártó Nemzetközi Vállalat (Semiconductor Manufacturing International Corp.)tavaly még mindig amerikai technológiára támaszkodott egy fejlett processzor fejlesztésénél.
A Nagy Alap harmadik pénzügyi tőkeforrása várhatóan javarészt az önkormányzatoktól, valamint ezek befektetési forrásaiból és állami vállalatoktól fog érkezni, míg a központi kormány csak egy töredékét fogja finanszírozni – adta tudtul egy névtelen informátor. Peking célja most az, hogy értékes tőkét gyűjtsön össze szerte az országból a főbb projektek megvalósításához. Ez egy kulcseleme Hszi Csin-ping elnök úgynevezett „teljes nemzet-szemléletének” – tette hozzá.
Az ázsiai nagyhatalom megújult törekvése a technológiai önellátás irányába azt követően bontakozott ki, hogy az Egyesült Államok arra ösztönzte szövetségeseit, így Hollandiát, Németországot, Dél-Koreát és Japánt is, hogy szigorítsák tovább Kínával szembeni szankcióikat annak érdekében, hogy ezzel nehezítsék Peking hozzáférését a félvezető-technológiákhoz, és betömjék a lyukakat az exportellenőrzésben.
A Nagy Alap tehát létfontosságú Kína céljainak elérésében.
Még várat magára a végleges döntés
Sanghaj és más városok kormányzatai, a China Chengtong Holdings Group, valamint az Állami Fejlesztési és Befektetési Vállalat (SDIC) is azon befektetők között van, amelyik több milliárd jüant áldozna a harmadik fázisban létrehozni kívánt alapra – jelezték a névtelen források.
Ez az alap segít majd finanszírozni három–négy egyéb, más általános partnerek által kezelt tőkealapot egy úgynevezett „alapok alapja” struktúra keretein belül. Ennek lényege, hogy diverzifikálni tudják a beszerzési és befektetési stratégiáikat. A 3-as Alap – ahogyan ismertté vált – helyi cégeket is közvetlenül támogat majd. Az informátorok ugyanakkor hozzáfűzték azt is, hogy az alap létrehozásáról még zajlanak az egyeztetések, vagyis az azzal kapcsolatos végleges döntés megszületése akár még hónapok kérdése lehet.
Az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium, a sanghaji önkormányzat, a Chengtong és az SDIC még nem válaszolt a megkeresésekre ezzel kapcsolatban.
A Nagy Alap és a vezető chipgyártók kapcsolata
A titokzatos Nagy Alap Peking elsődleges eszköze a helyi chipgyártók pénzügyi finanszírozására.
E pénzügyi bázist 2014-ben hozták létre, körülbelül 45 milliárd dollárt vonzott magához, és már számos vállalat támogatta, többek között olyan chipgyártó bajnokok is, mint a SMIC és a Yangtze Memory Technologies Company. Ebben 74 vállalat és startup rendelkezik részvénnyel a Tianyancha vállalati adatbázis szerint.
A sanghaji SMIC, a Huawei fő chipgyártója, sikeresen hozott létre egy 7 nanométeres processzort a Mate 60 Pro-hoz még 2023-ban, amelyről az USA akkor még azt gondolta, hogy meghaladná Kína technológiai képességét.
Az alap második fázisát 2019-ben indították el, és jelenleg 48 helyi chipvállalat rendelkezik benne részvénnyel.
A Nagy Alapból részesedő vállalatok úgy is tekinthetők, mint amelyek Peking hivatalos jóváhagyásával működnek.
Ez általában segít megnyitni az ajtókat más potenciális befektetők és nagyobb politikai támogatók előtt.
Az alap azonban többnyire a színfalak mögött működött, a befektetési standardokat pedig eltitkolták a nyilvánosság elől, ami egyes kritikusok szerint aláásta az elszámoltathatóságát.
Lassította a beruházásokat egy 2022-ben indított korrupcióellenes vizsgálat, amely végül az előző igazgató és több más tisztviselő bukásához vezetett. A legfelsőbb kínai vezetők vizsgálatokat rendeltek el, miután aggódni kezdtek, hogy az évekig tartó bőséges kormányzati beruházások után nem sikerült áttörést elérni a külföldi importot helyettesítő félvezetők fejlesztése terén.
A Nagy Alap 2023 vége felé aztán ismét mozgásba lendült, és több 10 milliárd jüant fektetett a kétéves Changxin Xinqiao Memory Technologies Incorporations nevű cégbe.
Ezt a kevéssé ismert vállalatot 2021-ben alapították, és a Tianyancha adatbázisa szerint a részvényesein és vezérigazgatón osztozik Kína vezető DRAM (Dynamic Random Access Memory) chipgyártójával, a Changxin Memory Technologies vállalattal, amelynek központja szintén egy kelet-kínai városban, Hefeiben található.
(Forrás: Bloomberg)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
