Amerika bízott abban, hogy az általuk alkalmazott szankciók javarészt kiütötték a Huawei Technologies vállalatot a piaci versenyből. A kínai óriáscég azonban tavaly augusztusban visszatért az okostelefonok piacára egy az Apple iPhone-jával versenyképes 5G-modellel. Egy vezető japán portál elemezte a büntetőintézkedések hatását és javasolná a szankciós stratégia alapos átgondolását.
Várhatóan az idén a Huawei megerősíti, hogy számolni kell vele az okostelefonok, okoseszközök és távközlési berendezések globális piacán. A japán Nikkei lap szerint ez jó pillanat lenne arra, hogy Washington felismerje, a kínai cég elleni további szankciók egyre kevesebb eredményt hoznak, és inkább keresnie kellene a lehetőségeket az amerikai technológiai háború újrakalibrálására.
Az elemzők szerint
a Huawei 2024-ben akár 100 millió telefont is eladhat, amivel újra az öt legnagyobb globális telefonmárka közé kerülne.
Ez még mindig jócskán elmaradna az Apple, a Samsung Electronics vagy a saját 2019-es rekordja mögött, amikor 240,6 millió készüléket tudott eladni, de jelentős fellendülés a 2022-ben értékesített 30,5 millióhoz képest.
Furcsa módon az ázsiai cég eredeti fókuszpontja, a telekommunikációs berendezésekkel foglalkozó üzletága nem nagyon vesztett a globális piaci részesedéséből, megúszta az USA által 2019 óta alkalmazott piaci nyomást. Mint ismert, a világ számos országában hívták fel a figyelmet a vállalatra, mondván nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A támadás kivédése nagyrészt a Huawei vezető szerepének köszönhető az otthoni 5G-hálózatok kiépítésében. A hatalmas kínai piac ellensúlyozta az olyan piacok elvesztését, ahol az Egyesült Államok sikeresen lobbizott a hatóságoknál, mint például Ausztráliában.
A távközlési berendezések üzletágát sikerült stabilan tartaniuk, fellendültek a telefonértékesítések és megjelentek olyan új üzletágak is, mint az autóipari rendszerek.
Tavaly a Huawei bevételei 9 százalékkal, több mint 700 milliárd jüanra (97,7 milliárd dollárra) emelkedtek, és visszatértek a 2020-as év szintjére.
A cég sikere arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok korlátozása ellenére a kínai vállalatok sikerrel találták meg a módját, miképp tudnák felpörgetni a fejlett félvezetők nagyszabású gyártását.
A Huawei új okostelefonjába, a Mate 60 Pro modellbe beépített mikrochipek ráadásul azt bizonyítják, hogy Kína vezető chipgyártója, a Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC) képes fejlett chipek előállítására. Persze kérdéses, hogy a vállalat tudja-e teljesíteni a Huawei várhatóan fokozott igényét, amely az idén legalább 60 millió ilyen telefonmodellt értékesítene.
A telefoneladások fellendülése előkészíti a terepet a Huawei saját fejlesztésű operációs rendszere, a HarmonyOS számára, amely fenyegetheti az Apple iOS-t, Kína második leggyakrabban használt operációs rendszerének pozícióját. Természetesen a piacvezető ezen a téren továbbra is a Google Androidja.
Az operációs rendszer legújabb verzióját, a HarmonyOS Nextet a múlt hónapban osztották meg a fejlesztőkkel. Mivel a kínai szisztéma teljes független az Androidtól, így a mobilos alkalmazásfejlesztőknek új verziókat kell készíteniük a termékeikből, hogy biztosítsák a kompatibilitást a HarmonyOS-eszközökkel. Eddig több mint 200 népszerű kínai applikációt kínálnak a HarmonyOS-verziókhoz. Jelenleg a kínai operációs rendszert mintegy 800 millió eszközön használják, beleértve a táblagépeket és a laptopokat. Ennek további lökést adhat, ha a HarmonyOS-t átveszik az ottani kormányhivatalok és állami tulajdonú vállalatok. Paradox, hogy minél szigorúbb amerikai szankciókkal néz majd szembe Kína, ez a folyamat annál inkább felgyorsulhat.
Ha a legtöbb kínai készülék hazai gyártású operációs rendszeren kezd működni, és az ország félvezető-ellátási lánca is önellátóvá válik, úgy csökken majd Washington technológiai eszköztára a korlátozásokra.
Miért olyan hatástalanok az amerikai szankciók?
A japán portál szerint alapvető tény, hogy
a büntetőintézkedéseknek csak korlátozott a hatékonyságuk a mai, szorosan integrált gazdaságok világában.
Emellett az Egyesült Államok exportellenőrzésének fokozódó jellege kiskapukat hagyott a Huawei számára, hogy a készleteit felhalmozza és rákészüljön ezekre a szankciókra. Ráadásul a több évtizedes integráció lehetővé tette Kínának, hogy elegendő tehetséget és szakértelmet gyűjtsön össze egy önálló technológiai képesség felépítéséhez.
A japánok nagy jelentőséget tanúsítanak az SMIC technológiai áttörésénél Liang Mong-song társ-vezérigazgatónak, akit kulcsembernek tartanak a Huaweinek szállított fejlett chipek elkészítésénél.
A tajvani chipmágusnak nevezett Liang 16 éven át vezette a kutatást és fejlesztést a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.-nál (TSMC), a chipgyártás globális vezetőjénél. Ezután segített a Samsungnak felépíteni a chipgyártó üzletágát, majd csatlakozott a SMIC-hez.
Liang mellett számos magas szintű chipipari veterán csatlakozott kínai vállalatokhoz, vagy alapított startupokat az országban, olyanok, akik tapasztalatot gyűjtöttek az olyan külföldi félvezetőipari vállalatoknál, mint a TSMC, a holland ASML berendezésgyártó, valamint a Synopsys és a Cadence elektronikai tervezőautomatizálási szoftvereket gyártó cég.
Japán javaslatok a szankciós politika megváltoztatására
Amíg ezek az emberek és a szakértelem szabadon mozoghatnak, addig nehéz lesz végrehajtani az Egyesült Államok technológiai szankcióit
– állapítja meg a Nikkei. Ebben az a meglepő, hogy pont egy japán portáltól, az USA talán legelkötelezettebb távol-keleti barátjától érkezik a jó tanács, hogy az Egyesült Államoknak felül kellene vizsgálnia a technológiai szankciókkal kapcsolatos megközelítését, felismerve az ilyen politikák korlátait és káros hatását. Ugyanis az eredménytelen intézkedések – például a Huawei elleni retorziók – követése csökkenti Washington pozícióját a globális színtéren.
Szerintük is hatékonyabb megközelítés lenne az amerikai technológiai vezető szerep megőrzésére, ha inkább újra előmozdítanák az innovációt és fokozottabban fektetnének be a kutatásba.
Ez a módszer nemcsak nagyobb valószínűséggel járna sikerrel, hanem hozzájárulna más nemzetek tiszteletének visszaszerzéséhez is.
(Forrás: Asia Nikkei)
