A Morgan Stanley amerikai székhelyű befektetési bank és pénzügyi szolgáltató multinacionális óriásvállalat friss elemzésében a többpólusú világ kihívásaihoz szükséges új stratégiák alapköveit határozta meg. A vállalat elemzői szerint a többpólusú világra való áttérés során az országok és a vállalatok is csökkentik a technológiai, kereskedelmi és működési függőségüket.  

A többpólusú világgazdaság kulcsfontosságú jellemzői lesznek a nearshoring (vagyis a gyártás földrajzilag közelebb telepítése az anyaországhoz), a friendshoring (a gyártás áttelepítése egy barátságtalannak vélt országból egy baráti országba), valamint a termelés lokalizálása. A globális kereskedelem átrendeződése jelentős változásokat hozhat a technológiai, az ipari és a megújuló energiával foglalkozó ágazatokban. 

Deglobalizációs hullám söpör végig a világon 

A globalizáció szálai, amelyek néhány évvel ezelőtt kezdtek elszakadozni, egyre gyorsabban pattannak el, mivel ma már a nemzetbiztonság elsőbbséget élvez az áruk és szolgáltatások hatékony áramlásával szemben.  

A globális kereskedelem átállítása az újonnan kialakult többpólusú világ irányába dollárbilliókba kerülő beruházásokat és legalább egy évtizedet vehet igénybe, mire az új rendszer teljes egészében működni fog.  

Ez az elmozdulás várhatóan kiélezi a versenyt és jelentős változásokat hoz a technológiai, ipari és megújuló energiával foglalkozó ágazatokban, ami potenciális lehetőségeket és egyben buktatókat jelent a befektetők számára. 

Meg kell ragadni a lehetőségeket 

Ezeket a világot megmozgató változásokat elsősorban az Egyesült Államok és Kína gazdasági egymásrautaltságuk csökkentésére irányuló lépései és a világ két legnagyobb gazdasága között fokozódó geopolitikai feszültségek mozgatják. 

A nearshoring és a friendshoring lett az új fókusz, mivel az USA szövetségesei és közvetlen szomszédai felé fordul a kritikus ásványi anyagok és a tiszta energiaszükségletek kielégítése érdekében, beleértve az elektromos járművek akkumulátorainak gyártását is. Eközben Kína sem tétlen, amely azon dolgozik, hogy lokalizálja fejlett félvezetőiparát, és csökkentse kereskedelmi partnereinek az amerikai dollártól való függőségét. Mindkettő növeli a védelmi, kiberbiztonsági, űrtechnológiai és kommunikációs kiadásokat.  

A folyamat során India, Mexikó és Délkelet-Ázsia valószínűleg profitálhat a multinacionális cégek azon erőfeszítéseiből, hogy átalakítsák lábnyomukat. 
 

 
„A kritikus anyagok baráti országoktól történő beszerzése valószínűleg érvényesülni fog, mivel a politikai ösztönzők, a beruházási korlátozások és a vállalati stratégiák úgy alakulnak, hogy csökkentsék a kereskedelem és az ipar működésének kockázatát”

– mondja Michael Zezas, a Morgan Stanley fix jövedelmű és tematikus kutatásokért felelős globális vezetője.

„A vállalatok megvizsgálják ellátási láncaik legszűkebb keresztmetszeteit, hogy meghatározzák a diverzifikáció vagy a lokalizáció szükségességét. Arra is számítunk, hogy az innovációs verseny fokozódni fog, mivel az országok igyekeznek előnyt kiépíteni vagy fenntartani bizonyos iparágakban.” – tette hozzá a szakértő.

Az új trendek új nyerteseket szülnek 

A Morgan Stanley elemzői szerint a többpólusú világra való áttérésnek a következő területeken lesz a legnagyobb hatása, és a nyertes ágazatok és régiók is ezek közül kerülnek ki: 

• Ipari automatizálás: A többpólusú világban nagyobb szükség van a gyárakba, raktárakba és gépekbe történő beruházásokra, hogy alkalmazkodni lehessen az ellátási láncok átalakításához. A hardvert és szoftvert – a modern ipar „csákányait és lapátjait” – biztosító beszállítók, akik megkönnyítik ezt a globális átállást, valószínűleg gyorsabban fognak növekedni, mint az elmúlt évtizedben. Elemzők szerint az ipari automatizálás a növekedési kilátásait tekintve kiemelten pozitívnak mondható, és  

arra számítanak, hogy a piac a jelenlegi 136 milliárd dollárról 2030-ra 211 milliárd dollárra nő. 

