A japán autógyártók, amelyek komoly lemaradásban vannak az elektromos járművek globális versenyében, a szilárdtest-akkumulátorok sikerében reménykednek. Eközben Kína is új irányba kacsingat.
Cikkünk első részében vizsgáltuk, mi motiválta Napóleont, hogy ki akarjon tűnni a kortársai közül. Bemutattuk, milyen életutat járt be, amíg rá nem bízták Toulon ostromát, és a csőcselék szétverését, amikor a tömeg a Konvent üléstermének ostromára készült. Ezúttal azt tárjuk fel, miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Napóleont. Ezt pedig az első itáliai hadjárata, a zseniális első önálló parancsnoksága segítségével mutatjuk be olvasóinknak, amelyről természetesen egyetlen szót sem ejt Ridley Scott filmje.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elmélkedett a minap a Foreign Affairsben az Egyesült Államok stratégiai dilemmáiról egy megváltozott nemzetközi rendben. Következtetéseinek kicsengése és felvetései meglepően jól rezonálnak arra a pragmatikus és patrióta hozzáállásra, amit a Makronóm Intézet is képvisel.
Az amerikai pénzügyi óriásvállalat a legújabb elemzésében az átalakuló világrend új kihívásaira és azok megoldásaihoz szükséges új stratégiák kidolgozására hívta fel a figyelmet. A többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését, valamint a kutatás és fejlesztés újbóli előtérbe helyezését, mivel a vállalatoknak és a nemzeteknek versenyezniük kell a feltörekvő technológiákért.
A stratégiai ágazatok védelme számos országban gazdaságpolitikai prioritást élvez, amit a pandémia és a geopolitikai feszültségek tovább erősítettek. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország is kiemelt figyelmet fordít ezen ágazatok védelmére, hogy azok újra nemzeti kézbe, hazai tulajdonba kerüljenek, bár a '90-es évek privatizációs hulláma miatt jelentős hátrányból indultunk. A külföldi vállalatok uralta cementgyártásban újonnan megjelenő hazai tulajdonú szereplővel Magyarország egy újabb lépést tett a stratégiai ágazatok nemzeti keretek között tartásához.
Kína fél évszázada tartó fokozatos megerősödése a geopolitikai hatalom erőegyensúly-eltolódásához vezetett. A 2010-es évekre gazdaságilag betagozódott a legerősebb állam, az Egyesült Államok mögé, és úton van a világgazdaság központi pozíciója felé. A Trump elnök által 2018-ban megindított kereskedelmi háború – korábbi sikertelensége ellenére – a 2023. január 1-től bevezetett inflációcsökkentő törvénnyel új lendületet adott a két fél rivalizálásának. A két nagyhatalom közötti viszály közvetlen és közvetett módon egyaránt kihat az Európai Unióra. Az EU-nak mérlegelnie kell a lehetőségeit, de megfelelő külgazdasági politikával akár még profitálhatna is a versengésből.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
