Trump közel-keleti körútján gigamegállapodásokat kötött Szaúd-Arábiával, Katarral és az Emírségekkel, erősítve az amerikai tech- és hadiipart. A lépések geopolitikai feszültségeket és EU-s versenykihívást is okozhatnak. Mutatjuk, mit jelentenek az új megállapodások.
A pandémia óta nem volt ekkora gondban Szaúd-Arábia. A még mindig szinte csak az olajból profitáló gazdaság továbbra is visszaesést tapasztal. És bár a Neom projekt terveit is elhalasztják, a szaúdiak mindenkit nyugalomra intenek.
A szaúdiak azt remélték, hogy 2030-ra már 1,5 millió lakos él majd a hipermodern jövőváros egyik fontos részében, a The Line-ban, amelyet a látványtervek szerint egy 170 kilométeres tükörborítású sávként fognak megépíteni. A a szaúdiak most arra számítanak, hogy a fejlesztés csúszik, így 2030-ra még csak kevesebb mint 300 ezren fognak itt lakni.
A globális olajügyletek 20 százaléka már nem amerikai dollárban folyik. Sokat beszélnek a dedollarizációról, az amerikai valuta nyersanyagpiaci hegemóniájának közeli végéről, de eddig a folyamatot nem nagyon számszerűsítették.
Alaposan meglepte a világ szakmai közvéleményét, hogy Szaúd-Arábia és Kína jegybankja hétmilliárd dollár értékű devizaswapot nyitott. Azaz szerződést kötöttek a pénznemük cseréjére, amivel a szaúdiak elmélyítik a kapcsolataikat Kínával azzal a céllal is, hogy a meghatározó súlyú arab olajállam tovább diverzifikálja az energiakereskedelmét.
Az unipoláris világrend felbomlásával úgy tűnik, a globális dél középhatalmai egyedülálló lehetőséget kapnak: befolyásuk és autonómiájuk akár még valós gazdasági-katonai erejüknél is jobban megnőhet. A Makronóm Intézet az érintett országokat a szakmai körökben elterjedt „hintaállam” kifejezés helyett ingaállamokként azonosította. Ugyanis amíg a hidegháború alatt a hintaállamok csupán az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyensúlyozhattak, a XXI. század ingaállamai egy multipoláris nemzetközi térben jóval nagyobb szabadsággal, pragmatikus érdekeik szerint mozoghatnak.
Szaúd-Arábia mérlegeli a kínai ajánlatot, hogy atomerőművet építsen – mondták az ügyben jártas szaúdi tisztviselők. A királyság ezzel próbál nyomást gyakorolni a Biden-adminisztrációra – írta a The Wall Street Journal.
Általában a háborúkat fennkölt eszmékbe csomagolják, de ha megkaparjuk a felszínt, rögtön megtapasztalhatjuk, hogy mindegyik mögött a pénz és a nyerészkedés áll. Miközben eddig már több száz ezren meghaltak Jemenben, külföldi államok és vállalatok évek óta megcsapolják Nyugat-Ázsia legszegényebb országának olaját és földgázát.
Március végével a Szilícium-völgyben újra felismerték az örök igazságot, miszerint a pénznek nincs szaga, azaz már nem szégyen Szaúd-Arábiából óriási mennyiségű arab befektetői dollárokat elfogadni. Szaúd-Arábia ugyanis nagy pénzekkel táplálja a technológiai startupokat és a kockázati tőkét.
