Aki képes válságban is működésben tartani az energiáját, a digitális rendszereit és a kommunikációját, az ellenáll a külső nyomásnak – aki viszont kiszolgáltatott infrastruktúrára épít, az stratégiai előnyt ad át a riválisainak. Európa és Magyarország számára most dől el, hogy független marad-e a 21. századi technológiai erőtérben.
Egy új doktrína szerint a világrend nem tankokkal vagy határvonalakkal formálódik tovább, hanem azokkal a folyosókkal, infrastruktúrákkal és értékláncokkal, amelyeken áthalad az energia, az áru és az adat. Ha ez a logika győz, Afrika nem csupán stabilizálja a globális áramlásokat, hanem társszabályozójukká válik, miközben Európa előtt soha nem látott stratégiai lehetőség nyílik meg.
Négy évvel a kabuli nagykövetség bezárása után India látványosan visszatér Afganisztánba gazdasági és stratégiai partnerként. Miközben az afgán–pakisztáni kereskedelem összeomlik, Újdelhi és Kabul között rekordforgalom bontakozik ki, jelezve a regionális hatalmi viszonyok átrendeződését.
Miután Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője felvetette egy Oroszország és Alaszka közötti, a Bering-szoros alatti alagút építésének ötletét, Donald Trump amerikai elnök érdekesnek minősítette a javaslatot, hozzátéve, hogy még mérlegelnie kell azt.
Lars Klingbeil német pénzügyminiszter egy modernebb EU-költségvetést, közös védelmi piacot és „Buy European” stratégiát sürget, amely új lehetőségeket nyithat a magyar védelmi és infrastrukturális fejlesztések előtt, ugyanakkor kockázatot jelenthet az ázsiai technológiákra építő hazai iparágaknak.
Miután Trump tavasszal megkötötte a nagy üzletet Zelenszkijjel az ukrán ásványkincsekről, a lengyelek is sorban hozakodnak elő az elképzeléseikkel. Úgy tűnik, a lengyel háborús álláspont sem csak az orosz medve legyőzéséről szól.
A KSH friss adatai szerint az építőipar idén májusban 5,5 százalékkal nőtt éves szinten, amit a 26 százalékos bővülést hozó egyéb építmények, azaz döntően az infrastrukturális építések hajtottak.
A KSH friss adatai szerint a magyar építőipar az idén áprilisban látványos havi növekedést produkált, ami reményt ad a gazdaság élénkülésére.
Május 12-én a magyar Danube Institute szervezett elsőként nemzetközi konferenciát az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) sokat emlegetett víziójának megvalósítása témájában. A konferencián gyakorló politikusok, üzlet- és szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
A technológiai óriás által tervezett infrastruktúra az Egyesült Államokat, Indiát, Dél-Afrikát és Brazíliát köti majd össze.
Az építőipar novemberi teljesítménye éves alapon 1,7 százalékkal csökkent, miközben a rendelések volumene vegyes képet mutat. Míg az infrastrukturális projektek fellendülnek, az épületek gyenge eredményei a vállalatok óvatosságát tükrözik, ami a bizonytalan gazdasági környezetből ered.
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
Zajlik a pusztító háború, viszont az ukrán tudósok már az ökológiai fellendülés jeleit látják. Azon dilemmáznak, hogy vajon mennyire érdemes újraépíteni a szovjet infrastruktúrát, vagy inkább hagyják, hogy azokon a területeken a természet újraéledjen. Az utóbbi mellett azzal érvelnek, hogy Ukrajna rövid távú háborús környezeti katasztrófái hosszú távú ökológiai haszonra fordíthatók.
Az augusztusi adatok alapján az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan nem lesz olyan erős, mint az első fél évben, de az ágazat kilátásait a gazdasági bizonytalanság mérséklődése javíthatja, ez pedig erősítheti a beruházási kedvet a vállalati szektorban. Jövőre a lakossági kereslet élénkülése, valamint a kormányzati útépítési és vasútfejlesztési projektek jelentős lendületet adhatnak az építőiparnak.
