A Huawei új telefonja a rémálom kezdete az USA tiltópolitikába fulladó döntéshozóinak. Az üzenet egyértelmű: „ha nem vehetem meg, akkor csinálok magamnak”. A lépés felér egy arculcsapással az amerikai kereskedelmi politikának, Washington egyelőre nem is tud reagálni.

Néhány nappal ezelőtt az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere Kínába látogatott, hogy enyhíteni próbáljon a két ország feszült gazdasági kapcsolatain. Az amerikai felsőkategóriás chipek kereskedelmi tilalma olyan háborút robbantott ki a felek között, amelynek a vége akár egy globális kereskedelmi konfliktussá, rosszabb esetben egy hidegháború 2.0-hoz vezethet.

A befagyott diplomáciai kapcsolatok kiolvasztása érdekében az USA érezhetően aktívabb, mint Peking. A csúcsvezetők egymás kezébe adják a kilincset Pekingben, az oly sokszor hangoztatott gazdasági „függetlenedés” kifejezést Washington gyorsan a „kockázatmentesítésre” cserélte, a kínai piac elvesztése miatt érzett aggodalom pedig túlnőtt az amerikai hegemón törekvéseken.

A Chip Wars frontvonalai azonban megszilárdulni látszanak: azt Raimondo is jelezte, hogy az USA nem fogja eltörölni sem a védővámokat, sem az exporttilalmat a csúcstechnológiás vezetők esetében, mire Peking is biztosította a tárcavezetőt: esze ágában sincs feloldani a Micron amerikai chipgyártóra kivetett szankciókat.

Tökéletes időzítés

Pontosan aznap, amikor Raimondo újabb udvariasan fenyegető eszmecserét folytatott kínai partnereivel, a Huawei hihetetlen humorérzékkel csendben bejelentette legújabb okostelefonját, a Mate 60 Pro modellt.

A csendből aztán hamarosan akkora vihar támadt, hogy Washingtonban is nyíltak az esernyők. Mint kiderült, az új készülékben 7 nanométeres technológiával készült chip van, amely az amerikai exporttilalom miatt elméletileg nem lenne lehetséges, hiszen – legalábbis az USA és a világ eddig úgy tudta – a kínai technológia megrekedt a középkategóriás félvezetők gyártásánál.

Az, hogy a Huawei mégis megcsinálta, egy dolgot jelenthet: az amerikai szankciók nem tudták megakadályozni Kínát abban, hogy forradalmi technológiai előrelépést tegyen, és vállat vonjon az exporttilalomra.

Nagy meglepetés egyedül az amerikai chipgyártókat nem érte. Májusban az Nvidia főnöke heveny dührohammal reagált az amerikai exporttilalmakra, mondván: azzal, hogy bezárják az USA vállalatai előtt a világ legnagyobb piacát, Washington semmit nem ér el, csak hurkot fon a saját nyaka köré. Jensen Huang ugyanakkor mondott még valami nagyon fontosat:

ha az USA azt hiszi, hogy Kína pityeregve áll majd a sarokban, mert nem jut hozzá a csúcstechnológiás chipekhez, óriásit téved. Igaza volt, Peking már akkor dübörögtette a háttérben monstre fejlesztési projektjeit, csak éppen a háború zajában senki nem hallotta meg.

Az Nvidia vezérének üzenete elég egyértelmű volt: „ha Kína nem vehet meg valamit, akkor csinál magának”. A próféta szólt belőle.

Létezik, ami nem is létezhetne

A Huawei új készüléke érthető módon óriási pánikot robbantott ki az Államokban. Az egész kereskedelmi politika létjogosultsága kérdőjeleződött meg egyetlen nap alatt, és a kormányzat felsőbbrendű hite omlott porba azzal kapcsolatban, hogy Kínát a technológiai középkorban lehet tartani a szankciókkal.

A pekingi állami média nem is köntörfalazott sokat. A hírek az új készülék megjelenéséről mind kiegészültek ezzel a mondattal:

Peking éppen megmutatta az Egyesült Államoknak, hogy a szankciókra épülő kereskedelmi háborúja egyértelmű kudarc.

A történtek annak fényében különösen megalázóan hatnak Washingtonra, hogy a Huawei az egyik legtiltottabb vállalat amerikai részről, vagyis semmiféle olyan technológiát vagy terméket nem lehetett exportálni számára (és csatolt részeinek), amely lehetővé tett volna azt, hogy piacra dobjon egy olyan telefont, amilyet most éppen piacra dob.

A fanyalgók kedvéért: az új készülék nagyjából az Apple 2018-as modelljének kapacitásával rendelkezik (az amerikai vállalat napjainkban már a 4 nanométeres chipeket gyártatja), ha azonban azt nézzük, hogy Kína augusztus elején még lelkendezve számolt be a 28 nanométeres technológián alapuló rendszerének kifejlesztéséről, a 7 nanométeres chipek megjelenése valóban pörölycsapásként érte az amerikaiakat, különösen a gyártókat, akik bíztak abban, hogy véget ér az exporttilalom rémálma, és újra szállíthatják a chipeket Pekingnek. Nos, úgy tűnik, Kína az egészet megoldja otthon.

Szigor vagy enyhülés?

Természetesen mindenki az új telefon erejére kíváncsi, ezzel kapcsolatban pedig már ömlenek a tapasztalatok és a vélemények. A kínai vásárlók eddigi visszajelzései alapján a készülék a csúcskategóriás 5G-s telefonok letöltési sebességét is megbízhatóan hozza. A Huawei szerényen csak annyit közölt: a chipet a telefonba a Semiconductor Manufacturing gyártja, ami nagy részben a kínai kormány tulajdonában van.

Az állami háttér és a hatalmas technológiai ugrás természetesen felveti a kérdést a washingtoni törvényhozásban is: mekkorát tévedtek az exporttilalommal kapcsolatban, és merre induljanak tovább?

Az egyértelművé vált, hogy Kína beszállt a legnagyobb játékba, még akkor is, ha versenyképessége volumenét még korai lenne elemezni egyetlen készülék alapján.

A Biden-kormányzat előtt két lehetőség áll: vagy enyhítenek idővel a tilalmakon, belátva, hogy semmi értelmük nincsen, vagy éppen ellenkezőleg, tovább szigorítanak azokon, bízva benne, hogy Kína nem tud időben reagálni technológiai szinten. Ez utóbbi ellen szól a Huawei telefonja, ráadásul az amerikai chipgyártók is egyre erősebben lobbiznak annak érdekében, hogy folytathassák az eddig mindenki számára gyümölcsöző kereskedelmet.

Egyelőre csak az látszik, hogy Kína nagyon is tudatosan készült az amerikai szankciókra. Hiába sújtották tiltórendelkezésekkel a Huaweit és chipgyártóját, a Semiconductort, a túlélésre játszó vállalat végül megnyerte a csatát a folyamatos kutatás-fejlesztés és a tilalmak előtti felhalmozás eredményeképpen.

A háború folytatódik, ezúttal azonban Kína olyan fegyvert vetett be, amelyről az amerikaiaknak még csak tudomása sem volt. Ahogyan egy elemző fogalmazott: Raimondo azért ment Kínába, hogy lehűtse a kedélyeket, erre jön ez a chip, és az arcába nevet: „Nézd, már nincs szükségünk rád!”.

Fotó:
Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter és Li Csiang kínai miniszterelnök
2023. augusztus 29-én.
MTI/EPA/Pool/AP/Andy Wong
Forrás: Mandiner/Makronóm