Kína a világ legnagyobb megújulóenergia-termelőjévé vált, ám a hálózati infrastruktúra képtelen lépést tartani ezzel a kapacitásbővüléssel. Egy friss jelentés szerint az idén rekordmennyiségű tiszta energia veszett kárba, és a hálózati, valamint piacszabályozási hiányosságok miatt a szénerőművek termelése és kapacitása is tovább bővül.
A zöldátállás (napelemek, villanyautók, adatközpontok) túlterheli az elavult, évtizedes energiahálózatokat. A megoldást az MI-alapú hálózatmenedzsment jelentheti.
A hét ábrája
Kína újabb lépést tett az űralapú napenergia felé: a földi tesztrendszere már mozgó célpontoknak is képes mikrohullámon energiát továbbítani. A szép új világ ígérete zöldáramról, űrbeli töltőállomásokról és energiabiztonságról szól, a technológia első nagy megrendelője mégis könnyen a hadsereg lehet.
Az iráni konfliktus alapjaiban rajzolja át a globális energiatérképet. A fosszilis függőségből menekülő világ kényszerű zöldátállásának egyetlen nyertese a technológiai pozíciókat uraló Kína.
Törökország hatalmas előnyre tett szert az energiatároló kapacitások kiépítésében, maga mögé utasítva a nagy európai gazdaságokat. A török stratégia a megújulók terjedésének gyorsítása mellett komoly leckét ad a versenyképességért küzdő kontinensünknek.
A globális áramtermelésben fordulóponthoz érkeztünk, a napenergia részesedése most először haladta meg az atomenergiáét. Ami egy évtizede még drága zöldalternatívának tűnt, mára a legolcsóbb piaci megoldássá vált, letarolva a hagyományos energiahordozókat.
A háztartási energiatárolás egyre inkább elengedhetetlen a megújuló energiaforrások integrációjához mind globálisan, mind Magyarországon. A Lunar Energy friss befektetései és a hazai támogatási programok mutatják, hogy a tárolás stratégiai szükséglet a hálózati stabilitás és az ellátásbiztonság érdekében.
Elon Musk egyetlen vállalatba gyúrja össze a SpaceX-et és az xAI-t, potom 1250 milliárd dollár értékben. A cél nem kevesebb mint a mesterséges intelligencia és az energiaéhségének kiszervezése a világűrbe.
Az EU-s Green Deal korábban 2,5 millió új munkahelyet ígért 2030-ig, de a lassú dekarbonizáció miatt a fontos zöldszektorokban inkább munkahelyek szűntek meg. A brüsszeli ETUI kutatása szerint az új állások inkább Kínában jönnek létre, ami sürgős uniós iparpolitikai fordulatot követel.
Egy energetikai elemző szervezet, az IRENA adatai szerint tavaly a szélenergia 53, a napelemek pedig 41 százalékkal olcsóbban termeltek áramot a fosszilis energiánál. Ezzel 467 milliárd dollárt spórolt a világ, erősítve az energiabiztonságot.
Noha a nap- és szélenergia névleges költségei alacsonyak, egyes szakértők, köztük Bjørn Lomborg arra figyelmeztetnek, hogy az áramellátás állandó biztosítása mellett ezek a technológiák valójában sokkal többe kerülhetnek.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
Kínában a vezetés újra nekifut az elszabadult árháborúk megfékezésének, ám épp a legfőbb árleszállító óriások hiányoztak a megbeszélésről.
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Egy cég elhatározta, hogy milliárdokat fordít akkumulátoros energiatárolókra Németországban, hogy kiküszöbölje a „sötétszélcsend” hatásait.
A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldenergia rovatban az úgynevezett kacsagörbe-jelenségről szóló cikk vitte a prímet. Hogy mi is ennek a lényege? Mutatjuk!
Az Európai Unió zöldátállása bár létfontosságú, jóval költségesebb lehet a korábbi várakozásoknál – állítja a Bruegel Intézet legújabb jelentése. Az új számítások szerint az energia- és közlekedési rendszerek átalakításához szükséges beruházások nagyságrendje olyan szintet ér el, amely jelentős mértékben meghaladja az eddigi becsléseket.
A háztetőre telepített napelemek telepítési költsége lakossági szinten wattonként körülbelül 4,20 dollár, míg a nagy napenergiaparkoknál ez csupán 1,16. Bár segítenek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hosszú távon pénzügyileg és technológiailag nem biztos, hogy a leghatékonyabb megoldást jelentik – derül ki a Washington Post minapi cikkéből.
Egy svájci startup eltávolítható napelemeket tervez telepíteni a vasúti sínek közti területre. Az újítás látványos innovációnak tűnik, de sok kérdést vet fel. A százméteres kísérleti rendszer 250 millió forintnyi frankból valósul meg, és a karbantartása is költséges, miközben az áramütés veszélye is fennáll, ha elterjed a technológia.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
A napenergia-termelés kapacitásai rohamosan növekszenek. A tendenciákat tekintve az ágazat és a hét legnagyobb gyártó, a Big Solar nemsokára legyűrheti fosszilis vetélytársait, a Big Oilt.
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
Egy michigani startup most azon igyekszik, hogy a neves sci-fi író, Isaac Asimov 80 évvel ezelőtti őrült ötletét valósággá formálja.
Tavaly világszerte ötven százalékkal nőtt a megújuló energiaforrások felhasználása, az újonnan telepített kapacitások háromnegyedét a napelem-technológia adta. A napenergiából származó villamos energia aránya dupla akkora hazánkban, mint az EU-ban, az iparágat ma már Kína dominálja.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
