Az MI által felfedezett új anyagok alapjaiban rajzolják át a zöldátállás geopolitikáját. A ritkaföldfémeket mellőző mágnesek Kína dominanciáját is megtörhetik, az európai ipar számára pedig esélyt kínálnak a technológiai felzárkózásra.
Már a japán ipari szereplők sem tartják annyira jó ötletnek, hogy miniszterelnökük militáns retorikát alkalmaz Kínával szemben. Peking a legkeményebb puha fegyveréhez nyúlt, és Japán legsebezhetőbb pontját vette célba az exporttilalmakkal.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
Két évtized után kereskedelmi méretű technológiává vált egy brit eljárás, amely forradalmasíthatja a ritkaföldfémmágnesek újrahasznosítását. Ez egy lehetőség a kínai függőség csökkentésére, már csak azért is, mert nemrég az észteknél is üzembe állt egy óriási mágnesgyár.
A sziget készletei meghaladják több ipari nagyhatalomét, mégis kimarad a globális kitermelésből.
India zöldátállása egyre inkább Kínától függ, miközben az indiai kereslet a kritikus ásványokra 2030-ra megduplázódik, a belföldi kitermelés és gyártás éveken át szerény marad. Peking az idén ígéretet tett Újdelhi ritkaföldfém-ellátásának biztosítására, fenntartva ezzel a stratégiai befolyását.
Grönland hatalmas ritkaföldfém-tartalékai forradalmasíthatnák a globális ellátási láncokat, ám a gyakorlatban infrastrukturális hiányosságok, környezetvédelmi akadályok és geopolitikai feszültségek miatt évtizedes késést szenvedhetnek a projektek.
Miközben Washington chipekkel, Peking pedig ritkaföldfémekkel vívja a 21. század technológiai háborúját, a koncepciótlan Európa a két hatalom között őrlődik. A kontinens a zöldjövőjét a kínai ásványokra, a digitális életét az amerikai technológiára építette – hatalmas árat fizetve önállótlanságáért.
Kezd megkérdőjeleződni a lítiumion-akkumulátorok uralma az energiatárolás piacán. A régi-új nátriumion-technológia ugyanis nem csupán elméleti alternatíva, 2025-re egy érett, működő megoldássá vált, amely gyökeresen átrajzolhatja az akkumulátorgyártás geopolitikai térképét.
Miközben Peking exportkorlátozásokkal fenyegeti Washingtont, az exportőrei vért izzadnak, hogy nyereségesek maradjanak. A kínai gazdaság nem legyőzhetetlen – csak túl nagy ahhoz, hogy gyorsan meg lehessen sebezni.
Átrendeződés zajlik a kritikus nyersanyagok piacán. Európa Kína-függősége tovább mélyül, miközben az USA megpróbálja a lehetetlent – diverzifikálni. Az európai akkumulátorgyártásban a CATL egyre nagyobb szerepet vállal, és a zöldcélokra építve igyekszik további teret nyerni az itteni piacokon.
Egyes elemzők szerint a világ többpólusú berendezkedése valójában a gazdasági modellek versengését is jelenti: a liberális kapitalizmus, a kínai államkapitalizmus és most az amerikai „patrióta kapitalizmus” hibridje áll szemben egymással. Hogy melyik válik dominánssá, azt a következő évek döntik el. Ha Amerikában új szelek fújnak a gazdaságban, azok messzire sodorhatják a régi dogmákat, márpedig a Trump-féle „patrióta kapitalizmusnak” messzemenő következményei lehetnek.
Brazília ritkaföldfémügye ma már nem pusztán geológiai érdekesség, hanem a globális „mine-to-magnet” ellátási lánc egyik legígéretesebb kitörési pontja. A dél-amerikai ország 21 millió tonnára becsült készletével Kína mögött a világ második legnagyobb tartalékán ül, miközben évtizedeken át a bányászat marginális szereplője maradt.
A 21. század technológiai forradalmának motorjai gyakran láthatatlanok, mégis nélkülözhetetlenek. Ezen rejtett hajtóerők közé tartoznak a ritkaföldfémekből (REE – Rare Earth Elements) készült mágnesek, amelyek a modern gazdaság szinte minden szegletében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Ezen a folyton változó, stratégiai jelentőségű globális sakktáblán – ahol a gazdasági és geopolitikai érdekek szorosan összefonódnak – keresi Európa is a helyét, hogy diverzifikálja az ellátás láncait.
