Szeptember elején Kínában arra kérték a központi kormányzat tisztviselőit, hogy ne használjanak Apple iPhone-t és más külföldi márkájú készüléket a munkahelyükön, és ne vigyék be az irodáikba. A hírre az Apple részvényei is reagáltak, rögtön estek 3, majd másnap 4 százalékot. A részvények pár százalékos csökkenése kétszáz milliárd dolláros piaci érték elvesztését jelenti. Mindez az iPhone 15 modell piacra dobása előtt történt – talán nem véletlenül.
A kínai kormány évek óta korlátozza egyes kormányhivatalok tisztviselőit az iPhone-ok munkahelyi használatában, de a szabályozást most kibővítették. Arra ösztönzi a hazai kormányzati szerveket és állami vállalatokat, hogy cseréljék le a külföldi technológiát – beleértve a számítógépeket, operációs rendszereket és szoftvereket – helyi termékekre, amelyeket biztonságosnak és ellenőrizhetőnek tart.
A kínai kormány lépése komoly hatással lehet a Kínában működő külföldi márkákra, köztük az Apple-re is,
főleg, ha más állami vállalatokra és a kormány által támogatott ügynökségekre is kiterjesztik a tilalmat.
A mostani kínai korlátozások tükrözik az Egyesült Államok Huawei-re vonatkozó tilalmát, valamint a kínai tulajdonú TikTok-ot használó tisztviselőkre vonatkozó hasonló tiltásokat. Az Egyesült Államok – Kína kapcsolatai több évtizedes mélypontra zuhantak, mindkét szuperhatalom komolyabban veszi a nemzetbiztonságot, és tart az adatszivárgástól.
Nemzetbiztonsági szempontból a kínai kormány amiatt aggódhat, hogy hozzáférhetnek a kormányzati alkalmazottak adataihoz. Gazdasági fronton viszont Kína azt szeretné, ha a hazai gyártók növelnék piaci részesedésüket. Kína 2021-ben már korlátozta a Tesla járművek használatát a katonák és nagyobb állami tulajdonú vállalatok alkalmazottjainak. Akkor arra hivatkoztak, hogy a Tesla járművek által gyűjtött adatok nemzetbiztonsági információszivárgás forrása lehet. A Tesla autók azonban továbbra is jól fogynak Kínában.
Az Apple eddig javarészt kimaradt az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai háborúból. Az Apple az egyik legértékesebb technológiai vállalat az Egyesült Államokban, Kínában a vállalatnak pedig jelentős a piaca és egyben gyártási bázisa is. Az Apple a legtöbb termékét Kínában szereli össze, és ezzel több millió munkahelyet biztosítanak.
Az Apple évek óta betartotta a digitális szabadságra vonatkozó szigorú kínai törvényeket, és több ezer alkalmazást távolított el a vállalat App Store-jából, amelyeket a kínai tisztviselők illegálisnak ítéltek.
Ezek közé tartozik például a virtuális magánhálózat (VPN), amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megkerüljék a kínai internetblokkoló rendszert.
Kína azt is megköveteli, hogy helyben tárolják az országon belül gyűjtött adatokat. Az olyan cégek, mint az Apple és a Tesla Kínában épített adatközpontokat használnak, de kérdés, hogy mindez csillapítja-e a kínai kormány nemzetbiztonsági aggályait.
Az Apple uralja a csúcskategóriás okostelefonok piacát Kínában, de az Applenak is Kína a harmadik legnagyobb piaca, amely a 394 milliárd dolláros összbevétele 18 százalékát adja. Ezen kívül Kínában szerelik össze az Apple-termékek túlnyomó többségét is.
Az iPhone-ok korlátozott használata a kormányzati alkalmazottak körében negatívan befolyásolhatja a fogyasztók (rokon családtagok, általános lakosság) közötti eladásokat. Kínában éves szinten közel 50 millió iPhone-t értékesítenek, ez a tilalom évente akár 5-10 millió darabbal is csökkentheti az eladásokat. Viszont nagyobb veszélyt jelentene az Apple számára, hogy a tilalmak azt a jelzést adhatják az egyszerű polgároknak, használjanak kínai cégek által gyártott elektronikát.
Az Apple az elmúlt években uralta a 600 dollár feletti okostelefonok kínai piacát. Gyakorlatilag teljes értékesítése a prémium szegmensben történt, ahol dominanciája az elmúlt három évben 51-ről 72 százalékra nőtt. Viszont az USA szankciói alatt álló Huawei a közelmúltban dobott piacra egy gyorsabb csúcstelefont, ami kihívást jelenthet az Apple számára.
A Mate 60 Pro ára 6900 jüan, azaz körülbelül 970 dollár, amelyben a Huawei leányvállalatától, a HiSilicontól származó, Kínában gyártott chipet használnak. Arra számítanak, hogy a Huawei akár 6 millió darabot is szállíthat legújabb modelljéből az év végéig, és ezzel a 65 százalékkal 38 millióra emeli a 2023-as összes eladását.
A Huawei okostelefon-piaci részesedése Kínában a 2020 közepén mért 29-ről 2022-re 7 százalékra esett vissza. 2019-ben a Huawei még megelőzte az Apple-t a globális okostelefon-eladások terén, akkor ezzel második lett a Samsung után (a Samsung azóta visszacsúszott.). A gyors növekedését a kínai piac is segítette, ahol a Huawei és almárkája, a Honor 2020 márciusára elérte a 42 százalékos együttes piaci részesedést. A Huawei 2019 augusztusában vezető szerepet töltött be az 5G-képes okostelefonjaival, és 2020 júniusára több mint havi 7 millióra növelte a következő generációs készülékek kínai eladásait.
Az Apple első 5G-vel felszerelt készülékei, az iPhone 12 sorozat csak 2020 októberében jelent meg a piacon. Addigra a Trump-kormányzat szigorú szankciókat vezetett be a Huawei ellen, azt állítva, hogy a vállalat biztonsági fenyegetést jelent. Az Apple részesedése a kínai piacon a 2020 közepén mért 9-ről 2022-re 17 százalékra ugrott.
(Forrás: Financial Times, The Wall Street Journal, Blomberg)
Kapcsolódó:
