Európa hosszú geopolitikai vaksága súlyos árat követelt. Ahelyett, hogy a saját védelmét építette volna, túlságosan is az Egyesült Államokra támaszkodott. Most ideje, hogy valódi biztonsági stratégiát dolgozzon ki, amely nemcsak válaszokat ad a kihívásokra, hanem elhárítja az egyedül maradás veszélyeit.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
Sokan próbálják megfejteni az újraválasztott elnök, Donald Trump titkát. Többek szerint az általa vitt „káoszpolitikában” csupán a kiszámíthatatlansága a kiszámítható. Nagyobb sikerrel járnak azok, aki az üzleti életben bevett viselkedési mintákkal próbálkoznak.
Kétségtelen, hogy komoly regionális különbségek vannak Oroszországon belül. Putyin volt külpolitikai tanácsadója új keleti fordulatot javasol, amelynek fő eleme az Urál és Szibéria fejlesztése és betelepítése.
Mindig nevetséges, amikor egy fegyverrendszertől a háború menetének megváltoztatását várják. Az Ukrajnának szállított harceszközök nagy részétől hasonló fordulatot reméltek, de ezek mégsem befolyásolták a háború kimenetelét. Egy amerikai cikkben most mégis úgy minősítik az orosz Oresnyik rakétákat, mint amelyek valóban fordulatot hozhatnak.
Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
Peking befolyása Latin-Amerikában is egyre kiterjedtebb. A sárkányt csak a Nyugat határozottabb politikájával lehetne megállítani a kontinensen, a latin-amerikai államok viszont arrafelé hajlanak, ahol a gazdasági és a politikai érdekeiket biztonságban tudhatják. Lehet még tere az USA-nak és az EU-nak a térségben?
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
A japán autógyártók, amelyek komoly lemaradásban vannak az elektromos járművek globális versenyében, a szilárdtest-akkumulátorok sikerében reménykednek. Eközben Kína is új irányba kacsingat.
Cikkünk első részében vizsgáltuk, mi motiválta Napóleont, hogy ki akarjon tűnni a kortársai közül. Bemutattuk, milyen életutat járt be, amíg rá nem bízták Toulon ostromát, és a csőcselék szétverését, amikor a tömeg a Konvent üléstermének ostromára készült. Ezúttal azt tárjuk fel, miért tartják ma is a történelem egyik legnagyobb tábornokának Napóleont. Ezt pedig az első itáliai hadjárata, a zseniális első önálló parancsnoksága segítségével mutatjuk be olvasóinknak, amelyről természetesen egyetlen szót sem ejt Ridley Scott filmje.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elmélkedett a minap a Foreign Affairsben az Egyesült Államok stratégiai dilemmáiról egy megváltozott nemzetközi rendben. Következtetéseinek kicsengése és felvetései meglepően jól rezonálnak arra a pragmatikus és patrióta hozzáállásra, amit a Makronóm Intézet is képvisel.
Az amerikai pénzügyi óriásvállalat a legújabb elemzésében az átalakuló világrend új kihívásaira és azok megoldásaihoz szükséges új stratégiák kidolgozására hívta fel a figyelmet. A többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését, valamint a kutatás és fejlesztés újbóli előtérbe helyezését, mivel a vállalatoknak és a nemzeteknek versenyezniük kell a feltörekvő technológiákért.
A stratégiai ágazatok védelme számos országban gazdaságpolitikai prioritást élvez, amit a pandémia és a geopolitikai feszültségek tovább erősítettek. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarország is kiemelt figyelmet fordít ezen ágazatok védelmére, hogy azok újra nemzeti kézbe, hazai tulajdonba kerüljenek, bár a ’90-es évek privatizációs hulláma miatt jelentős hátrányból indultunk. A külföldi vállalatok uralta cementgyártásban újonnan megjelenő hazai tulajdonú szereplővel Magyarország egy újabb lépést tett a stratégiai ágazatok nemzeti keretek között tartásához.
Kína fél évszázada tartó fokozatos megerősödése a geopolitikai hatalom erőegyensúly-eltolódásához vezetett. A 2010-es évekre gazdaságilag betagozódott a legerősebb állam, az Egyesült Államok mögé, és úton van a világgazdaság központi pozíciója felé. A Trump elnök által 2018-ban megindított kereskedelmi háború – korábbi sikertelensége ellenére – a 2023. január 1-től bevezetett inflációcsökkentő törvénnyel új lendületet adott a két fél rivalizálásának. A két nagyhatalom közötti viszály közvetlen és közvetett módon egyaránt kihat az Európai Unióra. Az EU-nak mérlegelnie kell a lehetőségeit, de megfelelő külgazdasági politikával akár még profitálhatna is a versengésből.