A világszerte növekvő energiaigény és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb nyomást helyeznek az elöregedett energiahálózatokra. Az infrastruktúra korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk a zöldátállással és biztosítsuk a stabil energiaellátást.
A veszteségek és az infrastrukturális fejlesztések eddigi elmaradása miatt idén máris 1500 munkavállalót bocsát el a gödörben heverő Deutsche Bahn.
Az UEFA 2,4 milliárd eurós bevételt és 1,1 milliárdos nyereséget vár az Európa-bajnokságból, miközben a rendező Németország legalább 625 millió eurós költséggel néz szembe. A rendező városok különböző költségekkel kalkulálnak, például Berlin 55 millió, Dortmund 24 millió, míg Lipcse 15 millió eurót tervez kiadni az esemény megszervezésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Mit nyernek a németek a rendezéssel?
Kína nyert meg egy mélytengeri kikötő építésére kiírt pályázatot a grúziai Anakliában, és ez lesz az első általuk épített és üzemeltetett megaprojekt mind Georgiában, mind a Fekete-tenger partján. Ez megerősíti Tbiliszi és Peking kapcsolatait, de mindenképp fura helyzetet teremt, hiszen a kikötő szerves része a tervezett Középső Folyosónak, amelyre az EU-ból egyre nagyobb figyelem irányul.
A feltörekvőben lévő digitálisiker-technológia akár életeket is menthet.
Az elmúlt 25 évben a világgazdaság munkatermelékenysége hatszorosára nőtt, főként 30 feltörekvő gazdaságnak köszönhetően, amelyekben 3,6 milliárd ember él. Ezek az országok kiemelkedő beruházási rátával, urbanizációval, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel és a külföldi tőke vonzásával tudták növelni termelékenységüket. Ha ezt a fejlődési ütemet fenntartják, 25 éven belül elérhetik a fejlett gazdaságok szintjét. Hazánk is hasonló utat jár be, ami példaként szolgálhat más országok számára a munkatermelékenység növelése érdekében.
A gazdasági növekedés hosszabb távú fenntartásáról beszélt Cao Ho-ping (Cao Heping), a Pekingi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora, aki szerint ezt újfajta „minőségi termelékenységgel” lehetne elérni, amelyet elsősorban az innováció jellemez. A minőségi termelékenység az új jelszó a kínai gazdaságpolitikában, amit szerinte szolgálhat az utóbbi években kiépült fejlett infrastruktúra, a digitalizáció fejlesztése, ez pedig segítheti az új ipari csoportok, valamint termelőerők megjelenését az ottani gazdaságban.
„A kormány Dél-Magyarországra irányítja a beruházásösztönzés stratégiai fókuszát” – hangzott el a JVSZ Üzleti Szövetség november 6-án megrendezett pécsi Country Ride eseményén.
Az EU Global Gateway programja önmagát a kínai Egy övezet, egy út projekt alternatívájának tekinti. A fejlődő országok egyelőre nem látják az előnyeit, a kínaiak viszont kifejezetten jól szórakoznak.
Globális infrastrukturális kezdeményezésével az Európai Unió vissza akarja szerezni elveszített nemzetközi befolyását, és ezzel ellenajánlatot kíván tenni Kína „Egy Övezet, Egy Út” tervezetére. A szerdai brüsszeli tanácskozáson ennek részleteit vitatják meg.
A Princeton Egyetem energiapolitikai projektje, a Rapid Energy Policy Evaluation and Analysis Toolkit (REPEAT) elektromos autók kapcsán kiadott elemzése szerint a 2022-es egyesült államokbeli villamosenergia-igény 2030-ra várhatóan 18 százalékkal, 2035-re pedig 38 százalékkal nő.
Újabb kritikus infrastruktúra-elem privatizálására kerülhet sor Görögországban: a repülőterek és kikötők után ezúttal a vízellátás az, amelyet a kritikusok szerint a görög kormány a friss tervjavaslatával privát kezekbe tervez ejteni.
Washington és Brüsszel még mindig nem értik az alapokat: kevesebb kioktatást, több befektetést! Kína évtizedes előnyre tett szert, mert tisztában van az afrikai helyzet kezelésének módszerével.
