Az Egyesült Államok betörne a napelempiacra. Ez, amennyiben egyáltalán lehetséges, a napelemek és az elektromos energia árának jelentős megnövekedését hozná magával, hiszen ehhez a kínai import korlátozására is szükség van. 

Miért drága a kínai poliszilíciumból készült napelem? 

A gyártás egyik alapanyaga a magas tisztaságú szilikon vagy poliszilícium. A napelemek 97 százalékáról elmondható, hogy nagyrészt ezekből az anyagokból állnak,  

így ezek a napelemgyártási folyamat alapjai.  

Ez a leginkább energia- és költségigényes alkotóelem, mivel magas hőmérséklet és drága felszerelések kellenek az előállításához. 

Körülbelül 2005-ig a poliszilíciumgyártásban az amerikai, európai és japán cégek jártak az élen. Ezt Kína terjeszkedése és napenergiába való befektetése változtatta meg.  

Tavaly az összes előállított poliszilícium mintegy 91 százalékát Kínában gyártották. 

Nemrég az USA betiltotta a legtöbb kínai poliszilícium felhasználását az importált napelemekben, mivel ezek jó része a nyugat-kínai Hszincsiang (Hszincsiang-Ujgur Atuonóm Terület) tartományban készül. Ezzel az a probléma, hogy az Egyesült Államok azzal vádolja a kínai hatóságokat, hogy ebben a régióban emberi jogokat sértenek, többek között azáltal, hogy kényszermunkát alkalmaznak. Ezt Peking természetesen tagadja. 

Ma az amerikai vásárlók egyre inkább olyan napelemeket használnak, amelyek nem Kínában gyártott poliszilícium felhasználásával készülnek.  

Ezek a készletek szűkösek, így az amerikai piacon az ilyen napelemek drágábbak, mint máshol.  

A következő lépés: öntecsek és ostyák 

A gyártási folyamat következő fázisában a napelem előállítására alkalmas minőségű szilíciumot kemencékben megolvasztják, majd nagy, rúd alakú kristályokká, úgynevezett öntecsekké alakítják és lehűtik. Ezeket vékony szeletekre, ostyákra fűrészelik.  

Az USA ezek közül egyiket sem gyártja,  

Kína azonban ezen készletek 97 százalékát termeli ki világszinten.  

Ez a gyártási folyamat az ehhez szükséges magas hőmérséklet miatt nagyon energiaigényes. 

Kína számos gyárat olyan területeken épített fel, ahol szén- vagy vízerőművek által termelt olcsó elektromos energia áll rendelkezésre. A távol-keleti napelemgyártási kapacitások nagy része olyan tartományokban található, ahol 30 százalékkal alacsonyabbak a villamosenergia-költségek a globális átlagnál. 

Mindezek mellett szükség van jó minőségű kvarchomokra is, amelyet a tégelynek nevezett speciális olvasztótartályok gyártásakor használnak fel. 

Az öntecsgyártásban használt homok többsége az Apalache-hegységből, Észak-Karolinából származik,  

de majdnem a teljes mennyiséget egyenesen Kínába szállítják, ahol az ilyen olvasztótégelyek többségét gyártják.  

Azoknak az amerikai cégeknek, amelyek olvasztótégelyeket szeretnének előállítani, problémát okozhat a homok beszerzése. Így azok a vállalkozások, amelyek öntecseket és ostyákat szeretnének csinálni, Kínából vásárolják az olvasztótégelyeket, megemelve ezzel a költségeket. 

A cellák gyártásában szintén Kína jeleskedik 

A cella-előállítás az a fázis, amelynek végén a szilikon képessé válik a napfényt elektromos árammá alakítani. Többféle módon lehetséges napcellák gyártása, de a legtöbb során az ostyákat vegyszerekkel kezelik és elektromos áram segítségével maratják. 

