Elon Musk kirúgással fenyeget mindenkit a Teslánál, aki home office-ban mer gondolkodni. Mindeközben az összes mutató azt jelzi, hogy az otthoni munkavégzés tökéletesen hatékonyan működik.

Hazánkban a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnésével immár törvényi szintre emelkedett a home office szabályozása, ami nagy lökést adhat a munkaerőpiacnak. A modell működik és működni is fog.

A járvány pozitív hozadéka

A home office mára gyakorlatilag már nem kiváltság vagy munkáltatói juttatás, hanem a munkaszerződésbe beépített elem. A járvány és a lockdownok idején meglepően könnyen álltak át a cégek az új rendszerre, a hatékonyság pedig új trendet jelenített meg a munkaerőpiacon. Egy 2020-as felmérés szerint mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal szereplőinek majdnem 90 százaléka vélte úgy, hogy a home office-ban töltött munka hatékonysága nem hogy nem csökkent a hagyományoshoz képest, hanem számottevően nőtt.

A KSH adott időszakra vonatkozó adatai szerint a járvány alatt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak voltak a nők, a 25–44 évesek és a városban élők.

A nők arányának növekedéséhez az is hozzátartozik, hogy a járványügyi védekezés részeként bevezetett otthoni munka segített a kisgyerekes anyáknak is visszatérnie a munkaerőpiacra – mondhatjuk úgy is: egyenlő esélyekkel indultak.

A home office-ban dolgozók száma a járvány alatt az adott időszakok fertőzési rátájához és intézkedéseihez igazodva alakult, de jellemző adat, hogy 2021-ben – még mindig a védekezés részeként – 482 ezren dolgoztak otthonról, ami a foglalkoztatottak 11 százalékát jelentette.

Általános tendencia volt, hogy a vállalati vezetők már a járvány alatt meggyőződtek a home office gyakorlati működőképességéről, így idejében elkezdtek hosszú távú terveket készíteni a veszélyhelyzet utáni időkre.

Itthon, otthon

A home office hatékonyságát a hazai cégek is felismerték, a Magyar Telekomnál és az MVM-csoportnál például a távmunka és a digitális munkavégzési megoldások szerves részeivé váltak a vállalat életének. A járvány alatti veszélyhelyzetben a kormány rendeletet hozott az otthoni munkavégzésről, de az nyilvánvaló vált, hogy a tág értelmezési lehetőségek miatt a home office-t, mint munkavégzési lehetőséget, törvényileg kell szabályozni. Bár a törvényt már tavaly megalkották, hatályba lépésére a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséig kellett várni, ami június 1-jén éjfélkor következett be.

A home office törvénybe emelést nem egy teljesen új törvényalkotási folyamattal oldották meg, hanem a munka törvénykönyvéről szóló 2012-es törvény távmunkavégzésről szóló részét gumizták meg úgy, hogy az alkalmassá vált a beillesztésére.

A módosításban nincs is elkülönítve a távmunka és a home office fogalma, a szöveg a távmunkavégzés gyűjtőszót használja. A legfontosabb, hogy a távmunkavégzést, annak feltételeit, a munkaidő munkahelyen és azon kívül töltött arányát a munkáltató és a munkavállaló megállapodásának megfelelően a munkaszerződésben kell rögzíteni.

Hibrid távmunkavégzés esetén a munkáltató legfeljebb az éves munkaidő egyharmadában kötelezheti jelenléti munkavégzésre a munkavállalót, ez (a Musk által minimumnak nevezett) heti negyven órában hetente legfeljebb két munkanapot jelent. Ezt lehet tágabban értelmezni, eltérni tőle, de a külön feltételeket külön megállapodásban kell rögzíteni.

Ha a munkavégzés számítástechnikai eszközön történik, akkor a munkavégzés helyszínét mindenki szabadon választhatja meg, ellenben maga felel a biztonságos munkavégzés feltételeiről, amelyekről a munkáltató tájékoztatja őt. Ami lényeges: a távmunka (home office) nem jelent automatikusan kötetlen munkaidőt, így a munkavállaló otthon is kötelezhető a munkaszerződésben foglalt munkaidő betartására. A home office esetében nincs lehetőség tételes rezsi-elszámolásra a munkáltató felé, annak kompenzációja idén havonta maximum húszezer forint lehet.

Ez csak a kezdet

A home office kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a folyamatos munkaerőhiánnyal küszködő szektorok olyan munkaerő-tartalékokat vonzzanak be, amelyeket eddig nem tudtak, például a nyugdíjasokat és a kisgyermekes anyákat. Azt se feledjük, hogy a járvány miatt jelentősen megváltoztak a munkavállalói igények is, így azok a cégek, amelyek már állásajánlatukban hangsúlyozottan kommunikálják a home office lehetőségét, egyértelmű versenyelőnybe kerülnek a munkaerőpiacon. Nem véletlen, hogy a járvány előtti időszakhoz képest már háromszor-négyszer több olyan álláshirdetést találni, ahol feltüntetik ezt a lehetőséget.

A cégeknek azzal is kalkulálni kell, hogy az Y és Z-generáció tagjainak a home office már alapvető elvárás és nyilvánvaló szerződési elem. Ők a munkavégzés gyorsaságára, mások megelőzésére teszik a hangsúlyt, a munka-magánélet arányának egészséges egyensúlyát pedig természetesnek veszik, így szinte lehetetlen lesz őket egy irodában „fogva tartani” 8-10 órákra.

A home office olyan lépés a munkavégzési területen, amelynek paradigmaváltó hatása hosszú távon is megmutatkozik majd. A szervezeti kultúrának a munkavállalók elégedettségét maximálisan figyelembe vevő fejlesztésével a vállalatok új kapukat tárnak ki, ami a lehető legjobb hatással lehet a munkaerőpiacra. A gyökeres változás már elkezdődött: Belgiumban és Angliában bevezették a négynapos munkahetet, a Magyar Telekom pedig úttörő jelleggel kezdi el a napokban tesztelni ugyanezt. Ha az eredmények pozitívak lesznek, az újabb áttörést fog jelenteni a munkavégzés területén, azok a cégek ugyanis, amelyek ezt a lehetőséget kínálják, óriási előnyre tesznek szert a munkaerőpiacon.

Fotó: 123RF
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.