A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldenergia rovatban az úgynevezett kacsagörbe-jelenségről szóló cikk vitte a prímet. Hogy mi is ennek a lényege? Mutatjuk!
Az Európai Unió zöldátállása bár létfontosságú, jóval költségesebb lehet a korábbi várakozásoknál – állítja a Bruegel Intézet legújabb jelentése. Az új számítások szerint az energia- és közlekedési rendszerek átalakításához szükséges beruházások nagyságrendje olyan szintet ér el, amely jelentős mértékben meghaladja az eddigi becsléseket.
A háztetőre telepített napelemek telepítési költsége lakossági szinten wattonként körülbelül 4,20 dollár, míg a nagy napenergiaparkoknál ez csupán 1,16. Bár segítenek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hosszú távon pénzügyileg és technológiailag nem biztos, hogy a leghatékonyabb megoldást jelentik – derül ki a Washington Post minapi cikkéből.
Egy svájci startup eltávolítható napelemeket tervez telepíteni a vasúti sínek közti területre. Az újítás látványos innovációnak tűnik, de sok kérdést vet fel. A százméteres kísérleti rendszer 250 millió forintnyi frankból valósul meg, és a karbantartása is költséges, miközben az áramütés veszélye is fennáll, ha elterjed a technológia.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
A napenergia-termelés kapacitásai rohamosan növekszenek. A tendenciákat tekintve az ágazat és a hét legnagyobb gyártó, a Big Solar nemsokára legyűrheti fosszilis vetélytársait, a Big Oilt.
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
Egy michigani startup most azon igyekszik, hogy a neves sci-fi író, Isaac Asimov 80 évvel ezelőtti őrült ötletét valósággá formálja.
Tavaly világszerte ötven százalékkal nőtt a megújuló energiaforrások felhasználása, az újonnan telepített kapacitások háromnegyedét a napelem-technológia adta. A napenergiából származó villamos energia aránya dupla akkora hazánkban, mint az EU-ban, az iparágat ma már Kína dominálja.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
Több vállalat is vizsgálja, miként lehetne felhasználni az elektromos járművek energiatároló rendszereit a villamosenergia-hálózat tehermentesítésére, a megújulókból származó felesleges energia hatékony tárolására. Vannak már sikeres technológiák, például a kétirányú töltés.
Valami furcsa dolog történik az európai villamosenergia-piacokon: az árak folyamatosan nulla alá csökkennek. Ez a jelenség zene lehet az átlagos fogyasztó füleinek, de hosszú távon számos kedvezőtlen hatást eredményezhet – többek között akadályozhatja a zöldátállást.
Kína toronymagasan vezet, emellett uralja a napelemgyártást, a világ napelemellátási láncának pedig mintegy 80 százalékát tartja kézben. Nehéz ezzel versenyezni, az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak össze kell kapnia magát.
A világ legnagyobb naperőművét helyezte üzembe Kína, amely akár egy kisebb állam igényeit is fedezni tudja. Ez megerősíti a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzését, miszerint a sárkánynak vezető szerepe lesz a megújuló energia 2030-ig történő megtriplázásában.
Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk. A részarányokat tekintve pedig hazánk a második helyen áll Görögország után – mondták el egy az Indexen megjelent interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzői.
Ne lepődjünk meg, ha Európában járva napelemekből álló kerítéseket látunk. Külföldön új, „alternatív” helyszínt találtak az olcsó zöldtechnológiának, mivel a napelemek tetőtéri telepítési költségei magasak.
Az Egyesült Államok felpörgetné a hazai napelemgyártást, ezért betiltotta a technológia egyik legfontosabb alkotóelemének, a poliszilíciumnak a kínai importját. Mivel Kína világelső a napelemgyártásban és jóval olcsóbb is a versenytársainál, így Washington lépése megdrágíthatja az amerikai napelempiacot és megemelheti a zöldenergia költségét is. Európában még rosszabb a helyzet: kontinensünk napelemfüggősége Kína felé akkora, hogy egy, az amerikaihoz hasonló lépés akár az európai klímacélok teljesítését is veszélyeztetné.
A zöldenergia kiemelkedő szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ám a klímacélok elérésének érdekében a világnak mindenképpen kevesebb energiát kell felhasználnia, és szükséges átállni a kevésbé káros energiaforrásokra. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, ám a mesterséges intelligencia sokat segíthet a helyzeten. Íme néhány a legfontosabb felhasználási területek közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy miért az MI jelentheti a zöldenergia jövőjét!
Élénk a nagyobb, azaz nem háztartási, hanem ipari méretű naperőművek adásvételi piaca. Ugyanakkor az állam által nemrég bejelentett, az MVM számára az ilyen adásvételekkor a külföldi tulajdonszerzés esetére létesített hazai elővételi jog fékezheti ezt az aktivitást. Egyelőre az elővételi jog gyakorlásának a részletei nem ismertek, a piaci szereplők a következő hónapokban feltehetőleg többször is konzultálnak erről a döntéshozókkal – derült ki a KPMG erről szóló, február elején megtartott üzleti reggelijén.
Az EU újabb területen tapasztal belső megosztottságot: problémaként merült fel, hogy olcsó kínai napelemek árasztják el a kontinens piacát, ez pedig nehéz helyzetbe hozza az európai gyártókat.
Az energiagazdálkodásban kulcsszerepe lehet az akkumulátoroknak. A rövid távú akkumulátoros energiatárolás már szépen fejlődik, de a hosszú távú tárolási megoldások még mindig költségesek, ráadásul fejlesztés alatt állnak. Ennek köszönhetően a gázerőművek továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaellátás biztonságának garantálásában, még akkor is, ha egyre inkább a megújuló energiaforrásokra helyeződik a hangsúly.
A kormány 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai vállalkozások villamosenergia-rendszer rugalmasságát fokozó, a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását is elősegítő fejlesztéseit. A cégek beruházási támogatást és bevételkompenzációt nyerhetnek el a január közepén megnyíló pályázati felhíváson. A hétfőn közzétett kiírás alapján legkésőbb 2026 májusáig kiépülő energiatárolók több mint hússzorosára növelik a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitást.
Kína az egyetlen, amely ugyanolyan komolyan vette a dekarbonizációs ütemtervet, amilyen komolyan aláírta a Párizsi Megállapodást. A legnagyobb kibocsátók messze lemaradtak, az USA és az EU egyelőre a felzárkózásért küzd.
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
A kormány 75 milliárd forintnyi támogatást nyújt napelemek telepítésére és a megtermelt energia tárolására.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
