Globális infrastrukturális kezdeményezésével az Európai Unió vissza akarja szerezni elveszített nemzetközi befolyását, és ezzel ellenajánlatot kíván tenni Kína „Egy Övezet, Egy Út” tervezetére. A szerdai brüsszeli tanácskozáson ennek részleteit vitatják meg.
Szerdán sokan gyűlnek össze Brüsszelben az első Global Gateway, azaz „Globális Átjáró” Fórumra, amely az érdekeltek – kormányok, pénzügyi intézmények, a magánszektor, a civil társadalom és nemzetközi szervezetek – platformja. Ez a tanácskozás az Európai Unió tervezetének felgyorsítására is szolgál – erről írt véleménycikkében a Politico amerikai hírportálon David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője. (Nyitóképünkön: David Mcallister részt vesz az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról szóló sajtótájékoztatón Brüsszelben, 2021-ben – fotó: Shutterstock.)
Kína kihasználta a világméretű rést
A mai globalizált világban a térségek közötti infrastrukturális projektek a nemzetközi kapcsolatok szerves részévé váltak. Az ENSZ 2024-re kitűzött fejlesztési céljainak teljesítéséhez 13 milliárd euróra becsült hiány áll előttünk, Kína pedig célzott ajánlatokkal hatolt be ebbe a világméretű finanszírozási résbe, és olyan függőségi kapcsolatot hozott létre, amely egészen Európáig ér.
2022 márciusáig már 147 ország – köztük 18 EU-tagállam – írt alá egyetértési nyilatkozatot Kínával, hogy részesei legyenek az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek (BRI). A páratlan pénzügyi erővel támogatott stratégia azóta is növeli Peking jelenlétét és befolyását a világ színpadán – szögezte le McAllister. Az ázsiai ország növekvő befolyásával szemben pedig már nem elég szóbeli érveket felsorakoztatni a demokratikus modellünk mellett.
Pontosan ez a célja a Global Gateway kezdeményezésnek, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke indított el 2021-ben. Ez nem egy jogszabály, eszköz vagy szakpolitika önmagában – ez egy stratégiai keret, amelynek célja az EU külső beruházási és fejlesztési együttműködési projektjeinek észszerűsítése a partnerországokkal, biztosítva, hogy az erőfeszítések ne szóródjanak szét és ne híguljanak fel.
Az Európa Csapat egyesíti erőit
Az ilyen partnerségekkel az EU nemzetközi befolyásra kíván szert tenni – írta az EP-képviselő. Az elképzelés szerint a bizottság, a tagállamok és a magánszektor Team Europe (Európa Csapat) néven egyesíti erőit, és 300 milliárd eurónyi forrást mozgósít az intelligens, tiszta és biztonságos kapcsolatok fellendítésére a világ digitális, energia- és közlekedési rendszereinek köszönhetően. A fejlesztésnek ez a megközelítése azt is jelenti, hogy az egyes infrastrukturális projekteket egy szélesebb körű csomag fogja kísérni – beleértve a szabályozási és adminisztratív támogatást, a jobb szabványokat, valamint a hosszú távú karbantartást.
Kína gátak, autópályák vagy vasútvonalak kivitelezésének formájában az „Egy Övezet, Egy Út” programjában eddig gyors és látszólag vonzó módon hozott létre célzott ajánlatokat. A kínai államfő, Hszi Csin-ping rendeletileg milliárdos beruházásokat irányozhat elő. A gyors megvalósítás ellenére – vagy talán éppen azért – ezek a Peking által támogatott projektek gyakran járnak környezeti károkkal és drága hitelfelvétellel – állapította meg David McAllister.
A legújabb tanulmányok szerint ugyanis a kínai külföldi kölcsönök 60 százalékát nemfizetési kockázat fenyegeti. Peking mentőakcióként drámaian kiterjesztette a sürgősségi hitelezést, miközben mentőalapokat irányított az alacsony devizatartalékokkal és gyenge szuverén hitelminősítéssel rendelkező országokba. Emellett a vészhelyzeti mentőhiteleket átlagosan 5 százalékos kamatlábbal párosítja. Összehasonlításképpen, a Nemzetközi Valutaalap átlagos kamatlába a mentőhitelek esetén 2 százalék – szögezte le a véleménycikk.