Az USA és Kína Európát megelőzve döbbent rá a Grönland alatt lapuló értékes nyersanyagforrások jelentőségére, és már meg is kezdheti a ritkaföldfémek kitermelését.
Lehetett azzal számolni, hogy ha Donald Trump a végsőkig feszíti a vámokat, Peking a ritkaföldfémek kiviteli tilalmával fog válaszolni. Pontosan ez történik, rákényszerítve az Egyesült Államokat stratégiájának újragondolására.
Washington és Peking soha nem látott erőfeszítéseket tesz a kulcsfontosságú nyersanyagok megszerzésére. A nagyhatalmak kölcsönös exportkorlátozásai és exkluzív bányászati megállapodásai minden kontinensen éreztetik a hatásukat, miközben az energiaátmenet és a technológiai fejlődés miatt ezek a kritikus nyersanyagok stratégiai fegyverré válnak.
Eldurvult a helyzet Washington és Peking között: Trump immár 104 százalékos vámmal fenyegetőzik, Hszi Csin-ping pedig bevetette a ritkaföldfémfegyvert.
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez.
Az elektromos járművek és a megújuló energiatermelés a kritikus nyersanyagok nélkül elképzelhetetlen. A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint az újrahasznosítás még legalább 10-15 évig nem tudja biztosítani a szükséges ritkaföldfém-mennyiséget, így Európa igen súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe.
Németország Kínától való függősége néhány termék esetében még növekedett is, így egyáltalán nem mondható el, hogy jó úton halad a kockázatmentesítés. Olaf Scholz kínai látogatására fontos tisztviselőket is magával visz, ami jelzi, hogy Peking továbbra is fontos maradhat Berlin számára.
A globális zöldátállás azon feltörekvő piacoknak kedvez, amelyeknek alapvető nyersanyagai vannak az energiaforradalomhoz, a diverzifikáció és a zöldtechnológia terén történő fejlesztések pedig sok új lehetőséget nyithatnak meg előttük. Velük ellentétben az olajtermelő országok növekedése lassulni fog, és számos kihívással nézhetnek szembe.
A kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek többségét az Egyesült Államok a vetélytársától, Kínától importálja. Peking így komoly geopolitikai fegyvert tudhat magáénak a két nagyhatalom között zajló kereskedelmi háborúban. A kérdés már csak az, mikor és hogyan lesz képes bevetni azt.
Az elmúlt egy-két évben a világpolitika meghatározó szereplői sorra alkottak kritikus nyersanyagokat meghatározó stratégiákat. Mindez nem véletlen, mivel számos fejlett technológiához és a zöldátálláshoz is nélkülözhetetlen a kitermelésük, feldolgozásuk. A legnagyobb probléma, hogy már 2010-ben is a globális ritkaföldfém-oxid 95 százaléka Kínából származott, napjainkra pedig szinte teljesen uralja a piacot.
Namíbia a ritkaföldfémekre és a lítiumra alapozhatja a jövő gazdaságát, ráadásul ideálisak a feltételek a zöldhidrogén előállítására. Ezenfelül a dél-afrikai ország szárazföldjén és tengeri övezetében is jelentős olajvagyonra bukkantak. Az Európai Unió most jókor ébredt: már tavaly együttműködési megállapodást kötött az ottani kormánnyal az ásványi kincsek feltárására és kitermelésére.
A mongol miniszterelnök nemrég az amerikai fővárosban tett látogatást azzal a céllal, hogy megvitassák a ritkaföldfémekkel kapcsolatos lehetséges együttműködést. Az Egyesült Államok a megállapodástól pozíciójának megerősítését reméli, míg az ázsiai ország a kibővített diplomáciai kapcsolatokból és a potenciális amerikai befektetésekből profitálna. Azonban érdemes felhívni a figyelmet több nehézségre és nyitott kérdésre.
A fosszilis energiahordozókhoz képest a tiszta energiával kapcsolatos technológiák ellátási láncai még összetettebbek (és sok esetben kevésbé átláthatóak). Ráadásul számos tiszta energiával kapcsolatos technológia és nyersanyagellátási lánc földrajzilagkoncentráltabb, mint a kőolajé vagy a földgázé.
A jövő egy olyan piacon dől el, amelyet Kína ural. Ez a ritkaföldfémek piaca. Mi a megoldás?