Ebből a hatalmas összegből az Egyesült Államok részesedése a 2023-as 20 milliárd dollárról 2030-ig 65 százalékkal 33 milliárd dollárra nőhet. 

• Globális beruházások fejlett technológiába: A befektetők, a vállalatok és a politikai döntéshozók számára kiemelt jelentőséggel bír a félvezetők – a mobiltelefonokat, háztartási készülékeket, autókat és orvosi eszközöket működtető apró chipek – gyártásának diverzifikálása.  

A kapacitás növelése érdekében a vállalatok több mint 180 milliárd dollárnyi új beruházást terveznek a félvezetők területén az Egyesült Államokban, és a 2022-ben elfogadott CHIPS törvény értelmében 52 milliárd dollárnyi ösztönzőt különítettek el a hazai chipipar támogatására.  

Az okostelefonok és a technológiai hardverek összeszerelése eddig nagymértékben Kínában koncentrálódott, de a beszállítók új gyártókapacitások üzembe helyezésén dolgoznak Indiában és Délkelet-Ázsiában. 

Rövid távon az erős szellemi tulajdonnal és szabadalmakkal vagy erős márkákkal rendelkező vállalatok lehetnek a legjobb helyzetben. Elemzők azonban 2030-tól kezdődően mindent felforgató változásokra figyelmeztetnek, amelyek az innováció és a szabványok kettéválásának mértékétől függnek majd az USA/ EU és Kína között az olyan feltörekvő technológiák, mint a 6G, a dolgok internete és a mesterséges intelligencia (MI) körül. A szakértők szerint ez megkérdőjelezi a ma domináns globális platformok és vállalkozások hosszú távú fenntarthatóságát, és a részvények jelenlegi értékelésének újragondolását teszi szükségessé. 

• Megújuló energia és EV akkumulátorok: Az energiabiztonság és az energiafüggetlenség az amerikai döntéshozók egyik fő fókuszpontjává vált, és az elektromos járművek ennek az erőfeszítésnek az egyik kulcsfontosságú eleme. A Morgan Stanley elemzése szerint az elektromos járművek tömeges elterjedésének eléréséhez jelentősen át kell alakítani az elektromos akkumulátorok ellátási láncát, amelynek 90 százaléka jelenleg mind az alkatrészek, mint a gyártás tekintetében Kínától függ.  

Elemzők becslése szerint a zöldjárművek akkumulátorainak gyártásához szükséges alkatrészek és folyamatok áthelyezése és kiépítése 2040-ig több mint 7 ezer milliárd dollárnyi beruházást igényel, ami a gyárak építése, az akkumulátorkapacitás és az újrahasznosítás fejlesztése, valamint a bányászati és feldolgozói infrastruktúra korszerűsítésében nyilvánul meg. 

• Regionális kedvezményezettek: Mexikó és India a reshoring – a közelebb telepítésnek és a friendshoringnak, vagyis a baráti országokba való áttelepülésnek – két valószínűsíthető nyertese. India, amely a világ harmadik legnagyobb gazdaságaként hamarosan megelőzi Japánt és Németországot, 2031-re várhatóan megháromszorozza gyártási bázisát. Mexikóban eközben a GDP növekedése a 2022-es 1,9 százalékról 2,4-ra emelkedik a következő öt évben a beruházások és a gyártás növekedése közepette. Délkelet-Ázsia országaiban, köztük Vietnamban és Thaiföldön várhatóan növekedni fog a gyártás olyan területeken, mint a viselhető eszközök, az elektronikus alkatrészek és az akkumulátorok. 

„Ez a növekedés segít abban, hogy ezek az országok felkerüljenek a gyártás világtérképére, de a globális gazdasági növekedéssel összefüggésben ez kevésbé lesz jelentős hatású” – mondja Daniel Blake, a Morgan Stanley ázsiai és feltörekvő piaci részvénystratégája.  

Úgy gondoljuk, hogy ez alól India a kivétel, amely most először válik a globális feldolgozóipar jelentős szereplőjévé.”  

– zárja gondolatait az elemző. 

Az elemzés végezetül megemlíti az európai, közel-keleti, afrikai, valamint japán gyártókat is, amelyeknek szintén látniuk kell némi előnyt az új globális folyamatokból. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: shutterstock