Szürke kolosszus Ecuadorban
Az infrastrukturális beruházásoknak és a szigorú érdekpolitikának ez a kombinációja mostanra kezdett növekvő bizalmatlanságot okozni a globális délen, és ennek ragyogó példája az ecuadori Coca Codo Sinclair-gát. A kínai mérnöki munka diadalának tartott szürke kolosszusnak az a feladata, hogy Ecuadort a zöldáram exportőrévé tegye. De a 2016-os átadása óta csak baj van. Repedések futnak végig a betonon, folyamatosan javításra van szükség, és az ecuadori igazságszolgáltatás az építés során kifizetett kenőpénzekügyével foglalkozik. Eközben a Rio Coca eliszaposodik, a San Rafael vízesés pedig elapad.
Ez jól példázza a BRI sötét oldalát, ám fontos megjegyezni, hogy a kínai Sinohydro vállalat építette a gátat egy átláthatatlan pályázati eljárást követően – az ecuadori civil társadalom nagy csalódására. Kína válogatás nélkül az Egy Övezet, Egy Út nevet ragasztja számos külföldi állami beruházásra, és ez kezdi „meghozni a gyümölcsét”.
Az EU-nak most lépni kell
Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy elszalassza ezt a pillanatot. A Global Gateway túl sokáig rekedt a bizottság bürokratikus hurkában. Most végre kezdenek körvonalazódni a stratégiai megközelítés körvonalai, mivel az EU az idén először 87 kiemelt projekt esetében sorolta fel a konkrét lépéseket – vette számba McAllister.
Itt különös figyelmet érdemel a Medúza adatkábel. A projekt munkálatai az idén júliusban kezdődtek meg, és az Európai Beruházási Bank, valamint a bizottság pénzügyi hozzájárulást nyújt hozzá. A lényeg, hogy egy 7100 kilométeres üvegszálas kábelen keresztül 500 marokkói, algériai, tunéziai és egyiptomi egyetemet és kutatóintézetet köt össze a portugál, spanyol, francia, olasz és ciprusi egyetemekkel, kutatóintézetekkel. A világ digitális kommunikációjának akár 99 százaléka ilyen tenger alatti kábeleken fut; ezek nélkül nem lenne videokonferencia, kutatási együttműködés, Netflix. Ezért ezeknek nemcsak nagy gazdasági, hanem stratégiai érte is van.
Idő, türelem, kitartó politikai akarat
E politikai elkötelezettség és geopolitikai ambíciók összehangolásához azonban kulcsfontosságú a magánszektor jól meghatározott szerepvállalása – írta cikkében az EP külügyi bizottságának elnöke. A Global Gateway Forum szerinte értékes lehetőség arra, hogy tisztázzák a kezdeményezés irányítási struktúráját, valamint azt, hogy hogyan lehet mozgósítani és kihasználni a magánszektor együttműködését. E nélkül a partnereknek nem lesz világos elképzelésük arról, hogyan működik a Global Gateway, és miként vehetnek részt benne. A közpénzek önmagukban nem lesznek képesek a szükséges beruházások megvalósítására.
A következő néhány napban tehát három kérdésnek kell vezérelnie az EU-párbeszédet akár állami, akár magánpartnereivel: Mitől lesz egy ajánlat kiváló minőségű a partnerországaink számára? Segít-e a projekt megelőzni az autoriter országok befolyását az EU tagállamaiban és partnerországaiban? Mennyi időbe telik egy adott projekt megvalósítása?
Időre, türelemre és kitartó politikai akaratra lesz szükség ahhoz, hogy a Global Gateway sikeres legyen – állapította meg McAllister. Ez még inkább indokolja, hogy az EU-nak ki kell használnia a jelenlegi lendületet arra, hogy teljesítse a partnereinek nyújtott fenntartható és méltányos ajánlatát. „Ahogy a kínai Egy Övezet, Egy Út szedi az áldozatait, az európai blokknak fel kell ismernie az idő jeleit, és bizonyítania szükséges az elkötelezettségét a méltányos, fenntartható és átlátható infrastrukturális alternatívák iránt – szögezte az EP külügyi bizottságának vezetője, aki cikke végén feltette a kérdést: Ha nem most, akkor mikor?”
Címlapkép: Shutterstock
