A kritikus nyersanyagok, például a ritkaföldfémek többségét az Egyesült Államok a vetélytársától, Kínától importálja. Peking így komoly geopolitikai fegyvert tudhat magáénak a két nagyhatalom között zajló kereskedelmi háborúban. A kérdés már csak az, mikor és hogyan lesz képes bevetni azt.
A kritikus nyersanyagtartalékait a legtöbb ország évszázadok óta rendszerezi.
Az Egyesült Államok például az első világháború idején a háborús nyersanyagokról is készített listát, amely olyan fontos tételeket tartalmazott, amelyek belföldön nem lelhetők fel, vagy nem termelhetők ki nagy mennyiségben. Ezek közé sorolták már akkor az ónt, a nikkelt, a platinát, a nitrátokat és a káliumot.
Kína a fő importforrás
Azóta, a gazdaság növekedése és átalakulása miatt, a legfontosabb nyersanyagok köre jelentősen kibővült. A 2020-as energiatörvény (Energy Act of 2020) ezeket a következőképpen határozza meg:
az USA gazdasága vagy nemzetbiztonsága szempontjából alapvető fontosságú, nem tüzelőanyagnak minősülő anyag vagy nyersanyag, amelynek az ellátási láncai sérülékenyek.”
Ezen a listán jelenleg 50 bejegyzett anyag van, és az Egyesült Államok Földtani Intézete (USGS) számításai szerint
ezek közül 30 esetén Kína a fő kitermelő.
Az alábbi ábrán a 10 legfontosabb kritikus nyersanyag látható, amelyek esetében az amerikai importból legnagyobb mértékben Kína részesedik.
(Forrás: Oilprice.com)
Az USA 100 százalékban importfüggő az ittrium esetében, és ennek 94 százaléka Kínából származik.
A puha, ezüstös fémet radarok mikrohullámú szűrőinek gyártásához használják fel ötvözet formájában, illetve katalizátorként alkalmazzák egy műanyaggyártásban fontos eljárás, az etilénpolimerizáció során.
A következő táblázat megmutatja, mely listázott nyersanyagok esetében Kína az Egyesült Államok fő exportőre.
| Kritikus fémek | Kínai részesedés az amerikai importból | Amerikai import (tonna) | Felhasználás |
| ittrium | 94% | 1 000 | katalizátor, chipek mikrohullámú sütőkbe |
| ritkaföldfémek | 74% | 11 940 | okostelefonok, kamerák |
| bizmut | 65% | 2 800 | kohászat |
| antimon | 63% | 25 590 | energiatároló rendszerek |
| arzén | 57% | 5 400 | félvezetők |
| germánium | 54% | 29 000 | chipek, optikai szálak |
| gallium | 53% | 12 000 | chipek, optikai szálak |
| barit | 38% | 2 300 | szénhidrogén-termelés |
| grafit | 33% | 82 000 | energiatároló rendszerek, kenőanyagok |
| volfrám | 29% | 14 000 | kohászat |
Megjegyzés: Kína részesedését az amerikai importból a 2018 és 2021 közötti átlag alapján állapították meg. (Forrás: Visual Capitalist)
Emellett az USA a szükséges ritkaföldfémek közel háromnegyedét szintén Kínából importálja.
A ritkaföldfémek
A ritkaföldfémek – amelyek a nevüket onnan kapták, hogy nem találhatók meg könnyen bányászható, egybefüggő területeken – a periódusos rendszerben tizenöt formában találhatók meg: ezt nevezzük lantanidsornak. Az ittriumnak és a szkandiumnak hasonló ritkaföldfém-tulajdonságai vannak, és ugyanazokban az érctestekben találhatók, ezért gyakran a lantanidsorozattal együtt emlegetik őket.
A ritkaföldfémeket leginkább az okostelefonok, a kamerák, a merevlemezek és a LED-ek gyártására használják, de a tiszta energia és a hadiipar területén is fontosak.
A kritikus nyersanyagok birtoklása geopolitikai fegyver
Az USGS számításai szerint
a termelés 40-50 százalékos csökkentése által Kína valószínűleg be tudná dönteni a világ ritkaföldfémszármazék-ellátását,
ezzel az amerikai hadiipar számára is jelentős problémákat okozva.
Az ilyen jellegű kereskedelmi hadviselés egyik fajtáját már kijátszották. Az év elején Kína exportellenőrzést vezetett be a germánium és a gallium esetében. Az Egyesült Államok mindkét ásványi anyag iránti igényének mintegy 54 százaléka az ázsiai nagyhatalomtól függ, és ezeket chipek, napelemek és optikai szálak gyártásához használják.
Kína az ellenőrzések bevezetését az USA elleni megtorlásnak tekintette, amely szigorította a távol-keleti vállalatok számára a chipek, chiptervezési szoftverek és litográfiai gépek szállítását.
(Forrás: Oilprice.com)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