A napelemcella-piac körülbelül 80 százalékát szintén Kína uralja,  

főleg a gyártásiköltség-előnyök és az ahhoz kapcsolódó ellátási lánc más szakaszainak ellenőrzése miatt. Így Peking képes beszállítói rendszereket kiépíteni. A legtöbb kínai napelemcella-előállító ostyát és napelemet is gyárt. 

Az Egyesült Államoknak nincs napelemcellagyártó vállalata, mivel azok vagy kivonultak, vagy csődbe mentek az elmúlt pár évben.  

Az Inflációcsökkentési Törvényt (Inflation Reduction Act) követően sok cég előállt azzal, hogy napelemcellákat szeretnének gyártani. Még várhatók további bejelentések, mivel ez nem igényel akkora kezdeti beruházást, mint a szilícium vagy az ostya gyártása. 

Mi a helyzet Európában? 

A kontinens zöldátállása nem lesz egyszerű. Az olcsó kínai napelemimport dömpingje ugyanis rekordmennyiségű naperőmű felállítását eredményezte.  

Ám ugyanez az import tönkretette Európa gyenge lábakon álló helyi napelemgyártóit. 

A kontinens kiemelkedő évet tudhat maga mögött a zöldenergia szempontjából. Az Európai Unió országai rekordszintre emelték a napenergia-kapacitásukat, amely 40 százalékkal magasabb, mint a 2022-ben. A felállított kapacitások jó része,

egyes esetekben a létesítmények 95 százaléka, kínai importból épült  

– ezt a Nemzetközi Energiaügynökség adatai is megerősítik. 

Robert Habeck német gazdasági miniszter még novemberben azt írta az Európai Bizottságnak, aggódik, hogy az EU végrehajtó szerve kereskedelmi korlátozásokat akar bevezetni a kínai napelemimportra – derül ki a Reuters által közzétett levélből. 

Habeck figyelmeztetett, hogy  

az ilyen szigorítások gátat szabhatnak az európai zöldenergia bővülésének, 90 százalékos drágulást hozva a napelempiacra.  

Ez több, importból dolgozó, naperőművekkel foglalkozó EU-s vállalat számára a csődöt jelentené. 

„Rövid távon nem csökkenthető a Kínától való függőség, csak úgy, ha nem valósítjuk meg a projekteket” – mondta Miguel Stilwell d’Andrade, a portugál EDP közműszolgáltató vezérigazgatója a Reutersnek. Megjegyezte, hogy a napelemek ára megemelkedett az Egyesült Államokban, a kínai importra kivetett vámok miatt. „Ennek inflációs hatása van. A panelek ára több mint kétszerese az európainak” – tette hozzá. 

Ahelyett, hogy örülnének az olcsó paneleknek, amelyek segítenék a zöldátállást, az EU vezetői felháborodtak, csakúgy, mint Joe Biden amerikai elnök és Donald Trump. 

Az USA-nak muszáj vámokat kivetnie a kínai importra 

Az Inflációcsökkentési Törvény célja, hogy a fenti folyamatok közül néhányat visszahozzanak az USA-ba, ez azonban nem fogja kiegyenlíteni a munkaerő- vagy villamosenergia-költségeket. Még akkor sem, ha az Egyesült Államokban megvannak a szükséges üzemek. 

Az USA tudná tartani a lépést technológiai szempontból, viszont minden más téren elveszíti a versenyt, ha nem vezet be magas vámokat. 

Biden és Trump egyaránt hajlandó erre, sőt az utóbbi 60 százalékos vámot javasol Kínával szemben. A Biden-adminisztráció pedig megtartotta a Trump által korábban bevezetett vámokat, és a legtöbbet meg is emelte. 

Ha az USA kiveti ezt a 60 százalékos vámot, a végső árak is legalább 60 százalékkal emelkednek meg, és mivel még több villamos energiára van szükségünk, így ennek ára is megugrik. 

(Forrás: Oilprice) 

Kapcsolódó: