Magyarországon az előállított villamos energia 18 százalékát napelemek termelték meg 2023-ban, amellyel az európai élmezőnybe tartozunk. A részarányokat tekintve pedig hazánk a második helyen áll Görögország után – mondták el egy az Indexen megjelent interjúban Kecskés Bálint és Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzői.
Ne lepődjünk meg, ha Európában járva napelemekből álló kerítéseket látunk. Külföldön új, „alternatív” helyszínt találtak az olcsó zöldtechnológiának, mivel a napelemek tetőtéri telepítési költségei magasak.
Az Egyesült Államok felpörgetné a hazai napelemgyártást, ezért betiltotta a technológia egyik legfontosabb alkotóelemének, a poliszilíciumnak a kínai importját. Mivel Kína világelső a napelemgyártásban és jóval olcsóbb is a versenytársainál, így Washington lépése megdrágíthatja az amerikai napelempiacot és megemelheti a zöldenergia költségét is. Európában még rosszabb a helyzet: kontinensünk napelemfüggősége Kína felé akkora, hogy egy, az amerikaihoz hasonló lépés akár az európai klímacélok teljesítését is veszélyeztetné.
A zöldenergia kiemelkedő szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ám a klímacélok elérésének érdekében a világnak mindenképpen kevesebb energiát kell felhasználnia, és szükséges átállni a kevésbé káros energiaforrásokra. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, ám a mesterséges intelligencia sokat segíthet a helyzeten. Íme néhány a legfontosabb felhasználási területek közül, amelyek rávilágítanak arra, hogy miért az MI jelentheti a zöldenergia jövőjét!
Élénk a nagyobb, azaz nem háztartási, hanem ipari méretű naperőművek adásvételi piaca. Ugyanakkor az állam által nemrég bejelentett, az MVM számára az ilyen adásvételekkor a külföldi tulajdonszerzés esetére létesített hazai elővételi jog fékezheti ezt az aktivitást. Egyelőre az elővételi jog gyakorlásának a részletei nem ismertek, a piaci szereplők a következő hónapokban feltehetőleg többször is konzultálnak erről a döntéshozókkal – derült ki a KPMG erről szóló, február elején megtartott üzleti reggelijén.
Az EU újabb területen tapasztal belső megosztottságot: problémaként merült fel, hogy olcsó kínai napelemek árasztják el a kontinens piacát, ez pedig nehéz helyzetbe hozza az európai gyártókat.
Az energiagazdálkodásban kulcsszerepe lehet az akkumulátoroknak. A rövid távú akkumulátoros energiatárolás már szépen fejlődik, de a hosszú távú tárolási megoldások még mindig költségesek, ráadásul fejlesztés alatt állnak. Ennek köszönhetően a gázerőművek továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaellátás biztonságának garantálásában, még akkor is, ha egyre inkább a megújuló energiaforrásokra helyeződik a hangsúly.
A kormány 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai vállalkozások villamosenergia-rendszer rugalmasságát fokozó, a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását is elősegítő fejlesztéseit. A cégek beruházási támogatást és bevételkompenzációt nyerhetnek el a január közepén megnyíló pályázati felhíváson. A hétfőn közzétett kiírás alapján legkésőbb 2026 májusáig kiépülő energiatárolók több mint hússzorosára növelik a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitást.
Kína az egyetlen, amely ugyanolyan komolyan vette a dekarbonizációs ütemtervet, amilyen komolyan aláírta a Párizsi Megállapodást. A legnagyobb kibocsátók messze lemaradtak, az USA és az EU egyelőre a felzárkózásért küzd.
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
A kormány 75 milliárd forintnyi támogatást nyújt napelemek telepítésére és a megtermelt energia tárolására.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
